A horgolásról 2.

A Lajtorja Program a horgolás témáját most folytatja.

Mely kézimunkát kedvelőnek jutna eszébe, hogy művével pl. horgolt csipkével verekedni is lehet?

mezőkövesdi matyócsipke oly erősen horgolt – tömött, zsúfolt – volt, hogy a férfiingujjra horgolt résszel kakaskodáskor az ingujj összefogása révén bot helyett szolgált fegyverül. Persze nem ezt kell célul kitűzni, ha horgolásra adjuk a fejünket.

Említésre méltó a matyó horgoláshagyomány mellett a sárközi zsebkendő, amely teljes egészében horgolt. Más tájékon pl. Kalotaszegen inkább lepedőbe betéteket horgoltak. A sóváradiak párnáik széleit széleit díszítették csipkebetéttel, a Mezőség községeiben már komplett textíliagarnitúrákat készítettek egyező minta használatával.

Akár egyedül, akár társaságban is űzhető ez a sikerélményeket gazdagon tartogató kézimunkatechnika. Remek elfoglaltság gyerekek mellett, hiszen könnyű visszatérni a ritmusába dolgunk végeztével. Nem utolsó sorban pszichés rendezettséget is kölcsönöz amellett, hogy szépérzékünket is kiélhetjük.

Ha valaki nekilát a tanulásnak, szerencsére már számos oktatóvideó is rendelkezésére áll az érdeklődőnek az interneten a könyvek által tartalmazott információk mellett. A vizuális tanulás megkönnyíti az elsajátítást, hiszen komplex információcsomagot lehet rövid úton beemelni és bizony ügyes nagymamákból is egyre kevesebb van.

A legismertebb csipkefajta az ír csipke, amely tudományt Írországba a Szent Orsolya rendi apácák Franciaországból hozták az 1700-as évek elején. Hamar elterjedt ez a viszonylag gyors eredményt hozó technika és egy 1845-ös éhínség miatti kényszer hatására sok nő adta fejét horgolásra értékesítési célból, így váltak a nők nemes hölgyek tanító segédletével családfenntartókká. Az igen keresett ír csipke iránti keresletet negatívan befolyásolta az olcsóbb előállítású gépi csipke XX. század eleji megjelenése. 1988-ban Marie Mrs. Beggan lehelt életet e hagyományba és lett ismét ismert világszerte. A csipke alapanyaga finom fehér pamut vagy lencérna. Előbb a nagyobb alakzatokat készítik el: virágok, levelek, szárak, pillangók, majd térbeliséget adnak nekik. Ezután a motívumokat egy sablonon elrendezgetik és felfércelik/gombostűvel feltűzik, az alakzatok közötti teret pedig horgolással töltik ki. Fontos, hogy az összekötéskor használt fonal ne legyen vastagabb, mint a motívumok fonala.

VKB Nonprofit Kft. ajánlja mindenkinek ezt az igen szép és minden értelemben értékteremtő tevékenységet!

Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

Lajtorja Program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Szechenyi2020 ESZA logo

A horgolásról

A VKB Nonprofit Kft. a kézenfekvő, hagyományos kézműves tevékenységeket is  patronálja.

Nem is gondoljuk, de egy újabb kőkori technikát gyakorol az, aki horgolásra adja a fejét. A horgolás az ún. csomó nélküli egyszálú fonásból alakult ki, ma már egy horgos/kampós végű segédeszközzel húzzák át a készítők a fonalat puszta kézhasználat helyett. Egyes vélekedések szerint Arábiából terjedt Kína felé, majd a mórok révén Európába is eljutott ez a módozat. Se a görögök, se a rómaiak nem ismerték, Magyarországon is csak a középkorban jelent meg. Történeti feltárást nehezíti, kevés tárgyi emlék maradt meg régebbi korokból (pl. I. sz. egyiptomi csipkeszerű fejkötők), így az eredetét inkább bizonytalanság övezi, mint bizonyosság. Dél-Amerikát is és Kínát is tekintik némelyek kiindulási helynek.

horgolótű készül csontból fából, alumíniumból, acélból, bambuszból, nyírfából vagy más kemény, de rugalmas fából, netán műanyagból. A horgolás voltaképp más kézimunkatechnikát valósít meg utánzás révén pl. vert csipkét vagy kötést. Különösen szélcsipke készítése volt igencsak divatos.

kezdőknek először az egyszer hurokképzést (láncszem/levegőszem) kell megszokniuk hosszú végeérhetetlen gyermekláncot képezve, mely folyamat végére begyakorlódik a száltartási feszesség, az ideális huroknagyság, a rutinszerű hurokképzési technika. Kislányok nagymamák gondos szeme előtt nagy odaadással, türelemmel készítgetik az első láncukat, az első művet, amelyet majd a nyakukba tudnak már akasztani.

Ezután már következhet a különböző hurokvariációk ún. pálcákba rendezett garmadája, amivel különböző stílusú „horgolmányok”-at lehet kivitelezni. Első legsikeresebb darabnak a karácsonyi csillagok ígérkeznek, amelyekből aztán tovább bővíthető a repertoár a terítők/díszítők világába. Ha már abban is otthon vagyunk, irány a végtelen: táskák, ékszerek, babák, tárolók, sálak, sapkák, kardigánok, mellények, szoknyák, törölközőszegélyek, stelázsiszegélyek stb.

könnyedsége, sokoldalúsága és tetszetőssége miatt régen is kedvelt bevételkiegészítő háziasszonyi tevékenység volt. Mára már inkább a hobbijellege maradt meg, de a vásári életben újra beköszöntött az elmúlt években a horgolt tárgyak reneszánsza.

Következő írásunk hamarosan…

Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

Lajtorja Program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Szechenyi2020 ESZA logo