Kisvállalkozások kudarcainak egyik oka a tőkehiány

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A vállalkozás önmagában kockázatos. A sikeres vállalkozástulajdonosoknak képesnek kell lenniük a vállalat specifikus kockázatainak enyhítésére, miközben egy terméket vagy szolgáltatást hoznak a piacra olyan áron, amely megfelel a fogyasztói kereslet számára. Noha az iparágak széles skáláján számos olyan kisvállalkozás működik, amely jól teljesít és folyamatosan jövedelmező, a kisvállalkozások nagyobb része a működés első 18 hónapjában kudarcot vall. Annak megakadályozása érdekében, hogy egy új vagy megalapozott vállalkozás belekerüljön a kudarcot mutató vállalatok 80%-ába, meg kell értenünk, mi vezethet üzleti kudarchoz, és hogyan lehet az egyes akadályokat kezelni vagy elkerülni. A kisvállalkozások kudarcának leggyakoribb okai a tőke vagy a finanszírozás hiánya, a nem megfelelő vezetői csapat megtartása, a hibás infrastruktúra vagy üzleti modell és a sikertelen marketing kezdeményezése.

Az első számú kudarchoz vezető ok a tőkehiány. Nagyszámú kisvállalkozás közül, amelyek évente kudarcot vallanak, a vállalkozók közel fele állítja, hogy nincs finanszírozási kerete vagy működő tőkéje. A legtöbb esetben az üzleti tulajdonos tisztában van azzal, hogy mennyi pénzre van szükség a napi tevékenységek fenntartásához, ideértve a bérszámfejtés finanszírozását, a rögzített és változatos általános költségeket, például a bérleti díjakat és a közművek kifizetését, valamint a külső szállítók biztosítását. A csődbe jutó vállalatok tulajdonosai azonban kevésbé vannak összhangban azzal, hogy mekkora bevételt generálnak termékek vagy szolgáltatások értékesítése. Ez a leválasztás olyan finanszírozási hiányokhoz vezet, amelyek gyorsan kikapcsolják a kisvállalkozások működését.

Amellett, hogy forrásokat keres fel a forgótőke és az általános költségek fedezésére, az üzleti tulajdonosok többnyire hiányoznak a termékek és szolgáltatások árazásánál. A rendkívül telített iparágakban a verseny legyőzése érdekében a társaságok új termékeket vagy szolgáltatásokat sokkal alacsonyabban árazhatnak, mint a hasonló kínálatok, azzal a szándékkal, hogy új vevőket vonzzanak. Noha a stratégia bizonyos esetekben sikeres, az a vállalkozás, amely végül bezárja az ajtót, az az, amely túl hosszú ideig tartja a termék vagy szolgáltatás árát alacsonyan. Amennyiben a gyártás, a marketing és a szállítás költségei meghaladják az új értékesítésekből származó bevételeket, a kisvállalkozásoknak csak csekély lehetősége van a befejezéshez.

Az induló szakaszban lévő kisvállalatok szintén kihívásokkal szembesülnek az új termékek piacra dobásához, a bővítés finanszírozásához vagy a folyamatos marketing költségek fedezéséhez szükséges finanszírozás megszerzésében. Míg a befektetők, a kockázati-tőke befektetők és a hagyományos banki hitelek számtalan finanszírozási forrás közé tartoznak, amelyek a kisvállalkozások rendelkezésére állnak, nem minden vállalkozás rendelkezik bevételi vagy növekedési pályával ahhoz, hogy e forrásokból jelentős finanszírozást biztosítson. A nagy projektek finanszírozásának beáramlása vagy a folyamatos működési tőke igénye nélkül a kisvállalkozások kénytelenek bezárni az ajtóikat.

A kisvállalkozások megóvása érdekében a közös finanszírozási akadályoktól az üzleti tulajdonosoknak először reális költségvetést kell készíteniük a társaság működésére, és szükséges tőkét biztosítani saját pénztárukból az indulási vagy bővítési szakaszában.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap