Harmincmillió forintot fordít halasításra idén a Tisza Horgászegyesület

A tavalyinál mintegy tíz százalékkal többet, harmincmillió forintot fordít idén halasításra a Tisza Horgászegyesület, a Közép-Tisza vidék egyik legjelentősebb halászati hasznosítója – közölte a szervezet ügyvezető elnöke az MTI-vel.

Csoma Gábor elmondta: a Tisza Horgászegyesület Jász-Nagykun-Szolnok megye legnagyobb, 3000 tagot számláló civil szervezete, mely a Közép-Tisza vidék mintegy 520 hektárnyi vízterületének halászati hasznosítója. Kezelésébe tartozik a Jászsági főcsatorna, a Nagykunsági főcsatorna jelentősebb mellékágai, a Zagyva és a Tarna folyók megyei szakasza, továbbá több tó és holtág, melyek legjelentősebbje a megyeszékhely üdülőövezetében található, 140 hektáros Alcsiszigeti Holt-Tisza. A szervezet öt főállású munkatársat és hat megbízásos jogviszonyú halőrt foglalkoztat, bevételei tagdíjakból és horgászjegy-értékesítésből származnak. Utóbbi 2016-ban 35 millió forintot tett ki, mely várhatóan idén 40 millió forintra emelkedik – jelezte Csoma Gábor hozzátéve, hogy a bevételek egészéhez hasonlóan a növekmény túlnyomó részét is halasításra fordítják. Így 2017-ben a tavalyinál mintegy 10 százalékkal többől, körülbelül 30 millió forintból helyeznek ki halat a márciusban kezdődött és októberig tartó telepítési szezon során.

Idén először e program részeként 50 ezer darab előnevelt csukával is bővítik vizeik halállományát. Ezen kívül 150 ezer darab előnevelt süllő és mintegy 32 500 kilogramm ponty kihelyezése szerepel a tervekben. Pontyból a kétnyaras, azaz 30-50 dekás és háromnyaras, tehát már fogható méretű mennyiség részarányát ugyancsak egytizedével emelik az elmúlt évihez képest – húzta alá. Szólt arról is, hogy a pontytelepítéseik egyik kiemelt célpontja az Alcsiszigeti Holt-Tisza, mely az egyik legnagyobb tiszai holtágként országszerte ismert, népszerű horgászvíz. Ide csütörtökön két szállítmánnyal összesen 8200 kilogramm kétnyaras ponty érkezett, melynek értéke eléri a 6 millió forintot.

Forrás: MTI

Stabil az ürgeállomány a bugaci pusztán

Stabil az ürgepopuláció a bugaci pusztán a számlálás előzetes adatai szerint – közölte a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága az MTI-vel. Tájlkoztatásuk szerint a park munkatársai és a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 88 tanulója három nap alatt fésülték át a bugaci pusztát, hogy számba vegyék az összes ürgelyukat. Eddig ilyen alaposan még nem térképezték fel az ürgekolóniák térbeli elrendeződését, így ez lehet a viszonyítási alapja a jövőbeli felméréseknek is.

Az ürge (Spermophilus citellus) korábban olyan nagy számban élt az országban, hogy mezőgazdasági kártevőnek számított. Élőhelyük drasztikus csökkenése miatt azonban már fokozottan védett fajjá lett az egykori kártevő – áll a közleményben. Emlékeztetnek arra is, hogy a kis rágcsáló több ritka ragadozómadár, mint például a kerecsensólyom és a parlagi sas egyik fő tápláléka. Az ürgelyukak menedéket jelentenek a nappali hőség elől a puszta hüllőinek és kétéltűinek, ami valószínűleg kulcsfontosságú fennmaradásuk szempontjából. Az ürgék földalatti járatai a talaj vízháztartását is kedvezően befolyásolják, és eltűnésükkel a pusztai gyepek fajösszetétele is átalakulhat.

Az ürge a rövidfüvű puszták állata, ahol rendszeres a legeltetés vagy a kaszálás. A legeltetéses állattartás visszaszorulásával élőhelyeinek nagy része eltűnt. Magyarországtól nyugatra és északra már csak töredékállományai találhatók – hívják fel a figyelmet.

Forrás: MTI

 

Ma van a tánc világnapja

A táncművészet legnagyobb ünnepén a Góbi Rita Társulat délelőtt tízperces táncakcióra készül a Margit híd déli járdáján, este pedig díjátadóval egybekötött nagyszabású gálaestet rendez a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a budapesti Müpában.

A világnapot 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre (1727-1810) születésnapján, április 29-én tartják. A Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén. A gála keretében adják át a szövetség szakmai elismeréseit, valamint az Imre Zoltán-díjat, az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjait, és a Fülöp Viktor ösztöndíjakat – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A műsorban közreműködik a Bozsik Yvette Társulat, a Győri Balett, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Magyar Táncművészeti Egyetem, Maurer Milán, a Pécsi Balett, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium, valamint Pirók Zsófia. A gálát Velekei László, Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetője rendezi.

A tánc világnapja jegyében délelőtt tíz órakor tízperces táncakcióra készül a Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház a Margit híd déli járdáján. A Pas-De-Bridge -Táncolj hídon! elnevezésű látványos villámcsődületben a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola, valamint a Bailart TáncStúdió diákjai vesznek részt, akik tavalyi flashmobjukkal arra hívták fel a figyelmet, hogy a kortárs tánc nem csak egy művészi önkifejezési eszköz, hanem egy olyan testmozgásforma, amely nemtől és kortól függetlenül formában tart, és a közérzetre is jó hatást gyakorol. Az idei világnap nemzetközi üzenetét rendhagyó módon a közelmúltban elhunyt Trisha Brown közeli munkatársa, Susan Rosenberg állította össze a koreográfus írásaiból. “A tánc kiszélesíti az egyetemes kommunikáció nyelvét, életre hívva az örömöt, a szépséget és az emberi tudás fejlődését. A tánc újra és újra maga a kreativitás. a gondolkodás, a létrehozás, megvalósítás és a kivitelezés kreativitása” – olvasható a néhai művész üzenetének hivatalos magyar fordításában, amelyet az ITI Magyar Központja juttatott el az MTI-hez.

A világnap magyarországi üzenetében Szögi Csaba Harangozó Gyula- és Imre Zoltán-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója úgy fogalmazott: “a tánc energiát termel, áraszt és közvetít, önismeretre tanít, önfegyelemre nevel, egymásra figyelést és toleranciát igényel, csapatszellemet ad és közösséget teremt, megteremti a test és a lélek harmóniáját, egyszerre kapcsol össze másokkal és önmagunkkal, és mivel a szavak előtti világban született, a táncolók megértik egymást, bármilyen nyelven is beszélnek. A közös tánclépések az emberiség első kulturális lépéseinek lenyomatai”.

Forrás: MTI

Ezer új odú várja az Afrikából hazatérő szalakótákat

Korszerű, új odúkra cserélték az elöregedetteket, és számos új helyre is kihelyeztek odúkat az Afrikából hazatérő szalakótáknak, amelyeket így mintegy ezer új költőhely vár a Kiskunsági Nemzeti Park területén – tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-t. Tokody Béla projektvezetője elmondta, hogy a szalakóta másodlagos odúlakó fajként a Kárpát-medencében nem épít fészket, hanem nagytestű harkályfajokét foglalja el. Az elmúlt évtizedekben megváltozott erdőgazdálkodás eredményeként azonban jelentősen lecsökkent a költőhelyek száma, így egyebek mellett ez is közrejátszott abban, hogy a nyolcvanas években a szalakótaállomány jelentősen megfogyatkozott.

Az MME Csongrád megyei csoportja akkor döntött úgy – Európában elsőként -, hogy odúk kihelyezésével biztosít költőhelyet a nagytestű madaraknak. A fából készült odúk azonban 6-8 évnél többet nem bírnak ki. Tetejük vagy aljuk leszakadásával használhatatlanná, megrepedve pedig balesetveszélyessé válnak, hiszen beleakadhat a madarak szárnya – tette hozzá. Az MME vezetésével és többek között a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának közreműködésével megvalósított, A szalakóta védelme a Kárpát-medencében című európai uniós projektnek köszönhetően azonban az elmúlt három hónapban mintegy ezer, úgynevezett Schwegler-odút helyeztek ki a szakemberek a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Tokody Béla kiemelte, hogy a német gyártmányú, fabeton odúk sokkal hosszabb élettartamúak, mint a fából készültek, továbbá nagyon jó hőszigetelő képességgel bírnak, aminek a forró nyári hónapokban nagy jelentősége van.

A februárban megkezdett munkák során az odúk nagyjából felét a területen található idősebb fákra szerelték fel, de raktak szigetelt villanyoszlopokra is, amelyeket a tapasztalatok szerint szívesen elfoglalnak a madarak – tette hozzá a projektvezető. A hagyományos odúk mellett – Magyarországon először – úgynevezett hodályodúkat is kihelyeztek több, a Szalakótás Gazda Programba bevont gazdálkodónál. A legelő állatok közelében megszaporodó rovarok ugyanis biztos táplálékforrást jelentenek a madaraknak. A harminc odút minden esetben valamilyen nyílt rész, elsősorban gyep felé néző épületrészre szerelték.  Tokody Béla azt is elmondta: a jeladókkal ellátott szalakóták mozgását figyelve megállapítható, hogy a madarak megkezdték hazaútjukat Afrikából. A Namíbiában és Angolában telelő madarak egy hónappal ezelőtt indultak vissza, és jelenleg Kenyában időznek. Az első, népies nevükön kékcsókák érkezése nagyjából két hét múlva várható.

Forrás: MTI

 

Virágvasárnappal kezdődik a Nagyhét

Virágvasárnappal megkezdődik ma a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. A keresztények ezen az ünnepen emlékeznek Jézus bevonulására Jeruzsálembe – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ünnep alkalmából az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét délelőtt fél 11-kor – tudatta Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense. A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, ahol a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek hódoltak Krisztus előtt.

A virágvasárnapi szertartás része a hívek által hozott barkaágak megáldása.

Ez a vasárnap “az Úr szenvedésének vasárnapja” néven ismert a liturgiában, és a szertartás során elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió. A katolikus egyház ezzel fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás Jeruzsálembe a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, “megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök életet hozta el” – olvasható az MKPK közleményében.

Forrás: MTI

Természetvédelmi terület lett a bajai földikutya-rezervátum

Természetvédelmi terület lett a bajai földikutya-rezervátum, amely kulcsfontosságú lépés a faj megóvása terén – hangzott el a terület határát jelző tájékoztató-tábla kihelyezését követő sajtótájékoztatón.  Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója elmondta: a délvidéki földikutya bajai élőhelyét a földművelésügyi miniszter február 28-ai rendeletével nyilvánította védetté, amely március 8-án lépett hatályba. Mint mondta: a délvidéki földikutya fokozottan védett, és ilyen formán védelmet élvez a közvetlen élőhelye és a körülötte lévő természeti terület is.

Délvidéki földikutya
Délvidéki földikutya, MTI Fotó: Ujvári Sándor

A 114 hektár kiterjedésű területen a jelen állapot megőrzése a cél, az értékes gyep és a különböző állományalkotó fajok megőrzése. Beszélt arról is, hogy a legritkább emlősfajok közé tartozó délvidéki földikutya (Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis) a világon összesen három helyszínen fordul elő mintegy 6-700 egyedszámban. Ebből kettő a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén fordul elő, Baján és részben Kelebia-Ásotthalom térségében, a harmadik pedig a szerbiai Vajdaságon.     Hangsúlyozta, hogy a bajai helyszín jelentőségét az adja, hogy jelen pillanatban ez a világ egyetlen olyan védett területe, amit kifejezetten a délvidékiföldikutya-faj megmentésére és védelmére hoztak létre. A jelenlegi ismeretek szerint a legnépesebb egybefüggő délvidékiföldikutya-populáció él itt, a kelebiai állomány ugyanis több kisebb részre tagolódik. A bajai állomány életképességét bizonyítja, hogy egyedszáma már felfedezése óta is jelentősen gyarapodott – tette hozzá az igazgató.

Csorba Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója elmondta: a kijelölt terület döntőrészt természetvédelmi célokat szolgál, de napelemparkként is funkcionál majd. A délvidéki földikutyáról elmondta: a föld alatti járatokban közlekedő, teljes sötétségben és vakon élő emlős állat tájékozódását és kommunikációját a talaj rezgése segíti. A sajtótájékoztatón is bemutatott egyedet a bejárt terület szélén ma délelőtt találták, és a fennmaradása érdekében áttelepítik majd. Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a bajaiak olyan páratlan természeti értékek között tölthetik a mindennapjaikat, mint a Duna mellékágai vagy a gemenci erdő, ezért az elmúlt évszázadokban megtanulták ezt a csodálatos természeti környezetet védeni. A földikutyák ilyen szempontból “nagyon jó helyen vannak” – fogalmazott.  V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyért felelős államtitkára szerint nem a természetvédelmet, hanem a természet védelmét kell szolgálni. Mint mondta: az állami természetvédelem önmagában sokat tehet, de nem eleget, a legeredményesebb a munka az illetékes intézmények és szervezetek közötti együttműködéssel valósulhat meg, mint a földikutya esetében is.     Az államtitkár emlékeztetett, hogy 2013 tavaszán egy nem túl jó minőségű fotó alapján merült fel annak a lehetősége, hogy talán délvidéki földikutyára leltek az egykor katonai lőtér területén.

Az elmúlt négy évben pedig már tudományos kutatások is igazolták, hogy a földikutya három ismert populációja közül a legnagyobb Baján található, a területen 321 példány él. Fercsák Róbert, Baja polgármestere kiemelte: egy város életében a természeti örökség, a környezet értékeinek megőrzése prioritást kell élvezzen. Mint mondta, a bajai földikutya-rezervátum természetvédelmi terület eredetileg ipari fejlesztési célokat szolgált volna, de sikerült egy olyan kompromisszumos megoldást találni, amelyet minden érdekelt fél elfogadhatónak tartott.

 Forrás: MTI

Ez év végén elkezdődhet a kínai-magyar citromsavgyár építése Szolnokon

A beruházó által igényelt hitelkeret jóváhagyásával a napokban elhárult a legjelentősebb akadály a Szolnokra tervezett kínai-magyar tulajdonú citromsavgyár építése elől, így a kivitelezés várhatóan még idén elkezdődhet – tájékoztatta a város alpolgármestere szerdán az MTI-t.

Szabó István elmondta: a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által nyújtott 42 milliárd forintos kölcsön – melyre a Bank of China vállal garanciát – folyósításához szükséges dokumentumokat az elmúlt hétvégén hagyta jóvá a Nemzetgazdasági Minisztérium. Így a citromsavgyár kivitelezési munkálatai várhatóan ez év harmadik negyedévében megkezdődhetnek – tette hozzá.     Jelezte: a beruházás a féléves próbaüzem befejezéséig mintegy 60 milliárd forintba kerül majd, melyre a China BBCA Group Corporation és a Magyar Fejlesztési Bank egyaránt 8,5-8,5 milliárd forintot biztosít, míg a magyar állam további egymilliárd forinttal támogatja a megvalósítást.

Az alpolgármester hangsúlyozta: az engedélyes tervek hiánytalanul készen állnak az építkezés elindításához.     Az MTI a projekt kapcsán korábban arról is beszámolt, hogy a fejlesztésre és működtetésre kínai-magyar vegyesvállalatot alapítottak BBCA Szolnok Biokémia Zrt. néven. A kormány 2012-ben kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a beruházást, majd arról is döntött, hogy a projekt állami kontrollja és a szükséges önrész biztosítása érdekében a magyar állam tulajdonrészt szerezzen a BBCA Szolnok Biokémiai Zrt.-ben.     Az előzetes becslések alapján másfél év alatt felépülő citromsavgyár mintegy 440 új munkahelyet teremt és az üzem évente körülbelül 60 ezer tonna citromsavat állít elő az élelmiszer-, a gyógyszer- és a vegyipar számára. Ehhez alapanyagként 106 000 tonna kukoricát kell feldolgoznia, melyet a Tisza-parti megyeszékhely 100 kilométeres körzetéből szállítanak majd a létesítménybe.     A világon évente mintegy 1,85 millió tonna citromsavat termelnek, ezen belül 1,05 millió tonna származik Kínából.

Forrás: MTI