A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.
Előző cikkeinkben már utaltunk rá, hogy a gyerekkorban szinte minden játékos időtöltésnek van fejlesztő értéke. Mégsem igaz, hogy a „fejlesztőjáték” kifejezés redundáns volna, hogy jelzői része fölöslegesen fityegne ott. Indokolt a kifejezés használata, hiszen az egyes játék-foglalatosságok fejlesztő értéke közt nagy eseti különbségek lehetnek – a körülményektől is függően –, míg az úgynevezett fejlesztőjáték a tervezők megfontoltsága nyomán megbízhatóan intenzív, célzatos módon „hajt rá” bizonyos rész-képességek javítására, felzárkóztatva azokat a többi képességhez, vagy – másféle elmaradás esetén – a generációs átlaghoz.
Az említett körülmények közé tartozik az életévek száma is. Például a kisgyerekeknek sokat kell kiabálva szaladgálniuk, mert az ő korukban az agy oxigénigénye négyszeres az ifjúkori adathoz képest, továbbá a labdával esetlenül botladozva is többet ügyesednek, mint a szórakozásból focizó vagy strandröplabdázó nagyok, akiknek kurjantgatása nem egészségtelen, de már nem életfontosságú, és akiknek számára a sportjátéknak az élvezet mellett nagyobb a tréning- , mint a fejlesztő értéke.
Az első életév betöltése előtt a kisgyereket csecsemőnek nevezzük. Egyes gyerekgondozási szakemberek a csecsemőkor végének inkább a második életév betöltését tekintik. Általános megítélés viszont, hogy a csecsemőknél a másfél hónapos kor jelenti az első nagyobb részidő-cezúrát, az újszülötti idő végét. Az apró kezeket gyakran látjuk ökölbe szorítva, de eddigre más tartásban is adva jelzést, működik egy sor reflex, valamint megjelenik az elemi járás ingere. (Az elemi járás nem a lépegetést, hanem a test bármi módú önerejű térbeli haladását jelenti, úgyhogy az imént említett inger gyakorlatilag a kúszás ingere, amelyet támasztékok idéznek fel.) Az újszülötti mozgás azonban még rendezetlen, igen sok benne az akaratlan elem. A pupillareflextől eltérően a többi veleszületett reflex olyan adottság, amelynek mielőbbi kiváltásához a felnőttek szándékos előhívó mozdulatai kellenek.
Az egyhónapos újszülött már hosszasabban tud nézni egy-egy tárgyat, ám ha a tárgy jóval odébb mozdul, a fejével nem követi. 20 cm-nél már messzebbre lát élesen, de félméteres távolságra még nem, így amit lát, az jószerével csupán két dimenzióban értelmeződik a számára. A térlátás kialakulásának korai fázisai valamelyest gyorsíthatók, ha olyan, a szem- és mozgáskoordinációt is elősegítő, figyelemkeltő, sőt megtapintható tárgyak vannak a baba közelében, mint a színes csörgők. Az ilyen holmik képzelet-moccantó impulzusok forrásai is.
A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival.
A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg. A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.
Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination
(X) Frissítve: 2019.05.03.