gazdaságfejlesztés

2020-05-222021-07-18

A kisvállalkozások körkörös gazdasági modellre való áttérésének akadályai

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Előző cikkünkben már megismerkedtünk a körkörös gazdasági modellek akadályainak kategóriáival. Jelen cikkben kifejtésre kerülnek az alábbiak, a tőkehiány, a kormányzati támogatás / hatékony jogszabályok hiánya, az információhiány, továbbá az adminisztratív terhek.

A tőkehiány az egyik széles körben jelen lévő akadály. A szint az induló költségek, a közvetett (idő és emberi erőforrások) költségek és a várható megtérülési idő különösen fontos a kkv-k számára, mivel ezek általában sokkal érzékenyebbek, mint a nagyvállalatok bármelyike. Például egyes esetekben a termékszolgáltatási üzleti modellek (pl. Lízingszolgáltatások) magasabb előzetes költségeket igényelnek, mint az eladási tranzakciók üzleti modelljei, míg egyes termelők a termékszolgáltatásokat a termelési üzleti modellek fenyegetésének tekintik. A körforgásos üzleti modell megvalósítása szintén a termék életciklusának folyamatos nyomon követését és javítását igényli, ennélfogva a társaságnak jelentős mennyiségű erőforrást kell elkülönítenie az összes fél (azaz az alkalmazottak és az ügyfelek) elkötelezettségének fenntartása érdekében. Ezenkívül a külső finanszírozáshoz, például az EU és az állami támogatások révén, gyakran nehéz hozzáférést biztosítani, mivel a kkv-k személyzete és az irányítási korlátozások általában nem teszik lehetővé az ilyen lehetőségek gondos felmérését. A kereskedelmi bankok finanszírozását illetően a kkv-k gyakran nehézségekbe ütköznek a bankok által megkövetelt biztosítékok vagy garanciák megszerzésében. Végül, nem állnak rendelkezésre új finanszírozási módszerek az innovatív üzleti modellek előmozdítása érdekében.

A kormányzati támogatás / hatékony jogszabályok hiánya széles körben elismert jelentős akadálya a környezetvédelmi beruházások megkezdésének. A konkrét, koherens és szigorú jogalkotási keret hiánya gyakran akadályozza a kkv-kat abban, hogy mérlegeljék a zöld megoldások működésbe történő beépítését. Például a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályoknak nincs koherens definíciójuk. Ezt erősíti a megfelelő piaci jel hiánya (alacsony nyersanyagárak), amely nem ösztönzi az erőforrások hatékony felhasználását vagy a körforgásos gazdaságba való áttérést. Az efféle externáliákat (környezeti költségeket), nevezetesen a közegészségügyre és a környezetre gyakorolt negatív hatásokat, nem veszik figyelembe a termékek árában.

Az innovációs politikák ritkán integrálják az új körkörös üzleti modell lehetőségeket, mivel fő hangsúlyuk a növekvő innovációra és a hatékonyságra épülnek. Ezenkívül a versenyjog akadályozza a vállalatok közötti együttműködést, és elriasztja a termékek körkörös kialakításának, fejlesztésének és a fordított infrastruktúrának a megértését. Egyrészt az üzleti folyamatokkal kapcsolatos ismeretek megosztása károsíthatja a vállalkozások versenyképességét, másrészt a termék értékláncokon belüli cégek közötti szoros együttműködés kartellképzésnek tekinthető. Végül arról számoltak be, hogy néhány országban a környezetvédelmi előírások végrehajtása még nem teljes mértékben hatékony, ami nem ösztönzi a vállalatokat arra, hogy melléktermékeikre keressenek potenciális vásárlókat. A vállalatok a hulladékgazdálkodást is olyan ágazatként azonosították, amely új üzleti lehetőségeket fedhetnek fel.

A kutatás rávilágított arra is, hogy nincs információ a körforgásos gazdaság és a környezetvédelmi jogszabályok előnyeiről. A legtöbb vállalkozás soha nem hallott a „körforgásos gazdaság” kifejezésről, vagy nem értette annak jelentését. A körkörös gazdaságba történő sikeres áttérés csak kollektív erőfeszítésekkel érhető el, ehhez az ismeretek és az innováció cseréjére és terjesztésére van szükség az értéklánc különböző szereplői között. Gyakran előfordul azonban, hogy az információkat bizalmasan őrzik a vállalatok, vagy előfordul, hogy az embereknek nehezen tudják továbbadni szakértelmüket, ezáltal megakadályozva a körforgásos üzleti modellek szélesebb körű terjesztését és fejlesztését. Az új körkörös üzleti modellek korlátozott alkalmazása miatt a sikeres paradigmák múltbeli tapasztalatai, amelyek javítják a gyakorlati ismereteket, még nem állnak rendelkezésre széles körben, ami bizonytalanságot idéz elő a körkörös gyakorlatok bevezetésében. Az információcsere-rendszer hiánya további akadályt jelent a körkörös üzleti modellek hatékony bevezetése szempontjából. A titoktartás, a bizalom hiánya és a verseny kérdése (a versenyjoggal együtt, amint azt korábban tárgyaltuk) gátolja a tudás és a termékinformáció megosztását a vállalatok között, és akadályt jelent a társtermelés, az innováció és a termékek életciklusának hatékony kezelése terén.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

2020-05-152021-07-18

Kis- és középvállalkozások körkörös gazdasági modellre való áttérése

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) egyre inkább tudatában vannak a hurkok bezárásának és az erőforrás-hatékonyság javításának előnyeivel. Az előnyök közé soroljuk például az anyagköltségek megtakarítását, a versenyelőnyök létrehozását és az új piacokra való belépést. Ugyanakkor különféle akadályok – nevezetesen pénzügyi források és technikai ismeretek hiánya – kihívásokat jelentenek a kisvállalkozások számára a körforgásos gazdaságra való áttérés során. Ennek a cikknek az a célja, hogy javítsa a kkv-k tapasztalatait és megértését, a körforgásos üzleti modellek végrehajtása során tapasztalt akadályokkal és lehetőségekkel szemben.

A körkörös gazdaság olyan koncepció, amely számos különféle gondolatiskolában és elméletben gyökerezik, amelyek megkérdőjelezik az uralkodó lineáris gazdasági rendszereket, és amelyek feltételezik, hogy az erőforrások végtelenek.

A körforgásos gazdaság üzleti modelljeinek a kkv-kban történő bevezetésének akadályainak felmérése sokféle felmérésen és forráson alapult. Ezek a források elemzéseiket általában a vállalatokon, vagy kifejezetten a kkv-ken, vagy azok egy részén alapulnak, pl. kkv-k egy földrajzi területen. Ezek a vállalkozások azonban még nem tettek lépéseket a körkörös üzleti modellek felé, következésképpen válaszuk inkább az észleléseken alapuló megfigyeléseket, mint a tényleges tapasztalatokon lévőket. Ez a cikk kiterjeszti az elemzést azáltal, hogy azokra az EU-kkv-kra összpontosít, amelyek már alkalmazták a körforgásos üzleti modelleket, és így sikerült leküzdeniük a lehetséges akadályokat. Egy újszerű elem megtalálható a különböző európai országok reprezentatív kkv-ágazataiban, amelyek sikeresen bevezetik a körkörösséget az üzleti modellekbe, megkönnyítve az ágazatközi tudásfejlesztést. Ez különösen fontosnak bizonyulhat, mivel a körforgásos gazdaságra való áttérés több ágazatra alkalmazható, és hasonló utakon és mintákon is követhető.

A vizsgálataink alapján az akadályokat a következő kategóriákba soroltuk: vállalati környezeti kultúra, tőkehiány, kormányzati támogatás / hatékony jogszabályok hiánya, információhiány, adminisztratív terhek, a műszaki és technológiai tudás hiánya, valamint a keresleti és kínálati hálózat. A kategóriákat az alábbiakban magyarázzuk. Ebben a cikkben a vállalati környezeti kultúra akadályait ismertetjük.

A vállalati környezeti kultúra akadályai a társaság (vezetője és alkalmazottai) filozófiájára, szokásaira és hozzáállására utalnak a körforgásos üzleti gyakorlatok megvalósításában. Például sok kkv-ban az igazgató a vállalat tulajdonosa is, és jelentős befolyással bír a vállalat stratégiai döntéseire. Ebben a tekintetben néhány kkv-menedzser pozitív hozzáállása lehet a kulcs a körforgásos gazdaságban. Ezenkívül a kkv-tulajdonosok vagy vezetők eltérő kockázatértékeléssel is rendelkeznek. A vezetők erős kockázatkerülése akadályozhatja a körforgásos gazdaság megvalósulását, míg a végrehajtásával járó előnyök felmérése után is. A változásokkal szembeni ellenállás az üzleti modelleket a hagyományos konfigurációjukba zárva tartja és komoly szűk keresztmetszetet jelenthet a mikro-kisvállalatokban. Ugyanezen kategóriába tartoznak a munkavállalók hozzáállása és viselkedése is. Míg a környezettudatos társaságnál való munkavégzés motiválhat egyes alkalmazottakat, mások idegenkednek vagy nincsenek tisztában azzal, hogyan kell megváltoztatni a szokásos üzleti tevékenységeket, egyes esetekben a zöld gyakorlatokat akár további munkaterhelésnek is tekintik.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

2020-04-202021-07-18

Marketing kampányok alkalmazása a kisvállalkozásoknak

Egyes hirdetési vagy marketing kampányok intuitív módon (vagy szerencsére) sikeresek lehetnek abban, hogy a márkát az ideális vevők értékeihez igazítják. Vannak tudatosabb és szisztematikusabb módszerek annak biztosítására, hogy üzenetküldése, marketingje vagy reklámozása sikeresen rezonáljon. Vizsgáljuk meg néhány konkrét alkalmazási területet, és azt is, hogy miért érdemes megfontolni ezeknek a marketingstratégiába való hozzáadását.

Az e-mail marketing eredményeinek kutatása már megkezdődött (kísérleti környezetben és alkalmazásban is), annak értékelésére, hogy az üzenetküldés meggyőzőbb és hatékonyabb, amennyiben egyedi személyiségi vonásokkal rendelkezik. Az üzenetküldésnek ugyanaz a hatása valószínűleg fennáll azoknál az embereknél is, akik a különböző értékeket részesítik előnyben. Tegyük fel például, hogy egy szálloda e-mail kampányt küld egy új helyről Palm Springsben. Azok a személyek, akik nagyra értékelik a hedonizmust, valószínűleg jobban igazodnak egy olyan üzenethez, amely a szálloda szórakoztató és élénk elemeiről szól (pl. A klubok és bárok közelsége). A hagyomány vagy a megfelelőség iránti egyének jobban összehangolhatók egy üzenettel, amely kiemeli a szálloda egészséges, családbarát elemeit (pl. Csendes szobák). Az ügyfelek értékeivel kapcsolatos információk személyre szabása sikeresebb kampányt eredményezhet.

A hűségprogramok nagyobb vevői elkötelezettséget és elégedettséget eredményeztek, amikor a vásárló és a program személyes értékeit összehangolták. Megállapították, hogy az ügyfelek minél inkább jól érzik magukat az értékekkel kapcsolatos programokban, annál valószínűbb, hogy újból megvásárolják az elemeket, és ajánlják a programot barátaiknak. Ezenkívül az ügyfelek 94 százaléka jelentette vágyát, hogy értesítést kapjon a hűségprogramokról, míg az embereknek csak 53 százaléka számolt be arról, hogy e-maileket kap az említett programokról. Ez a jelentés kiemeli a marketingszakemberek azon lehetőségét és szükségességét, hogy az értékadatokat személyre szabásuk során beépítsék.

Az e-kereskedelmi webhelyek az értékek személyre szabásának másik platformját kínálják. Például, ha egy vállalat felfedezi a legjobb vásárlói értéket, akkor a céloldalt cél- vagy sikerorientált üzenetkezeléssel és kialakítással formálhatja. Ezután a társaság testreszabhatja a céloldalát barátságos üzenetküldéssel és harmonikus vagy békés tervezési elemekkel. Az adatok értékének számos módja megvalósítható az ilyen típusú virtuális platformokon.

Ez csak néhány példa annak érdekében, hogy jobban tudjon igazodni a kulcsfontosságú ügyfélszegmensekhez. Megfelelő stratégiai alkalmazásokkal az értékek felhasználhatók az üzleti célok sokféleségének megvalósításához.

Mik valójában az értékek?

A 10 univerzális értéka következők, a megfelelőség, a hagyomány, az erő, a teljesítmény, a hedonizmus, a stimuláció, az önirányítás, az univerzalizmus, a jóindulat és a biztonság. Ellentétben a nagy öttel, amelyek többnyire ortogonálisak (vagy független konstrukciók), az értékek félkörös szerkezetben vannak összefüggesztve úgy, hogy a körön egymással szomszédos értékek korrelálódjanak. Például az eredmények és a hatalom szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Tehát egy olyan üzenet, amely felhívja a hatalmat értékelő embereket (például „Hagyja őket a porba!”) Valószínűleg vonzó lesz azokra is, akik értékelik az eredményt.

Most, hogy eljutottunk az eredményig, felmerül a kérdés, hogy vajon, hogyan lehet mérni az eredményt? A fogyasztó személyes értékeivel kapcsolatos információk mérése vagy megszerzése széles lehetőségeket teremt a személyre szabáshoz és az igénybe vehető betekintéshez számos marketing- és értékesítési összefüggésben. Az értékek összehangolása természetesen csak a személyre szabási folyamat egyik része. Mindazonáltal óriási előrelépés az ügyfelek tapasztalatainak gazdagítására és remek módja annak, hogy a kampányai széles körben elérjék őket.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

2020-01-242021-07-18

Kell-e egy kis üzleti vállalkozásnak a teljes minőségirányítás?

A teljes minőségirányítás az elkötelezett erőfeszítés annak érdekében, hogy folyamatosan növekvő minőségi szintet biztosítson az ügyfelek figyelmének (és ismételt üzleti tevékenységének) megtartása érdekében. Az egész világon széles körben alkalmazott, hogy a nagyvállalatok folyamatosan vizsgálják termékeiket és szolgáltatásaikat a versenyképességük optimalizálása érdekében, különös figyelmet fordítva ügyfeleikre. Akkor miért nem tudják a kisvállalkozások ugyanezt tenni? A válasz az, hogy megtehetik. Ugyanakkor, ha egy kisvállalkozás a teljes minőségirányítást szeretné alkalmazni, akkor figyelembe kell vennie, hogy túlzott költségeket eredményezhet.

Az előnyök és hátrányok összerakásakor a vállalati siker fellendítésének lehetősége rendkívül vonzóvá teszi a minőségirányítás üzleti filozófiájának megvalósítását.

Azok, akik kezdeményezték a teljes minőségmenedzsment elemzést, rutinszerűen megtapasztalják vásárlóik igényeit, az ügyfelek elégedettségének általános növekedését, a szervezeten belüli kommunikáció korszerűsítését és a jobb problémamegoldást. Ráadásul számos vállalkozás számára lehetővé tette a munkaerő egységesítését, bár fokozottabb a motiváció, mely kulcsfontosságú jutalom, amelyet sokan remélnek a folyamat eredményeként elérni.

Mindezek a feltárások erősebb kapcsolatokat eredményeznek a beszállítókkal, kevesebb termék- és szállítási hibát, valamint az üzleti folyamatokhoz kapcsolódó hulladék észrevehető csökkentését eredményezik.

Noha a fenti értékes betekintés rendkívül vonzóvá teszi, semmi sem jár költség nélkül és ez a költség túlzott lehet, még a nagyléptékű szervezeteknél is.

Felfedve a szervezet erősségeit és gyengeségeit, a teljes minőségirányítási elemzés eredményei jelentős növekedést eredményezhetnek a munkavállalók kiegészítő képzésével, valamint a vezetés idejének aránytalan felhasználásával. Ezenkívül a folyamat magában foglalhatja a papírmunka növekedését és a kisvállalkozás egyedi igényeinek elmulasztását azért, mert a „folyamatra”, nem pedig az „eredményekre” helyezik a hangsúlyt.

Nyilvánvalónak tűnik, de minden ügyfélközpontú szervezet, akár nagy, akár kicsi, végső célja az ügyfélszolgálat. És amikor a kisvállalkozások számára bevezetjük a teljes minőségirányítást, ez exponenciálisan létfontosságú.

A kisvállalkozások gyakran korlátozzák a pénzügyeket, a személyzetet és a felszerelést, miközben szenvednek a kiszolgáltatottság terheinek, amelyek a fogyasztói magatartás kiszámíthatatlan változásaihoz vezetnek. A gyengeség ellensúlyozásának legbiztosabb módja az, hogy speciális üzletként működik, amely nemcsak egy adott rést kínál, hanem, ami még fontosabb, az ügyfélkörrel való kapcsolatépítést is.

A Lidl, a Spar és más nemzeti élelmiszerláncok napjai előtt a speciális üzletek, amelyekbe pékek, hentesek és zöldségboltok is beletartoztak, táplálékot adtak a helyi szomszédságban lévő összes családnak, gyakran több generációnak is, azáltal, hogy minden családot személyesen megismernek, és pontosan előre látják, amit ők. Szükségük van vásárlási szokásaikra, valamint más családtagjaikra.

Ennek során ezek a korai üzlettulajdonosok a termékmenedzsment és a vevői elégedettség mércéjét állítják elő, ápolva azt a gondosságot és figyelmet, amely gyakran kiterjed a munkavállalóikra is, akiket szintén hasonló család gondoztak.

A teljes minőségirányítás ezen alapvető elemének előmozdítása érdekében elengedhetetlen, hogy legyen egy olyan személyzet, aki megérti a teljes folyamatot és elkötelezett a sikeres végrehajtása mellett. Ezért, csakúgy, mint a régi üzlettulajdonosoknak, a hozzáértő kisvállalkozás tulajdonosoknak minőségi alkalmazottakat kell toborozniuk és megtartaniuk, miközben képzik és motiválják őket, hogy működjenek együtt egy funkcionális csoportként, ezáltal eredményesebb a probléma meghatározás és megoldás, a folyamat végrehajtása és az átfogó termelékenység az összes üzleti folyamatban.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

2019-12-132021-07-18

Kisvállalkozások kudarcainak egyik oka a tőkehiány

A vállalkozás önmagában kockázatos. A sikeres vállalkozástulajdonosoknak képesnek kell lenniük a vállalat specifikus kockázatainak enyhítésére, miközben egy terméket vagy szolgáltatást hoznak a piacra olyan áron, amely megfelel a fogyasztói kereslet számára. Noha az iparágak széles skáláján számos olyan kisvállalkozás működik, amely jól teljesít és folyamatosan jövedelmező, a kisvállalkozások nagyobb része a működés első 18 hónapjában kudarcot vall. Annak megakadályozása érdekében, hogy egy új vagy megalapozott vállalkozás belekerüljön a kudarcot mutató vállalatok 80%-ába, meg kell értenünk, mi vezethet üzleti kudarchoz, és hogyan lehet az egyes akadályokat kezelni vagy elkerülni. A kisvállalkozások kudarcának leggyakoribb okai a tőke vagy a finanszírozás hiánya, a nem megfelelő vezetői csapat megtartása, a hibás infrastruktúra vagy üzleti modell és a sikertelen marketing kezdeményezése.

Az első számú kudarchoz vezető ok a tőkehiány. Nagyszámú kisvállalkozás közül, amelyek évente kudarcot vallanak, a vállalkozók közel fele állítja, hogy nincs finanszírozási kerete vagy működő tőkéje. A legtöbb esetben az üzleti tulajdonos tisztában van azzal, hogy mennyi pénzre van szükség a napi tevékenységek fenntartásához, ideértve a bérszámfejtés finanszírozását, a rögzített és változatos általános költségeket, például a bérleti díjakat és a közművek kifizetését, valamint a külső szállítók biztosítását. A csődbe jutó vállalatok tulajdonosai azonban kevésbé vannak összhangban azzal, hogy mekkora bevételt generálnak termékek vagy szolgáltatások értékesítése. Ez a leválasztás olyan finanszírozási hiányokhoz vezet, amelyek gyorsan kikapcsolják a kisvállalkozások működését.

Amellett, hogy forrásokat keres fel a forgótőke és az általános költségek fedezésére, az üzleti tulajdonosok többnyire hiányoznak a termékek és szolgáltatások árazásánál. A rendkívül telített iparágakban a verseny legyőzése érdekében a társaságok új termékeket vagy szolgáltatásokat sokkal alacsonyabban árazhatnak, mint a hasonló kínálatok, azzal a szándékkal, hogy új vevőket vonzzanak. Noha a stratégia bizonyos esetekben sikeres, az a vállalkozás, amely végül bezárja az ajtót, az az, amely túl hosszú ideig tartja a termék vagy szolgáltatás árát alacsonyan. Amennyiben a gyártás, a marketing és a szállítás költségei meghaladják az új értékesítésekből származó bevételeket, a kisvállalkozásoknak csak csekély lehetősége van a befejezéshez.

Az induló szakaszban lévő kisvállalatok szintén kihívásokkal szembesülnek az új termékek piacra dobásához, a bővítés finanszírozásához vagy a folyamatos marketing költségek fedezéséhez szükséges finanszírozás megszerzésében. Míg a befektetők, a kockázati-tőke befektetők és a hagyományos banki hitelek számtalan finanszírozási forrás közé tartoznak, amelyek a kisvállalkozások rendelkezésére állnak, nem minden vállalkozás rendelkezik bevételi vagy növekedési pályával ahhoz, hogy e forrásokból jelentős finanszírozást biztosítson. A nagy projektek finanszírozásának beáramlása vagy a folyamatos működési tőke igénye nélkül a kisvállalkozások kénytelenek bezárni az ajtóikat.

A kisvállalkozások megóvása érdekében a közös finanszírozási akadályoktól az üzleti tulajdonosoknak először reális költségvetést kell készíteniük a társaság működésére, és szükséges tőkét biztosítani saját pénztárukból az indulási vagy bővítési szakaszában.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)

2017-05-042017-05-06

Használt gumiabroncsokat hasznosító üzem épült Szolnokon

Mintegy 620 millió forintos fejlesztési költséggel használt gumiabroncsokat hasznosító üzem épült Szolnokon. A tényleges termelés az engedélyek beszerzését követően a tervek szerint idén júliusban-augusztusban indul.

Nagy Zoltán, az egyik konzorciumi tag, a debreceni székhelyű Oláh Gumiszerviz Kft. gazdasági vezetőhelyettese az MTI-t csütörtökön arról tájékoztatta, hogy az üzem elsősorban a kft. telephelyein leadott, valamint a kiemelt partnerektől begyűjtött gumiabroncsokat dolgozza fel. A tervek szerint az évi minimum 3000 tonna hulladékot felaprító szolnoki üzemben elsőként darálékot állítanak majd elő. Az üzem kapacitása ennél nagyobb lesz. Magyarországon évente 65-70 ezer tonna használt gumiabroncs keletkezik. A darálékból piacképes végterméket állítanak elő. A konzorcium rendelkezésére áll a technológia, amellyel a műanyag és gumi keverékéből fröccsöntéssel különféle termékek készíthetők. Nagy Zoltán kitért arra, hogy a kft.-nél 82 embert foglalkoztattak 2016 végén, a szolnoki üzem beindításával az alkalmazottak száma az átszervezések miatt idén nem fog nőni.

Elmondta, hogy tavaly bezárták egy-egy telephelyüket Kaposvárott és Pécsett. Utóbbi településen idén is terveznek egy telephely-bezárást, amely során kilenc embertől kénytelenek megválni – közölte. Emellett egy negyedik – budapesti – telephelyen jelentős átalakításokat hajtanak végre a hatékonyabb erőforrás-gazdálkodás érdekében – számolt be, hozzátéve: még nem tudják, hogy hány dolgozót érint a változás. A szolnoki üzemben viszont a további fejlesztéseket követően, hosszú távon jelentős létszámigény jelentkezhet – jegyezte meg a gazdasági vezetőhelyettes. Nagy Zoltán tájékoztatása szerint az Oláh Gumiszerviz Kft. értékesítésének nettó árbevétele 2016-ban 4,5 milliárd, 2015-ben 4,1 milliárd forint volt. Mint elmondta: a 2016. évi üzemi eredmény számítása még folyamatban van, de várhatóan nem változik nagyságrendileg a 2015-ös csaknem 138 millió forinthoz képest. Idén elsősorban az üzemi eredmény növelésére koncentrálnak.

A másik konzorciumi tag, a logisztikai lánc összeállításában részt vevő Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. készítette a hulladékabroncs szállítását és tárolását regisztráló és nyomon követő szoftverrendszert, amely hatékonyan támogatja a hatósági jelentések elkészítését is. Ez a kft. a felelős az új termék technológiájáért is, feladata a végtermék kikísérletezése és az új felhasználási lehetőségek felkutatása. A harmadik, neve elhallgatását kérő konzorciumi partner feladata a logisztikai lánc támogatása, a mérés és az adatgyűjtés.

Forrás: MTI

2017-01-242017-01-24

Mintegy 2,8 milliárd forintos beruházást valósít meg kormánytámogatással a Jász-Plasztik Kft.

A jászberényi székhelyű Jász-Plasztik Kft. 2 milliárd 850 millió összértékű kapacitásbővítő fejlesztését segíti 1 milliárd 420 millió forint vissza nem térítendő állami támogatással a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a nagyvállalati beruházási támogatási program keretében – közölte a nemzetgazdasági miniszter a támogatásról szóló okirat ünnepélyes átadásán kedden Jászberényben.

Varga Mihály reményét fejezte ki, hogy a beruházás a Jászságnak, a megyének és a térségnek további gazdasági lendületet fog adni. A miniszter felidézte, hogy az NGM kezdeményezésére 2015-ben döntött úgy a kormány, hogy támogatja azokat az ipari nagyvállalatokat is, amelyek fejlesztik technológiájukat, bővítik kapcitásaikat, új munkahelyeket teremtenek, ugyanakkor az uniós forrásokból nem részesülnek. Hozzátette: a megnövekedett beruházási hajlandóságból fakadó vállalati igények miatt a kormány a 2016-os program keretösszegét megemelte. Tavaly összesen 35 hazai nagyvállalat több mint 24 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült ebből a forrásból – mondta. A támogatás révén a vállalatok összesen több mint 60 milliárd forint értékű fejlesztést valósítanak meg és 1147 új munkahelyet hoznak létre Magyarországon – jegyezte meg. A miniszter elmondta: a magyar gazdaság jó teljesítményének köszönhetően a következő években egyszerre lehet jelentős bérintézkedéseket és érezhető adócsökkentéseket elindítani. A tavaly novemberben aláírt, hat évre szóló béremelési és adócsökkentési programhoz az első hónap eddigi adatai szerint alkalmazkodni tudtak a gazdaság szereplői – mondta. Megjegyezte: a jelentős adó- és járulékcsökkentés költségvetési hatását ellensúlyozni fogja az idei évre várt magasabb gazdasági növekedés. Varga Mihály szólt arról, hogy a 2013-as növekedési fordulat óta az Európában dinamikusnak számító 3 százalék körüli mértékben erősödik a magyar GDP. Emellett kiegyensúlyozott, fenntartható és gyorsuló ütemű növekedést várnak a következő évekre is: a bővülés üteme 2017-ben és 2018-ban is meghaladja majd a 4 százalékot – tette hozzá.

Kiemelte: a munkahelyek száma is folyamatosan emelkedik, ma már 705 ezerrel dolgoznak többen, mint 2010-ben, döntően a versenyszférában bővült a foglalkoztatás. Elmondta: a kormány – többek között – vállalta, hogy a társasági adó mértékét 2017-től egységesen 9 százalékra csökkenti 19, illetve 10 százalékról, a munkáltatói járulék mértékét pedig 27-ről 22 százalékra. A számítások szerint ez a vállalkozások számára összesen mintegy 145 milliárd forint tehercsökkenést jelent – számolt be. Tóth Zoltán, a Jász-Plasztik Kft. gyárigazgatója elmondta: a 27 éve alakult Jász-Plasztik Kft. évente több ezer tonna műanyag és akkumulátor-hulladékot gyűjt újrahasznosítási céllal, a tervek szerint ez a mennyiség a fejlesztéseknek köszönhetően növekedni fog. A nyilvános cégadatok szerint a Jász-Plasztik Kft. éves nettó árbevétele 2015-ben meghaladta a 107,7 milliárd forintot, 2014-ben 108,2 milliárd forint volt. A társaság adózott eredménye a 2014. évi 7,2 milliárdról 5,1 milliárd forintra csökkent 2015-ben.

Forrás: MTI

2017-01-112017-01-11

Fejlesztések a jászfényszarui ipari parkban

Több fejlesztés is lesz idén a jászfényszarui ipari parkban. Folytatódik egyebek mellett a fémmegmunkálással foglalkozó koreai Sangjin Micron Hungary Kft. üzemének bővítése és megkezdődött a német Thyssenkrupp zöldmezős beruházásában az első ütemben felépült gyárcsarnok használatbavételi eljárása – közölte az ipari parkot működtető önkormányzati cég, a Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. (JIC) ügyvezetője szerdán az MTI-vel.

Versegi László elmondta: a koreai tulajdonú Sangjin Micron Hungary Kft., amely Magyarországon a Samsung Electronics Magyar Zrt. beszállítójaként telepedett meg, fémmegmunkálással foglalkozik. A cég már másodjára bővíti gyártósornak, irodáknak és raktárhelyiségeknek is helyet adó üzemcsarnokát. Korábban egy mintegy 1000 négyzetméteres raktárt alakított ki, ezúttal pedig egy mintegy 2500-3000 négyzetméter területű fejlesztés van folyamatban présüzem és raktár céljára – közölte. Versegi László kiemelte a német Thyssenkrupp zöldmezős beruházását is, amelynek részeként az első ütemben már felépült a gyárcsarnok. Az MTI korábbi híre szerint a több mint 30 milliárd forintos autóipari beruházással a német konszern 2018-tól kormányrendszereket és hengerfejbe integrált vezérműtengelyeket gyárt majd Jászfényszarun, csaknem 500 új munkahelyet teremtve 2019-ig. Mivel magas hozzáadott értékű beruházásról van szó, a magyar kormány 10,6 milliárd forinttal támogatja a Thyssenkruppot. Versegi László kiemelte, hogy a nagy cégek mellett a magyar tulajdonban levő kisvállalkozások is fantáziát látnak az ipari parkban, folyamatosan érkeznek és fejlesztenek a kisebb cégek is a területen. A JIC a múlt év végén vásárolt egy kétezer négyzetméteres csarnokot, amelyet azóta már sikerült is bérbe adnia. Az ipari park területéből további kettő, egyenként háromezer-ötszáz négyzetméteres ingatlan eladásáról már megegyeztek két magyar kisvállalkozással – részletezte az ügyvezető. Az egyik cég a szállítmányozással foglalkozó Kotrocz Trans Kft., amely a megvásárolt területen egy telephelyet kíván létesíteni kamionjai számára, és egy kamionmosó létrehozását is tervezi. A másik magyar cég adatai egyelőre nem nyilvánosak – jelezte.

Az ügyvezető szólt arról, hogy egy harmadik, hasonló nagyságú telek értékesítéséről is folyamatban vannak tárgyalások. Az érdeklődő egy jászfényszarui vállalkozó, aki bővíteni szeretné tevékenységét – jegyezte meg. Beszámolt arról is, hogy az idén tavasszal új bérlő érkezik az ipari centrum üzemcsarnokába: az orvosi eszközöket gyártó és javító Tech-Medical Kft. hozza létre gyártóbázisát a település határában. Ezen kívül egy szélgenerátor- és napelemfejlesztéssel, illetve -gyártással foglalkozó innovatív kezdő vállalkozással is folynak tárgyalások üzemcsarnok egy részének bérléséről. A vállalkozás jelenleg irodát és műhelyt bérel az ipari parkban – tette hozzá. Az ügyvezető szólt arról, hogy a JIC készül a megjelenő fejlesztési pályázatokra is. Egyrészt az ipari park infrastruktúráját szeretnék fejleszteni mintegy 100-150 millió forintos beruházással. Másrészt lehetőséget keresnek a vállalkozói ház funkcióinak bővítésére, mintegy 200 millió forintos fejlesztés keretében. Szeretnének inkubátorház funkció kialakítására pályázni, amelynek alapja a meglévő vállalkozói ház – fűzte hozzá. Versegi László jelezte, hogy a jászfényszarui önkormányzat közlekedésfejlesztési beruházást is előkészít, amelyet pályázati forrásból kívánnak megvalósítani. A beruházásnak – amelynek pontos összege egyelőre nem ismert – része lehet a kerékpárút meghosszabbítása is. Az ügyvezető emlékeztetett arra, hogy megindították az ipari park cím módosításának eljárását a területi terjeszkedés miatt. A címet ugyanis 1998-ban egy ötvenhektáros ipari területre kapta meg a Jászfényszaru Ipari Centrum Kft., az elmúlt mintegy húsz évben azonban a park mérete száz hektár fölé nőtt. A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. honlapján szereplő információk szerint a Jászfényszaru város tulajdonában lévő kft.-t azzal a céllal hozták létre, hogy egy jól működő ipari park biztosítsa a település gazdasága kiegyensúlyozott fejlődését, és kielégítse a piaci igényeket. A jászfényszarui ipari park Budapesttől 60 kilométerre, az M3-as autópályától 12 kilométerre található, a Budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől 52 kilométerre helyezkedik el.

Forrás: MTI