Bejegyzések

Beküldve:

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Beküldve:

A korábbinál kétszer több használt gumiabroncsot dolgoz fel az AquaJet

Mintegy 750 millió forintos fejlesztéssel megduplázta kapacitását az elhasznált gumiabroncsokat környezetbarát technológiával újrahasznosító AquaJet – tájékoztatta a cég kedden az MTI-t.

A Bács-Kiskun megyei mintaüzem évi 380 tonnáról a duplájára, közel 770 tonnára növelte gumiabroncs-feldolgozó gyártókapacitását, emellett a hartai telephelyen, 25 százalékkal alacsonyabb fajlagos energiaráfordítással, a korábbihoz képest többféle méretű gumiabroncsot is képesek már feldolgozni. A fejlesztés a Norvég Alap 412 millió forint támogatásával valósult meg. Az AquaJet által használt technológia egyedülálló magyar zöldipari szabadalom, amellyel a hulladékgumi újra alapanyaggá alakítható. A közlemény szerint az eljárás alapja a speciális ultra-nagynyomású vízsugaras őrlési módszer, amellyel a járműabroncsot alkotó különféle típusú gumik külön-külön kinyerhetők. A végtermék nagy tisztaságú, fémmentes, 400 mikron alatti átmérőjű részecskékből álló gumipor, ami a gumi-, gumiabroncs-, építő- és műanyagipar területén alapanyagként, valamint alapanyag-helyettesítőként hasznosítható.

Kostyál Gábor, az AquaJet Zrt. alapító elnöke szerint fejlesztésük megújítja az abroncsfeldolgozást. A magyar tulajdonú cég külföldön szeretne terjeszkedni, az újrahasznosított gumipor mellett a technológiát is értékesítik majd a világpiacon – ismertették a közleményben.

Forrás: MTI

Beküldve:

Oscar-díjra jelölték A vörös teknős című, Kecskeméten rajzolt animációs filmet

Vörös teknős animációs film
A vörös teknős főszereplője, “alkotás alatt”

Cseh János számítógépes munkatárs mutatja A vörös teknős című, egész estés animációs film főszereplőjét a Kecskemétfilm Kft. stúdiójában 2017. január 31-én. Az Oscar-díjra jelölt, 80 perceses film francia, japán és belga koprodukcióban készült. Nagy részét a kecskeméti rajzfilmstúdióban rajzolták, és a teljes színezése is itt készült. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Beküldve:

Négyszázmillió forintból korszerűsítik a szolnoki Szegő Gábor Általános Iskolát

Négyszázmillió forintból korszerűsítik a szolnoki Szegő Gábor Általános Iskolát, a kivitelezés február 15-én kezdődik és várhatóan szeptember 13-ára ér véget – közölte a szolnoki polgármesteri hivatal sajtószóvivője az MTI-vel. Pókász Endre tájékoztatása szerint a beruházás  összköltségéből 340 millió forintot a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati forrásából biztosítanak, csaknem 60 millió forintot pedig saját forrásból biztosít a szolnoki önkormányzat.

Az intézmény 440 diákja közül az első három évfolyamba járó gyerekek az egykori Abonyi úti iskolában tanulnak majd a beruházás ideje alatt, míg a többieket a Konstantin úti iskolában helyezik el – számolt be. A szóvivő tájékoztatása szerint a beruházás során korszerűsítik a fűtést, kicserélik a nyílászárókat, napelemek kerülnek az intézményre, sor kerül a külső szigetelésre és a mosdók felújítására. Hozzátette: a felújítás során követelmény a műemléki értékek megőrzése. Kérdésre elmondta: korábban csak kisebb, épületet érintő felújítások történtek, teljes körű korszerűsítésre eddig nem került sor.

Forrás: MTI

Beküldve:

Téli szállásukra hajtották a bivalyokat

Zab-szék bivalycsordák Szabadszállás
Bivalycsordák Zab-szék

Bivalycsordát hajtanak át a szabadszállási Zab-székről a fülöpszállási Kígyós-háti állattartó telepre a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Fülöpszállás közelében 2017. január 25-én. A 120 állatot a nyári legelőterületről hajtották be a téli szállásukra. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Beküldve:

Mintegy 2,8 milliárd forintos beruházást valósít meg kormánytámogatással a Jász-Plasztik Kft.

A jászberényi székhelyű Jász-Plasztik Kft. 2 milliárd 850 millió összértékű kapacitásbővítő fejlesztését segíti 1 milliárd 420 millió forint vissza nem térítendő állami támogatással a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a nagyvállalati beruházási támogatási program keretében – közölte a nemzetgazdasági miniszter a támogatásról szóló okirat ünnepélyes átadásán kedden Jászberényben.

Varga Mihály reményét fejezte ki, hogy a beruházás a Jászságnak, a megyének és a térségnek további gazdasági lendületet fog adni.  A miniszter felidézte, hogy az NGM kezdeményezésére 2015-ben döntött úgy a kormány, hogy támogatja azokat az ipari nagyvállalatokat is, amelyek fejlesztik technológiájukat, bővítik kapcitásaikat, új munkahelyeket teremtenek, ugyanakkor az uniós forrásokból nem részesülnek.  Hozzátette: a megnövekedett beruházási hajlandóságból fakadó vállalati igények miatt a kormány a 2016-os program keretösszegét megemelte. Tavaly összesen 35 hazai nagyvállalat több mint 24 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült ebből a forrásból – mondta.     A támogatás révén a vállalatok összesen több mint 60 milliárd forint értékű fejlesztést valósítanak meg és 1147 új munkahelyet hoznak létre Magyarországon – jegyezte meg.     A miniszter elmondta: a magyar gazdaság jó teljesítményének köszönhetően a következő években egyszerre lehet jelentős bérintézkedéseket és érezhető adócsökkentéseket elindítani.     A tavaly novemberben aláírt, hat évre szóló béremelési és adócsökkentési programhoz az első hónap eddigi adatai szerint alkalmazkodni tudtak a gazdaság szereplői – mondta. Megjegyezte: a jelentős adó- és járulékcsökkentés költségvetési hatását ellensúlyozni fogja az idei évre várt magasabb gazdasági növekedés.     Varga Mihály szólt arról, hogy a 2013-as növekedési fordulat óta az Európában dinamikusnak számító 3 százalék körüli mértékben erősödik a magyar GDP. Emellett kiegyensúlyozott, fenntartható és gyorsuló ütemű növekedést várnak a következő évekre is: a bővülés üteme 2017-ben és 2018-ban is meghaladja majd a 4 százalékot – tette hozzá.

Kiemelte: a munkahelyek száma is folyamatosan emelkedik, ma már 705 ezerrel dolgoznak többen, mint 2010-ben, döntően a versenyszférában bővült a foglalkoztatás.     Elmondta: a kormány – többek között – vállalta, hogy a társasági adó mértékét 2017-től egységesen 9 százalékra csökkenti 19, illetve 10 százalékról, a munkáltatói járulék mértékét pedig 27-ről 22 százalékra. A számítások szerint ez a vállalkozások számára összesen mintegy 145 milliárd forint tehercsökkenést jelent – számolt be.     Tóth Zoltán, a Jász-Plasztik Kft. gyárigazgatója elmondta: a 27 éve alakult Jász-Plasztik Kft. évente több ezer tonna műanyag és akkumulátor-hulladékot gyűjt újrahasznosítási céllal, a tervek szerint ez a mennyiség a fejlesztéseknek köszönhetően növekedni fog.     A nyilvános cégadatok szerint a Jász-Plasztik Kft. éves nettó árbevétele 2015-ben meghaladta a 107,7  milliárd forintot, 2014-ben 108,2 milliárd forint volt. A társaság adózott eredménye a 2014. évi 7,2 milliárdról 5,1 milliárd forintra csökkent 2015-ben.

Forrás: MTI

Beküldve:

366 millió forint támogatást nyert el a Bács-Kiskun Megyei Kórház

Összesen 366 millió forintot nyert el a Bács-Kiskun Megyei Kórház az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatán, amelyet az intézmények betegbiztonságának és -ellátásának javítására, valamint gazdaságosságuk növelésére írtak ki – közölte a kórház főigazgatója az MTI-vel.

Svébis Mihály kiemelte: a pályázatnak köszönhetően több mint 122 millió forint ráfordítással alakíthatnak ki egy új, 7 ágyas egységet az intenzív osztályon, ahol a tartós lélegeztetést igénylő betegeket látják majd el. Az elnyert támogatás lehetővé teszi, hogy fejlesszék a központi sterilizálót is, mintegy 144 millió forintból. A műszerpark korszerűsítése során új mosogató és sterilizáló berendezéseket, valamint műtéti tálcákat is vásárolnak. Erre azért van szükség, mert a kiskunfélegyházi telephelyen megszüntetett sterilizálás miatt a kecskeméti központnak megnövekedett feladatokat kell ellátnia – mondta a főigazgató. Az onkoradiológiai központ részére páciensrögzítő, terápiás asztalok beszerzése válik lehetővé több mint 28 millió forint értékben. Ezek használatával bármely testrészen levő daganat sugárkezelése pontosabbá válik, minimalizálható a páciens és a beteg testrész elmozdulása a kezelés alatt, javítva a daganatkontrollt és csökkentve a mellékhatások esélyét, súlyosságát.

A kórház mintegy 72 millió forintot nyert el az intézményi parkolóhelyek bővítésére is, új fizetős parkolók kialakítására. A következő hónapokban 70-80 új helyet biztosítanak az autósoknak.

Forrás: MTI

Beküldve:

Véradásra hív a Vöröskereszt

Adj vért és ments meg három életet
Adj vért! – Minden csepp számít!

A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.

A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.

A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.

Forrás: MTI

Beküldve:

Madárparadicsommá válhat a tiszaalpári Nagy-tó

Idén befejeződik a tiszaalpári Nagy-tó helyreállítása, így madárparadicsommá alakulhat az évente több száz madárnak otthont adó tó, amely ráadásul fontos pihenő- és táplálkozóhely vonulási időszakban is – tájékoztatta az MTI-t Ugró Sándor.

A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója elmondta: ősz óta zajlik a madarak százainak otthont adó vizes élőhely helyreállítása. Elkészült a vízrendszer működésének kulcsát jelentő zsilip, valamint a holtág és a Nagy-tó közötti közvetlen kapcsolatot biztosító csatorna felújítása. Folyamatban van a tó kotrása, a kotróanyagból pedig költősziget épül a madaraknak. Kiemelte, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös projektjük keretében februárban és márciusban mintegy ezer szalakótaodút helyeznek ki a park területén. Ehhez kapcsolódóan még idén elkészül az élőhely-rekonstrukció a Fehér-tó mellett, és a tervek szerint megépül a bemutató célokat szolgáló Szalakóta Ház is.

Kibővítik a Fülöpháza melletti Naprózsa Erdei Iskolát és megkezdődik Bugacon a térség Natura 2000 területeit, élőhelyeit, védett és fokozottan védett növény- és állatfajait, kultúrtörténeti, valamint néprajzi értékeit bemutató, a Puszta kapuja elnevezésű fogadóépület építése is.     Ugró Sándor hangsúlyozta: a Kiskunsági Nemzeti Park több mint 10 ezer hektárnyi erdővel rendelkezik. Kora tavaszig befejeződik a 350 ezer facsemete, köztük hazai nyárfajok, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, vadkörte, valamint mezei- és tatárjuhar ültetése mintegy 60 hektáron. Az erdősítés célja az őshonos fafajokból álló erdőszerkezet kialakítása, ugyanis jelenleg a nemzeti park területén a faállomány 40 százaléka idegenhonos fajhoz tartozik. Az erdőfelújítás költsége hektáronként csaknem egymillió forint, amit részben az idegenhonos fák kitermeléséből származó bevétel, részben pedig állami támogatás fedez.     A Böddi-széken az elmúlt év koratavaszán rekordszámban jelentek meg bütykös ásóludak, 80 példányt számoltak meg a nemzeti park szakemberei. A területről készült virtuális térkép segítségével pedig már számítógépről vagy okostelefonról is körbenézhetünk a területen. A Böddi-széken idén – a természetvédelmi célú legeltetés érdekében – megkezdődik a több száz magyartarka szarvasmarha és juh, valamint szamarak megvásárlása – fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy folytatódik az idegenhonos, invazív növények, úgy mint az ezüstfa vagy a selyemkóró visszaszorítása is, amellyel a vízgyűjtő terület élőhelyeinek természetességét javítják.

A 2013-as év egyik legjelentősebb felfedezése volt, hogy egy addig lezárt katonai területen Baja mellett a szakemberek egy nagyszámú délvidéki földikutya-állományt fedeztek fel. Egészen addig azt hitték, hogy ennek a rágcsálófajnak mindössze 300 példánya maradt a déli határvidéken és Szerbiában. Az elmúlt évben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság elindította a bajai földikutya-élőhely védetté nyilvánításának folyamatát. Lakossági egyeztetés után a védetté nyilvánító javaslatot felterjesztették a Földművelésügyi Minisztériumnak elbírálásra.  Ugró Sándor igazgató elmondta: az idei terveik között szerepel még, hogy – a meglévő állományok genetikai frissítése és erősítése miatt – ürgecsaládokat telepítenek át a Felső-Hanság Nemzeti Park területéről, a ragadozók ellen illegálisan kihelyezett mérgek felkutatására pedig egy külön erre a célra kiképzett felderítő kutya segítségét is “bevetik”.

Forrás: MTI

Beküldve:

Feltöltős SIM-kártyák adategyeztetése

Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Forrás: MTI