Az ülőmunka egészségügyi vonatkozásai VI. – Metabolikus szindróma


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Amikor hosszan tartó ülő testtartásról beszélünk, egyszersmind civilizációs ártalomról is beszélünk, mivel az ülés, mint passzív testtartás teljesen ellentétes az ember mozgásra teremtett testalkatával. Emiatt a leghangsúlyosabb követelmény az elegendő és egészséges mozgás, amit biztosítanunk kell számára, akár ülés közben is. Ennek biztosítéka a pozícionálható ergonomikus irodai szék, és az alternatív ülőalkalmatosságok, mint pl. a fittball vagy a térdeplőszék.

Munkahelyen kívül viszont magunknak kell gondoskodnunk a kellő mozgásról, amely “karban tartja” egészségünket. Ez annál is inkább fontos, mert a passzív életmód nem kedvez az egészséges, jó emésztésnek, enni viszont kell.

Arról már szóltunk, hogy a rendszeres, könnyű táplálkozást célszerű az irodai életmódhoz, amely nem jár azzal a veszéllyel, hogy betegségeket okoz. A rendszertelen életmód, a stressz, a túlevés, a nassolás azonban szinte biztosítéka annak a civilizációs betegségtünetnek, amit metabolikus szindrómának nevez az orvostudomány.

Mi is a metabolikus szindróma?

Négy tünet együttes jelenlétét nevezzük így:

  1. az elhízás,
  2. a cukorbetegség,
  3. a magas vérnyomás,
  4. a magas vérzsírszint

tehát összetett anyagcsere-zavarról van szó.

Férfiak esetében az alma formájú elhízás elősegíti a magas vérnyomás, szív-és érrendszeri betegségek, infarktus és stroke, valamint a cukorbetegség kialakulását. Nők esetében a körte formájú elhízás mozgásszervi betegségekhez, visszérbántalmakhoz vezet, amelyből vérrög kialakulása, majd trombózis, embólia következhet és ugyanúgy a cukorbetegség is.

A metabolikus szindróma kialakulásának genetikai háttere is lehet, de az esetek többségében a civilizációs étrend a fő ok: túl sok fehérjét, sok fehér cukrot, finomított lisztből készült élelmiszert és telített zsírsavakban dús ételeket fogyasztunk. Emellett a bevitt élelmiszer mennyisége – vagyis a felesleg is – felelős a betegségek kialakulásáért.

Hogyan megy végbe ez a folyamat? A cukor fogyasztása gyors vércukorszint emelkedést eredményez, amire a megemelkedett inzulin-termelődés a válasz. A folyamat gyakori megismétlődése – nassolás következményeként is – a vércukorszint tartós megemelkedését eredményezi, ez pedig az inzulinrezisztencia nevű tünet. Ez már a cukorbetegség előszobája. A szénhidrát-felesleg zsír formájában elraktározódik, megkezdődik az elhízás és vele együtt a vérzsírszint emelkedése is. Mindezek együttes következménye az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az infarktus, a stroke és a tüdőembólia veszélye.

Hogyan kezelhetjük a metabolikus szindróma tüneteit? Legjobb, ha elkerüljük, nem engedjük kibontakozni a tüneteket. De ha már bekövetkezett a baj, forduljunk orvoshoz és tartsuk be az előírásokat, amelyek életmód változtatást is javasolnak. Kerüljük a már említett káros élelmiszereket; együnk kevesebbet, hiszen az irodai munka lényegesen kevesebb kalóriát igényel, mint amennyit ésszerűtlen táplálkozással beviszünk. Táplálkozási szakemberek tanácsa az, hogy méregtelenítsük szervezetünket, hogy meg tudjon szabadulni a felesleges anyagoktól. Ülő munkához ajánlott kalória-és tápanyag táblázatokból személyre szabott étrendet állíthatunk össze, ami pénztárcánkat sem terheli meg, annál is inkább, mert az egészség helyreállítása mindig drágább, mint a megőrzése.

Vezessük be életünkbe – és különösképpen táplálkozásunkba – az ésszerűséget, a mértéktartást, az önfegyelmet és ne feledkezzünk meg az elegendő, egészséges mozgásról sem!

Ha pedig irodai ülőalkalmatosságot választ, olyan szék mellett döntsön, amely az általunk gyártott irodai székhez hasonlóan metabolikus szindróma megelőzésére is alkalmas, maximális mozgási lehetőséget biztosít ülés közben is.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X) Frissítve: 2019.04.12.

Életkorok és játékok – a második életév

Gravitab szenzomotoros fejlesztőjáték

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Legutóbbi írásunkban felhívtuk a figyelmet arra, hogy a csecsemő- és kisdedkori fejlődés-fázisok nagyszámú rész-mozzanatának megannyi külön szerepe, fontossága van a fázisok egymásra épülésében. Egy-egy jól működő gyerekkori képesség, mint amilyen például az olvasás, sok-sok apró rész-képesség hosszas összeszerveződése által válik egyáltalán megszerezhetővé, és olyan csecsemő- és kisdedkori fiziologikus mulasztások okozhatnak későbbi problémákat, amelyekről sokan nem is gondolják, hogy szellemiekhez köze lehet.  Látunk ilyesmit a növényvilágban is: egy fa kiteljesült lombkoronájában nem csak vihar okozhat hiátust, hanem lehetséges, hogy a jelenségben gyökérprobléma ütközik ki, vagyis a hiátus valójában egy mélyen meghúzódó anomália tünete.

           A saját test mozgatása és a tárgymozgatás által bontakozó szenzomotoros intelligenciából erednek a kisdedkori előfogalmak, elmebeli sémák, mint a „guríthatóság”, „szúrósság”, így jelenik meg a kezdetleges terv-megvalósítás (át kéne ülnöm amoda), és a nehézség-leküzdés elégedettségi élménye.  Tehát a játék a mozgásfejlődést az értelmi fejlődéssel együtt segíti, az értelmi előmenetel pedig az érzelmi-akarati fejlemények körvonalazódásának és differenciálódásának kedvez – végülis így a játék személyiségfejlesztő tanfolyamhatást ér el anélkül, hogy elveszítené örömadó játék-mivoltát. Az önálló játékban elmerülés háborítatlan „önfeledtsége” nem a magárahagyottság körülményével értendő, hiszen így nem maradhat fenn huzamosan a kellő állapot, lévén, hogy ha a felnőtt nem áll rendelkezésre, felfokozódik a kicsik fő félelme, a hiány- illetve szeparáció-félelem. Bár a játék-készség oly elemi pszicho-szükséglet, hogy még játékszerek híján is megnyilvánul –  a kisded elszórakozhat akár a saját nyálával is –, de  ha a körbevevő biztonságérzet foszladozni kezd, sírásban tör ki a kicsi.

Ugyanakkor, ha ismeri a háborítatlan magában-játszást, úgy  rendszeresen örül az együttjátszásnak is. Eképp a tükörstádium elérése meggyorsítható, például bábszínházasdival, amikor a kicsi a közösen mozgatott bábuk tükörképével együtt a felnőtt kéz és a sajátja tükröződő játékára is rábámul.  A saját bélműködés iránti figyelem fontos lépés az önállósulás felé (a fő fizikai örömforrás ekkor már nem a száj, hanem az átelleni nyílás). A kapaszkodás nélküli biztos járás még a második életév betöltése előtt előkészíti a futkosás idejét, amikor a kisgyerek már nemcsak tol maga előtt dolgokat, hanem szívesen maga után húz ezt-azt. A második év betöltése körül a beszédkészség javulása felgyorsul; az aktív szókészlet meghaladja az 50 szót majd felgyarapszik 300-ra. A  már 2-3 szavas mondatokat kifejező mutogatások, gesztusok kísérik.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)  Frissítve: 2019.05.03.

Az ülőmunka egészségügyi vonatkozásai V. – Táplálkozás


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az egész napos ülő munka olyan probléma-komplexum, amely egészségünk megőrzése érdekében szemléletváltozást és bizonyos szempontból életmód változtatást is jelent és követel.

„Mozgásra vagyunk teremtve” – akár életmottónk is lehetne ez a mondat és amikor ettől teljesen eltérő életet kell élnünk, ahhoz alkalmazkodnunk is kell, hogy ne legyünk ennek vesztesei.

Már szóltunk arról, hogy az irodai – lehetőleg ergonomikus – székünkből óránként legalább 10 percre fel kell állnunk és tornásztatni szemünket, izmainkat, gerincünket. De nem szóltunk még a táplálkozás követelményeiről ebben a “kiélezett” helyzetben, amit testünkre ró az állandó ülés.

Az ülő munka is energia-felhasználással jár, nemcsak a szellemi koncentráció miatt, hanem izmainknak, idegeinknek is szükségük van az energiára, bármilyen tevékenységről is legyen szó. Ezt bizonyítja az is, hogy ha üres gyomorral indulunk munkába, mennyi ingerültséggel, feszültséggel kezdődik a nap. S ha csak egy üres kávét ittunk, azt kockáztatjuk, hogy az idegesség mellé még gyomorsav-túltermelődés és reflux is társul, tetézve gondjainkat. A munkahelyen pedig megkezdődik a nassolás az elmaradt reggeli és energia pótlására. Ebből következik a vércukorszint gyors emelkedése, majd csökkenése, kifáradás, figyelemzavar, esetleg vérnyomás ingadozás,stb. A nassolással bevitt szénhidrát többlet – ha nem tudja feldolgozni a szervezetünk -, elhízáshoz vezet. A szervezetünk mégis éhezik, éhezi a fehérjét, vitaminokat, ásványi anyagokat stb. amit nem adtunk meg neki a nap kezdetén. Minőségi éhezéstől szenvedünk. Kialakulhat a rossz anyagcsere, betegségekre való hajlam, majd következnek maguk a betegségek.

Legjobb és legegészségesebb a napindító reggeli – nem túlzott mennyiségű, hanem inkább a minőségre koncentrált összetételben: fehérje, vitaminok, ásványi anyagok, zsírféleségek és rostot tartalmazó anyagok megfelelő arányban összeállítva, amit a kalória- és tápanyag táblázatokból személyre szabottan tudunk kalkulálni. Napközben, két főétkezés között ajánlatos gyümölccsel, esetleg kevés rostos élelemmel “nassolni”, ez nem fog túlsúlyhoz vezetni, de frissít, üdít. Ne feledkezzünk meg a folyadék bevitelről sem: a napi 2-2,5 l vizet igyuk meg egész napra elosztva: ha szomjazunk, akkor fáradunk is, vérnyomásunk csökkenhet, figyelmünk lankad. Az alacsony vérnyomás egyik hatékony “karbantartója” a kávé és tea mellett az elegendő folyadék, amely emeli a vérnyomást. Az óránkénti 10 perces szünetekben ihatunk gyógyteákat is, amelyek elősegítik a szervezetünk méregtelenítését.

A táplálkozást követő emésztési folyamatoknak is meg vannak az optimális fizikai feltételei: helyes testtartás, elegendő levegőbevitel stb. Ezek hiánya esetén hiába ügyelünk a táplálkozás alapanyagaira, azok módszeres bevitelére, ha azok nem tudnak kellően hasznosulni szervezetünkben és esetlegesen károsító folyamatokhoz járulnak inkább hozzá. Egy ergonomikus szék tervezése során még ezen körülményekre is figyelemmel kell lenni.

Az ülő munkával járó betegségek kockázatát – mint az elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, látászavar, gerincbántalmak, stb.- részben meg lehet előzni a táplálkozás ésszerű megreformálásával és sok mozgással. Ha ezt a módosítást kihagyjuk életünkből, nagyobb esélyt adunk a metabolikus szindróma és a rák kialakulásának.

Következő cikkünkben a metabolikus szindrómáról ejtünk szót.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X) Frissítve: 2019.04.12.

Életkorok és játékok – a csecsemő- és a kisdedkor váltása

Gravitab szenzomotoros fejlesztőjáték

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Cikksorozatunkban az előző alkalommal még nem említettük a tükör-értelem megjelenését, mégis, valójában már azt kezdtük bemutatni, hogy az újszülött-kortól távolodva a csecsemő mely fázisokon át jut el a tükör-értelem közelébe. Annak, hogy immár föl tud állni, tipegni kezd, illetve a gagyogáson túl kiejt már világos jelentésű szavakat is, köze van ahhoz, hogy a tükrözés jelenségét is felismerje – vagyis megértse, hogy a tükörben látott kis lény ő maga, az abban megbámult arc a sajátja. Amint az összes előzménynek is köze van a tükörstádium eléréséhez. A járni tudás és a tükör-értelem késlekedése ugyan másfél éves korig egyáltalán nem számít abnormisnak (sok tényezőtől függ ez akkor is, ha nem történt a születés előtt vagy a csecsemőkorban semmi rossz), de az sem ritka, hogy az egyéves kor betöltése előtt már alig kapaszkodva lépegessen a kicsi.

            A testi és pszichikai képesség-gyarapítások összerendeződése, amelyben nélkülözhetetlen, pótolhatatlan szerepe van a játéknak, sok olyan összekötő-elemet, támasztékot tartalmaz, amelyek közül egy sem maradhat ki olyan kár nélkül, amelynek enyhítésére, korrigálására később sok időt kell szánni.  Ezért a kicsik önfeledt játszását is figyelemmel kell kísérni. Amint az újszülötteknél a reflexeket is hiánytalanul ki kell váltani, úgy a négy-hathónapos csecsemőnél is vigyázni kell például arra, hogy a saját megfordulás, a hátról hasra, hasról hanyatt hengerülés saját öröme nyomatékosan előzze meg a négykézláb mászást. Ha ugyanis átlépjük ezt a fázist, ha enélkül kezdjük mászatni a csecsemőt, ennek diszlexia lehet később a következménye (részképességi zavar  a beszéd és olvasás dolgában). Félévesen még alvás és evés tölti ki a csecsemő java idejét, de a kezét már sokkal gyakrabban látjuk kinyílva, játék-készen (legalábbis ez tekinthető normálisnak), a nyolcadik hónapban magától felül, sőt egyik-másik kicsi bizonytalanul fel is áll, ha vissza is huppan. A kilencedik hónapban hüvelykujja opponál, külön szembefeszül a fogott tárggyal, amelyet szándékkal tud elengedni, ezzel egyidőben képes már két tárggyal egyszerre manipulálni. Mindehhez elengedhetetlen a sok négykézlábas előzmény: az a gerincerősítő szakasz, amely bőven szolgál két-agyféltekés impulzusokkal, felfedeztetve a csecsemővel a kapcsolatot a kéz mozgása és térbeli helye közt: megérti, hogy a tárgyakat, ha értük nyúl, áthelyezheti, és fogása idomulni kezd a tárgy alakjához. Tíz hónaposan fejjel is követ egyes mozgásokat a szobában, egyensúlyérzéke határozottá válik, ismeri már a négy alapízt, világosan érzékeli a hangsúlyokat (tudja, hogy rosszalló vagy kedves, jókedvű vagy szomorú beszédet hall). Átlépve az egyéves kort, egyszavas mondatainak gyakorisága („Fel.”, „El.” stb). a csecsemő- és kisdedkor küszöbének átlépését jelzi.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)  Frissítve: 2019.05.03.

Az ülőmunka egészségügyi vonatkozásai III. – Szemproblémák II.


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Miután áttekintettük az alapvető környezeti veszélyeket, rátérünk az irodai környezeti károsító hatásokra.

Irodai ülőmunkánál általában a számítógép monitorát nézzük, ami a Magyarországon előírt 6 óra időtartamra korlátozott használat mellett is erősen igénybe veszi a szemünket. Ezért is, meg az egyéb, ülésből származó egészségi problémák miatt is óránként ajánlatos felállni a székből és mozogni, de a szemünket is pihentetni, tornáztatni kell.

A szem fáradságát okozó tényezők:

  1. a fényviszonyok munka közben
  2. a monitor beállítása – üléstávolság és ülésmagasság
  3. a monitor folyamatos nézése
  4. kékesfehér fény negatív hatása

Hogyan dolgozzunk ahhoz, hogy elkerüljük szemünk romlását, hogyan rendezzük be irodai munkahelyünket?

Íróasztalunkat és a számítógépet úgy kell elhelyeznünk, hogy a monitor oldalról kapja a  fényt, és hátulról se tükröződhessen rajta semmi, hogy a szemet ne erőltesse semmiféle zavaró momentum. A monitor felső széle szemmagasságban, szemünktől kb. 60-70 cm távolságban legyen. A széken – lehetőleg ergonómikus irodai széken – egyenes háttal, mindkét lábbal a talpunkon támaszkodva, kezünket, alkarunkat az asztalon megtámasztva üljünk és dolgozzunk.

A monitor folyamatos nézése, figyelése közben a pislogás elmarad, a szem könnyfilmje eltűnik, a szem felszíne, a szaruhártya kiszárad, melynek következményei az idegentest érzés, a szem kivörösödése, viszketése, szúró, égő fájdalom, esetleg fejfájás, szédülés. A passzív, ülő helyzetben a szem vérellátása is csökken. Emiatt az óránkénti felálláskor ajánlatos a szemet is tornásztatni, hogy legyen módja fókuszváltásra: közelről távoli pontra tekinteni és vissza, többször váltogatva; kézbe véve egy ceruzát, magunk előtt tartva közelítjük, távolítjuk, miközben a ceruza hegyét nézzük; majd “szemforgatást” végzünk az óramutató járásával egyező, majd ellenkező irányba, néhányszor ismételve ezt a mozgatást.

Finom mozdulatokkal, tiszta kézzel néhányszor masszírozzuk meg szemhéjunkat, a szem körüli izmokat. Két ellentétes hatás is fokozza a szem regenerálódását: a hideg vizes felfrissítés, illetve a meleg takarása a szemnek, ha összedörzsölt két tenyerünkkel letakarjuk és pihentetjük. Használjunk műkönnyet a szem szárazságának megszüntetésére.

A szem károsodását nagyban előidézik maguk a monitorok: a régi, katódcsöves gépek állandó vibrálása erősen fárasztja a szemet. A mai, folyadékkristályos kijelzőkkel ilyen probléma már nincs. A mai monitorok és egyéb digitális eszközök azonban kékesfehér fényt bocsátanak ki, amelyek viszont különlegesen károsítják a szemet. A szürke hályog és a makula degeneráció közvetlen kiváltó okai lehetnek.

A makula degeneráció, azaz a látóideg sorvadás eddig tipikusan időskori betegségnek számított, a kék fénynek “köszönhetően” azonban a fiatal generációk betegségévé is vált. Első tünete a homályos látás.

Azonnali orvosi beavatkozásra van szükség a látóideg további pusztulásának megakadályozására. Szükség van a szem tápanyagainak folyamatos adagolására is.

Mindezek megelőzésére nélkülözhetetlen a kék fény-szűrő szemüveg használata, amit egyéni igények szerint dioptriás vagy dioptria nélküli változatban lehet kapni. Léteznek már számítógépre, illetve okostelefonra ingyenesen letölthető kék fény-szűrő programok. A fiatal generációnak különösen ajánlott ennek alkalmazása, mivel szorosan hozzátartozik az életükhöz.

A túlzott képernyő használat miatt kialakulhat alvászavar, mivel a képernyő fénye lecsökkenti az alvásciklust szabályozó melatonin termelődését. Felületes, rövidebb alvás következhet be emiatt, a szervezet nem tud regenerálódni.  Este, elalvás előtt ezért nem ajánlatos számítógépet, okostelefont használni. Az álmatlanság következménye hosszú távon a stressz, a pszichés zavarok, amit a munkahelyünkre is magunkkal cipelünk.

Végezetül ne feledkezzünk meg a napi folyadék bevitelről sem, ami a szem rugalmasságát és alkalmazkodó képességét is támogatja.

Szemünk világa megérdemli a maximális odafigyelést, gondoskodást.

Következő cikkünkben további, megfelelő tervezettségű irodai székkel kivédhető munkahelyi ártalmakról fogunk szólni…

_________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, A szemvédelem szempontjából ideális ülésmagasság, üléstávolság beállítását lehetővé tevő, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X) Frissítve: 2019.04.12.

Életkorok és játékok – a fejlettebb csecsemőkor

Gravitab szenzomotoros fejlesztőjáték

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Cikksorozatunkban legutóbb megállapítottuk, hogy már az újszülötti életkoron belül helye van a baba körül bizonyos játékszereknek.

                           Ebben az időszakban, amint tovább is, a baba (később karonülő kisded) mozdulatainak, rezdüléseinek túlnyomó része a világ őt szorosan körülvevő övezetének megismerésére irányul, miközben a feltételes és feltétlen reflexek tartósabb rendjének kialakulása is folyamatban van.  A csecsemő számára nem létezik vegytiszta formában sem a tanulás-, sem a játék-tevékenység, ezek a formák későbbi kiágyazódások, amelyeknek ő még az ősegységét éli meg, tapasztalja, gyakorolja. Minden amit tesz, egyaránt tanulás is meg szórakozás is.  A csecsemőkori hónapokban egyre esedékesebbé válik – ha nem történik meg ez már a kicsi 3-4 hónapos korában –, hogy olyan játékholmik is a kezeügyébe jussanak, amelyek sokféle manipulációra adnak neki lehetőséget. Az az optimális, ha anyagukban is összetett játéktárgyakat választ a babának a szülő.

                     A szülői vagy gondozói rátekintésre észlelhető reflexmozdulatok közül az úgynevezett Babinszky-mozdulat – a láb hüvelykujjának elfeszülése a többi lábujjtól, amikor a talpszélen vagy a lábujjak alatti talprészen vonást teszünk az ujjunkkal – nyilván nem megismerési célú a baba részéről, de már az a jelenség, hogy egy magányos fénypászmát vagy fényfoltot a szemével követ, már a tájékozódási reflex korai megnyilvánulása. Ahogyan a Babinszky-reflex megszűnik a járás megtanulásával, úgy a fogóreflex (a markoló-kapaszkodó mozdulatnak a tenyér-ingerre rákövetkező feltétlen kényszere) is feloldódik a teljes értékű, több fogásmódot alkalmazó fogni-tudás birtokában, amikor a látás és a kézmozgás már összerendeződött.  Ha féléves csecsemő a kezébe adott tárgyat feltétlen-automatikusan megragadja, az valamilyen elmaradást jelent már, amint a korábbi, akár az újszülötti szakaszban, mondjuk a Babinszky-reflexnél, épp fordítva, a kiváltás sikertelensége jelent elmaradást: a szenzomotoros fejlődés fázis-zavarát. (A szenzomotoros fejlődés az érzékelő és a mozgató szervek egybehangolódási folyamatát jelenti).

                 A fejmegtartás készsége a második-harmadik hónap fejleménye.  A negyedik–hatodik hónapban, még az első fogzás előtt megjön a megforduláshoz, guruláshoz, a kúszáson túl a mászáshoz a csecsemő tehetsége és kedve; illetve előfordulhat már, hogy oda nyúl, ahova néz. A nyolchónapos csecsemőt, aki már körbenéz a térben (bár még nem követi nyakfordítással az elmozgó látványt) már mindenképp tanácsos játszószőnyegre, vagy pihenőszékbe, tárgyak körébe helyezve „elengedni” (nem csupán párperces időtartamokra), hadd henteregjen és fogdozódjon, vizsgálódjon kedvére.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)  Frissítve: 2019.05.03.

Az ülőmunka egészségügyi vonatkozásai III. – Szemproblémák I.

Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Szemünket, látásunkat zavaró tényezők, hatások folyamatosan érnek bennünket. Fontos ismerni ezeket, hogy meg tudjuk védeni magunkat velük szemben és megőrizhessük hosszú távon  egészségünket.

A szemünket érő irodai káros hatások részletes taglalása előtt előzetesen áttekintjük az általános környezeti veszélyeket, hogy átfogó képet kaphassunk végül a téma egészéről.

Az állandóan jelen lévő hatás az UV(ultraviola)-sugárzás , amely a nap sugárzásával, fényével jut el hozzánk. Háromféle: UVA, UVB és UVC sugárzás különböztethető meg. Elvileg kiszűri a földet védő ózonréteg, de ha ez sérül, – márpedig a káros emberi tevékenység miatt erősen sérül -, akkor csökken a védelmünk: az ózonréteg 1%-os csökkenésével az átjutó UVB-sugárzás 2%-kal nő!

Az UV-sugárzás a napsugár részeként láthatatlanul jut el hozzánk, mint rövidhullámú sugárzás. Földi körülmények között ívhegesztés során válik láthatóvá, de a higanylámpák, a szolárium fénycsövek és bizonyos világításra használt izzók esetében is találkozhatunk vele.

Az UV-sugárzás romboló hatásai hosszútávon és fájdalommentesen – azaz – alattomosan -érnek el hozzánk: retinagyulladás, rosszindulatú elváltozások alakulnak ki a szemben, tehát a védekezés ellenük nagyon is indokolt 100%-os UV-szűrő szemüveggel.

A szemet érő – normál – UV-sugárzást a szaruhártya nagyjából kiszűri, de a nagy dózisú napfény fájdalmas gyulladást okozhat és a szem nagyon érzékennyé válik a fényre. Lehetséges, hogy a gyulladás magától elmúlik, de ellenkező esetben orvoshoz kell fordulni.

A kötőhártyára ugyanez vonatkozik: erős UV-sugárzás megvastagodásokat okoz a kötőhártya felszínén, amelyek eltakarják a szaruhártya egy részét látásromlást okozva. Műtéti beavatkozást igényel ez az elváltozás.

Az UVB-sugárzás bizonyítottan kiváltó oka a szürke hályognak, tehát nemcsak időskori beszélhetünk. Ebben az esetben a szemlencse elhomályosodása okozza a látásromlást ezért azt műtéti úton eltávolítják és műlencsével pótolják. A szaruhártya és a szemlencse ugyan  elnyeli az UVB-sugárzás egy részét, a sugárzás másik része viszont tovább halad az ideghártyáig, és elkezdi azt roncsolni. Ez a folyamat már visszafordíthatatlan és kialakul a makula degeneráció, vagyis az éleslátás központja sérül. A fényben lévő UV-sugárzás elindítja a szabad gyökök kialakulását, amelyek káros oxidáló anyagok, nagyrészt ezek felelősek az öregedésért is. A szabad gyökök a retinát is károsítják, és ez folyamat már sajnos vaksághoz vezet. Ezektől a káros hatásoktól már kisgyermekkortól védeni kell a szemet UV-szűrő szemüveggel. A gyermekek különösképpen veszélyeztetettek, mert nem ismerik a szabadban töltött idő és a napfény veszélyét.

A szem természetes védvonalát alkotja a sárgafoltban lévő lutein és zeaxantin, a C-és E-vitaminok antioxidáns hatásukkal, valamint a cink és a szelén. Normál körülmények között ezek az anyagok bizonyos fokig képesek védeni a szemünket, de veszélyeztetettség esetén ajánlatos a bevitel, hogy megelőzzük a szem romlását.

Az UV-sugárzás elleni védőszemüveg, de legalább a napszemüveg viselése egyenesen nélkülözhetetlen.

Folytatjuk témánkat a szemet károsító egyéb hatások ismertetésével.

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, szemproblémákat is figyelembe vevő, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X) Frissítve: 2019.04.12.

Életkorok és játékok – az újszülötti kor

Gravitab szenzomotoros fejlesztőjáték

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Előző cikkeinkben már utaltunk rá, hogy a gyerekkorban szinte minden játékos időtöltésnek van fejlesztő értéke. Mégsem igaz, hogy a „fejlesztőjáték” kifejezés redundáns volna, hogy jelzői része fölöslegesen fityegne ott. Indokolt a kifejezés használata, hiszen az egyes játék-foglalatosságok fejlesztő értéke közt nagy eseti különbségek lehetnek – a körülményektől is függően –, míg az úgynevezett fejlesztőjáték a tervezők megfontoltsága nyomán megbízhatóan intenzív, célzatos módon „hajt rá” bizonyos rész-képességek javítására, felzárkóztatva azokat a többi képességhez, vagy – másféle elmaradás esetén – a generációs átlaghoz.

                  Az említett körülmények közé tartozik az életévek száma is. Például a kisgyerekeknek sokat kell kiabálva szaladgálniuk, mert az ő korukban az agy oxigénigénye négyszeres az ifjúkori adathoz képest, továbbá a labdával esetlenül botladozva is többet ügyesednek, mint a szórakozásból focizó vagy strandröplabdázó nagyok, akiknek kurjantgatása nem egészségtelen, de már nem életfontosságú, és akiknek számára a sportjátéknak az élvezet mellett nagyobb a tréning- , mint a fejlesztő értéke.

                  Az első életév betöltése előtt a kisgyereket csecsemőnek nevezzük. Egyes gyerekgondozási szakemberek a csecsemőkor végének inkább a második életév betöltését tekintik. Általános megítélés viszont, hogy a csecsemőknél a másfél hónapos kor jelenti az első nagyobb részidő-cezúrát, az újszülötti idő végét. Az apró kezeket gyakran látjuk ökölbe szorítva, de eddigre más tartásban is adva jelzést, működik egy sor reflex, valamint megjelenik az elemi járás ingere. (Az elemi járás nem a lépegetést, hanem a test bármi módú önerejű térbeli haladását jelenti, úgyhogy az imént említett inger gyakorlatilag a kúszás ingere, amelyet támasztékok idéznek fel.) Az újszülötti mozgás azonban még rendezetlen, igen sok benne az akaratlan elem. A pupillareflextől eltérően a többi veleszületett reflex olyan adottság, amelynek mielőbbi kiváltásához a felnőttek szándékos előhívó mozdulatai kellenek.

                  Az egyhónapos újszülött már hosszasabban tud nézni egy-egy tárgyat, ám ha a tárgy jóval odébb mozdul, a fejével nem követi. 20 cm-nél már messzebbre lát élesen, de félméteres távolságra még nem, így amit lát, az jószerével csupán két dimenzióban értelmeződik a számára. A térlátás kialakulásának korai fázisai valamelyest gyorsíthatók, ha olyan, a szem- és mozgáskoordinációt is elősegítő, figyelemkeltő, sőt megtapintható tárgyak vannak a baba közelében, mint a színes csörgők. Az ilyen holmik képzelet-moccantó impulzusok forrásai is.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg. A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)  Frissítve: 2019.05.03.

Az ülőmunka egészségügyi vonatkozásai II. – Nyaki problémák


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

Tipikus probléma az ülőmunkát végzőknél, hogy előretolt fejjel nézik a monitort, ami jelentős terhet ró a nyaki gerincre és károsítja azt.

Hogy miért? Mert annyira figyelünk a teendőnkre, hogy óhatatlanul közelíteni szeretnénk a monitorhoz. Amíg fejünk a gerincoszlop tetején “tartózkodik”, az izmok, a hát, a nyaki izmok, lapocka izmai – kiegyensúlyozottan, feszülés nélkül tartják fejünket. Ha előre toljuk a fejünket, a hátulsó nyaki izmok, és a hátizmok megfeszülnek és előbb-utóbb fájdalom alakul ki a rendellenes tartás miatt, a fej önsúlya jelentős. A csigolyák közötti porckorongokra nehezedő nyomás is megnő, folyadéktartalmuk kipréselődik, ellapulnak és végső stádiumban kialakul a porckorongsérv, meszesedés, púposság.

Előretolt fejtartás esetén a nyakcsigolyák helyzete is megváltozik, a függőleges helyzethez viszonyítva elcsúsznak egymáson. Mivel a csigolyák között haladnak az agyat vérrel ellátó artériák, az elcsúszott csigolyák akadályozzák a vér szabad áramlását, az ülőmunkát végzők gyakori fejfájását ez okozza.

Hasonlóan súlyos nyaki gerincproblémákhoz vezet az okostelefonok kijelzőjének hosszan tartó nézegetése, avagy a „pötyögtetés”. Ilyenkor a fej 60 fokban előre dől és kb. 30 kg-nak megfelelő nyomást gyakorol a nyaki gerincre, nem is gondolnánk, hogy átlagosan egy felnőtt embernek 6-7 kg a fejének a súlya. Az izmok gyorsan alkalmazkodnak a megváltozott testtartáshoz, az elülső izmok rövidülnek, a hátulsók megnyúlnak és kialakul az ún. SMS-nyak. Kutatások szerint az okostelefon használók átlagban 4 órát töltenek el mobiltelefonjuk nézegetésével. Ez évente kb. 1400 órát jelent. Ahhoz, hogy az elszenvedett izomkárosodásokat ellensúlyozzák, vajon mennyi időt töltenek mozgással? Legalább ugyanennyit kellene, de ha a napból nem is futná többre, 30 perc lenne a minimum, de itt is érvényes a szabály, hogy időről-időre szakítsuk meg tevékenységünket és mozogjunk. Az SMS-nyak kialakulását meg lehetne előzni, ha szemmagasságban tartanánk a mobiltelefont, de ha mégis bekövetkezett a nyaki fájdalom, ajánlatos személyre szabott terápiával ellensúlyozni.

Munkahelyen gyakori, hogy a telefont fülünk és vállunk közé szorítva tartjuk és közben különböző dolgokat végzünk. Ebben az esetben a nyak oldalsó izmai és a vállat emelő izmok terhelése nő meg és ha ezt gyakran ismételjük, hozzászokunk és önkéntelenül is így tartjuk a fejünket.

Munkahelyi problémák közé tartozik a stressz is, amikor pszichés alapon védekező állásban reagálunk a ránk zúduló nehézségekre. Hátunk önkéntelenül meggörbül, fejünket nyakunk közé húzzuk, azaz, vállunkat felhúzzuk, és izmaink hasonló feszültség alá kerülnek, mint az előzőek esetében. Ha nem tartós ez az összehúzódás, talán nem alakul ki az egészségkárosodás…

Mint minden mozgásszervi problémára, ezekre a bajokra is a napi aktív mozgás, kimozgatás a legjobb ellenszer, illetve elejét vehetjük a súlyosabb, degeneratív gerincbetegségek kialakulásának is és a stressz is levezetjük fizikai mozgással.

Ha velünk marad, továbbiakban az ülőmunkával együtt járó szemproblémákkal fogunk foglalkozni.

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, nyaki problémákra is megoldást nyújtó ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X) Frissítve: 2019.04.12.

Mi az, hogy játék? – a megszorított jelentés

Gravitab szenzomotoros fejlesztőjáték

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

A mostani alkalommal a játéknak, a játszásnak azt a szűkített fogalmát igyekszünk meghatározni, amelyet a leginkább fesztelenül, a legkevésbé félrevezetően alkalmazhatunk akkor, ha elsősorban gyerekek és serdülők foglalatosságairól kívánunk szólni, kiegyensúlyozott, pedagógiailag szakszerű szellemben. Ebből a szemszögből nézve „játék” címén főként a játékos mozgásgyakorlatok, a játékos kommunikálás, a játékos tanulás, a csoportos játékfoglalkozások, a játékszerekkel történő egyéni elmélyülés tárgykörét fogjuk emlegetni, illetve részeit szemügyre venni. Következésképpen, ha például színielőadásról lesz szó, akkor csak a gyerekszínköri házielőadások esetében beszélünk majd játékról: míg már a színházlátogatások esetében sem az előadást, sem a ruhatárban támadt lökdösődés „játszma”-tartalmait  nem fogjuk játéknak nevezni.

                     Először is észre kell vennünk, hogy a játék komoly jelentősége felnőttkori ismeret: a gyerek-átélésben, még ha beleélőssé is válik a játék, nem rajzolódik ki mindaz, amit a felnőtt a játékról tud. A gyerekjátékok hasznával az óvónő, a napközis pedagógus, és még a szülők nem oly kis hányada is magas megértési fokon tisztában van, de hogy a gyerekek is átlássák a játékok testi-lelki fejlesztőértékének – illetve a hátramaradóknál a korrektív játékválasztásoknak – a működését, erre nincs mód, és rendjén is van így, hogy nincs. Márpedig játék-definíciónkat pontosan a játék-átélés, a játszó-pszichológia középpontba állításával tudjuk jól fixálni, ezért ki kell jelentenünk, hogy a játék az a tevékenység, amelyet önmagáért, pontosabban a közvetlen örömért, minden más céltól, érdektől függetlenül, azoktól szabadon folytatnak, szemben a tanulással, a monoton típusú edzéssel és a munkával. (Akad olyan gyermeklélektani elmélet is, amelyben a játék fogalma a végsőkig leszűkül:  csak a  gyerek-képzeletből eredő, így kreálódó szabályok szerinti, spontán adódó játszásra vonatkozik.) Az edzés nem akkor érdemi, ha erőkifejtést tartalmaz, hanem csak akkor van határozott értelme-értéke, ha kellemetlen az az erőkifejtés, tehát ha erőfeszítéssé válik. Ezért első pillantásra indokoltnak látszik az edzés fogalmát távol helyeznünk a játék fogalmától, de ez sem ilyen egyszerű, hiszen vannak olyan fokozott testmozgást igénylő játékok, örömteli kikapcsolódást jelentő időtöltések, amelyek végeztével természetes akut fáradtságérzet jelentkezik – tehát az időtöltés edzésnek is megfelelt, noha játék volt. Ennek megfelelően beszélhetünk a játékos tanulás esetéről is. Ha éppen iskolai ez a tevékenység, akkor azt a derültebb mozzanati rétegét, motivikus vonulatát, amit játékosságnak mondunk, ugyanaz   a   személy kezdeményezi, és moderálja, aki dolgozatírást is követelhet: a tanórát vezető felnőtt.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival.
A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg. A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)  Frissítve: 2019.05.03.