Madárparadicsommá válhat a tiszaalpári Nagy-tó

Idén befejeződik a tiszaalpári Nagy-tó helyreállítása, így madárparadicsommá alakulhat az évente több száz madárnak otthont adó tó, amely ráadásul fontos pihenő- és táplálkozóhely vonulási időszakban is – tájékoztatta az MTI-t Ugró Sándor.

A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója elmondta: ősz óta zajlik a madarak százainak otthont adó vizes élőhely helyreállítása. Elkészült a vízrendszer működésének kulcsát jelentő zsilip, valamint a holtág és a Nagy-tó közötti közvetlen kapcsolatot biztosító csatorna felújítása. Folyamatban van a tó kotrása, a kotróanyagból pedig költősziget épül a madaraknak. Kiemelte, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös projektjük keretében februárban és márciusban mintegy ezer szalakótaodút helyeznek ki a park területén. Ehhez kapcsolódóan még idén elkészül az élőhely-rekonstrukció a Fehér-tó mellett, és a tervek szerint megépül a bemutató célokat szolgáló Szalakóta Ház is.

Kibővítik a Fülöpháza melletti Naprózsa Erdei Iskolát és megkezdődik Bugacon a térség Natura 2000 területeit, élőhelyeit, védett és fokozottan védett növény- és állatfajait, kultúrtörténeti, valamint néprajzi értékeit bemutató, a Puszta kapuja elnevezésű fogadóépület építése is.     Ugró Sándor hangsúlyozta: a Kiskunsági Nemzeti Park több mint 10 ezer hektárnyi erdővel rendelkezik. Kora tavaszig befejeződik a 350 ezer facsemete, köztük hazai nyárfajok, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, vadkörte, valamint mezei- és tatárjuhar ültetése mintegy 60 hektáron. Az erdősítés célja az őshonos fafajokból álló erdőszerkezet kialakítása, ugyanis jelenleg a nemzeti park területén a faállomány 40 százaléka idegenhonos fajhoz tartozik. Az erdőfelújítás költsége hektáronként csaknem egymillió forint, amit részben az idegenhonos fák kitermeléséből származó bevétel, részben pedig állami támogatás fedez.     A Böddi-széken az elmúlt év koratavaszán rekordszámban jelentek meg bütykös ásóludak, 80 példányt számoltak meg a nemzeti park szakemberei. A területről készült virtuális térkép segítségével pedig már számítógépről vagy okostelefonról is körbenézhetünk a területen. A Böddi-széken idén – a természetvédelmi célú legeltetés érdekében – megkezdődik a több száz magyartarka szarvasmarha és juh, valamint szamarak megvásárlása – fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy folytatódik az idegenhonos, invazív növények, úgy mint az ezüstfa vagy a selyemkóró visszaszorítása is, amellyel a vízgyűjtő terület élőhelyeinek természetességét javítják.

A 2013-as év egyik legjelentősebb felfedezése volt, hogy egy addig lezárt katonai területen Baja mellett a szakemberek egy nagyszámú délvidéki földikutya-állományt fedeztek fel. Egészen addig azt hitték, hogy ennek a rágcsálófajnak mindössze 300 példánya maradt a déli határvidéken és Szerbiában. Az elmúlt évben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság elindította a bajai földikutya-élőhely védetté nyilvánításának folyamatát. Lakossági egyeztetés után a védetté nyilvánító javaslatot felterjesztették a Földművelésügyi Minisztériumnak elbírálásra.  Ugró Sándor igazgató elmondta: az idei terveik között szerepel még, hogy – a meglévő állományok genetikai frissítése és erősítése miatt – ürgecsaládokat telepítenek át a Felső-Hanság Nemzeti Park területéről, a ragadozók ellen illegálisan kihelyezett mérgek felkutatására pedig egy külön erre a célra kiképzett felderítő kutya segítségét is “bevetik”.

Forrás: MTI

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>