Bejegyzések

Beküldve:

Életkorok és játékok – túl az elsőosztályos koron

Szenzomotoros fejlesztőjáték – Gravitab

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Cikksorozatunk legutóbbi írásában a hetedik életévben zajló motivációs eltolódást vázoltuk, a gyerek-foglalatosságok indíték-hátterének arányváltozását. Tudatosuló ismeretszerzési igény, tárgyiasuló érdeklődés, a gondolkodás indulati tartalmainak, érzelmi telítettségének enyhülése, a feladatteljesítés önkritikája, a javítás spontán szándéka (például a sok radírozásban kifejeződően) – ezek az idetartozó jellemzők.

             A testi változások, amelyek négy-, vagy másoknál öt-, öt és féléves kortól indulnak meg hullámszerűen, a nyolcadik életévre egészen lecsillapulnak. A nyolcadik évüket betöltők már a rendetlenség életkori hajlamát is maguk mögött hagyják: ha egy gyerek 8-10 évesen ugyanolyan rendetlen, mint hétévesen volt, ez már egyéni vonásként kezelendő. Szintén egyéni vonásként kell felfigyelni az ilyen korú gyerekeknél a korábbi, vagy annál is nagyobb fokú agresszivitásra is, mert normálisnak az számít, ha a 8-10 éves gyerek sokkalta kiegyensúlyozottabb, egyenletesebb kedélyű, mint a kisebbek.  Hétéves korban ugyan már lehet értelme versenysport-választásnak, és természetes, ha egyébiránt is rákapnak a gyerekek a nyerés lehetőségét hordozó játékokra, ugyanakkor a vereségtűrésük nagyon rossz még ilyenkor. Csak a kilencéves kor táján érvényesül a gyerekek nagy hányadánál a javulás értékének érzete, vagyis az a felfogás, amely szerint vesztéseken át is érdemes versengeni, ha időközben javul az oda vonatkozó saját teljesítmény.

              Hasonló a helyzet az autonóm erkölcsi ítéletek képességével. Egy nyolcadik éves gyerek még nem érti meg, hogy aki titkon szándékkal eltöri másnak a kistányérját, rosszabb viselkedést tanúsít, mint az, aki véletlenül tör el két egymásba tett jóval nagyobb tányért. A tizedik éves gyerek számára viszont már világos, „melyik a rosszabb”. (Ezzel együttesen persze már a tudatos eszes csalás képessége is tisztán megjelenik ekkorra.)  Ugyanígy, azt sem értjük meg még hét vagy nyolcévesen, hogy a térfogat akkor is ugyanakkora marad, ha az öntőforma nagyban megváltozik.   Az pedig, hogy az ingó golyó lengési sebessége a zsineg hosszától függhet (nem a golyó nagyságán, fajsúlyán múlik) már a tizenharmadik évesek felismerése.  Egy halmaz többféle csoportosíthatóságához viszont a hetedik életévben már megvan az érzékünk. Csak az öt, öt és fél évesek centrálnak kényszerűen egyetlen szempontra. (Ekkor még a fordítva –  „fejjel lefelé” –   elénk kerülő ábrákat is rendre úgy nézzük, mintha egyenesen így kéne értelmezni a képet.)  Vagyis egy kisiskolás – sajnos vagy sem – már majdnem pókerkész: az öt kártyalapból meg tudhatja választani, hogy szín szerinti vagy pedig lapérték szerinti többlethez kér lapcserét.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)  Frissítve: 2019.05.03.

Beküldve:

Életkorok és játékok – az elsőosztályos kisiskolások élményei

Szenzomotoros fejlesztőjáték

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Cikksorozatunkban az előző alkalommal az iskolaérési életszakaszról szólva már jeleztük, hogy bár a játék a hetedik életévben a második helyre kezd szorulni a gyermeki foglalatosságok rendjében, ám ez a hely is jelentős még – ami kitalálható már   abból is, hogy a tanórai komoly figyelem képessége egyelőre húsz-huszonöt perces huzamokra korlátozódik.

                A tanórák egészének hasznosságát az biztosítja, ha váltakoznak az előadóra összpontosítás és a feladatvégzés szakaszai, és ha a feladatvégzés játékos vonásai megkönnyítik az újabb odafigyelési szakaszt, aminthogy a tanóra-közi szünetek kikapcsolódási dinamikája is jót tesz a tanóráknak. Míg korábban főként a játszó-tevékenységek tartalmaztak olyan mozzanatokat, mozzanat-együtteseket, amelyeknek tanító (ügyesség- stb.-fejlesztő) értéke is bőven volt, most inkább fordítva: már inkább az előírt tanfeladatok tartalmaznak olyan mozzanatokat, amelyek játékszerű élvezetet idéznek fel. (Míg a heti játékórák száma magas még, az iskolai és leckeórák együttes száma már magasabb.) Az iskolai füzetek becsomagolási, felcímkézési kötelezettségének eleget tenni már maga is hordoz bizonyos játék-izgalmat a felhasznált anyagok és az eredményhez eljuttató mozdulatok érzéki újszerűsége, érdekessége miatt (természetesen évek sorával később ugyanez a művelet már szimpla muszfeladattá szürkül). Eképpen keveredik az elsőosztályosok számára a tanulási és a játékélmény a számtanórákon használt színes papírkorongok, a hajlékony fém-alkalmatossággal mintás papírszövetté összerakható színes papírcsíkok, a tarka fapálcika-kötegek, a gyurmahengerek, a papírkivágatosan öltöztethető papír-alakok, a cérnatartó dobozzá összevarrható levelezőlapok, a csirizzel apró fiókos bútorrá építhető üres gyufásskatulyák körül, nem szólva a festékekről, ecsetekről és a hozzájuk való vizestálkákról. Melléktermékként papírhajók, hajtogatott papírrepülők készülnek, amint a nyomógombos-rugós, grafitbeles fémceruza krumplipuskaként történő használata sem marad el.

             A még játékszerű, de már erősen terelt, előírt célfeladatokkal sűrűn rakott kisiskolás tevékenységnek és tárgyi újdonságának elsőben még nagyfokú szuggesztív érdekessége van a kicsik számára. Ily módon a követelmény, és annak siker-esélyes teljesítése is érdekelni kezdi őket, szeretnék meghódítani  elváltozó tárgyi környezetüket, kevésbé hajlanak hangulat-hullámokon erre-arra sodródni: a szabad vágyteljesítés motivációján felülkerekedik az eredmény-igény.  Ez az eltolódás ugyanakkor azt is előkészíti, hogy amikor épp játszanak, az addigiakhoz képest majd más játékokat preferáljanak.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)  Frissítve: 2019.05.03.

Beküldve:

Az ülőmunka egészségügyi vonatkozásai IX. – Izületi problémák


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Cikksorozatunkban azt próbáltuk igazolni, hogy a mozgás – mint a test egyik legalapvetőbb funkciója – hogyan fejti ki jótékony hatását egész szervezetünkre és hogyan szolgálja egész testünk egészségét. Szemben a passzív életmóddal, amely betegségek egész sorozatának kiváltó oka lehet.

Kidomborítottuk cikkeinkben, hogy a mai kor miatt ránk kényszerített ülőmunka mennyi veszéllyel jár egészségünkre nézve és e károk elhárítása – avagy ellensúlyozása – érdekében egyetlen ellenszer áll rendelkezésünkre: a fizikai aktivitás! Ezzel az érvvel szembe állíthatnánk azt a kifogást, hogy csontjaink fogják megszenvedni, ha túl sokat mozgunk. Kétségtelenül így van, ha túlzásba visszük (ami persze nem jellemző), de nem erre biztatunk, hanem a személyre szabott, egészséges, kiegyensúlyozott mozgásra, aminek szükségességét mindannyian érezzük egy nagyjából végig ült munkanap befejeztével.

Csontjaink egészsége szempontjából éppen olyan fontos a mozgás – ha nem fontosabb -, mint belső szerveink, vérkeringésünk, légzésünk, anyagcserénk stb. szempontjából. Ahhoz, hogy jobban megértsük, milyen elven működnek csontjaink, ismernünk kell azok élettanát.

A csontok végeit ízületi porcréteg fedi, mely sima felszínével hozzájárul az izületi folyadékkal, a csontvégek körüli inakkal, izmokkal, idegekkel is biztosított zavartalan mozgáshoz. A porc puhább anyag a csontnál, rugalmasabb is, víztartalma nagyobb, alkalmas a rezgések, ütődések felfogására, elnyelésére. A porcok természetes képződése és lebomlása állandó folyamat, természetes öregedésük már 20 – 30 éves korunk körül megkezdődik. De ha felborul a porcképződési folyamat egyensúlya vagy fizikailag jelentősen igénybevevő terhelésnek van a porcfelszín kitéve, a porc pusztulása felgyorsul. Ízületeink kopásának oka lehet pl. betegség, egyenlőtlen terhelés, rossz testtartás, hiánybetegség. A porcfelszín idő előtti kopása nagyon megnehezíti az életvitelt, rendkívül frusztráló a mozgáskorlátozottság mindennapos érzése. Éppen ezért szükséges, hogy odafigyeljünk a veszélytényezők kiküszöbölésére, minimalizálására.

Gondolhatnánk, ha túl sokat mozgunk, az a kis, vékony porcréteg idejekorán el fog kopni, pedig pont az ellenkezője fog történni. Egész testünk élő organizmus, amelyet a friss oxigén és a vér tápanyagszállítása tart fenn. Csontjaink is ebből az anyagcsere-folyamatból kapják táplálékukat. A porcok viszont kivételt képeznek, mert bennük nincsenek vérerek. Másként táplálkoznak: ún. diffúzió segítségével, amely valamilyen anyag lassú behatolása egy másik anyagba. Azt a nyomást, amely a diffúzióhoz szükséges, csak a mozgás, a porcok terhelése képes fenntartani. Ha ezt a nyomást nem biztosítjuk a porc anyagcseréjéhez, elkezd degenerálódni, sorvadni. Ha a beteg testrészt a kialakuló fájdalom miatt még passzív pihentetésre is fogjuk, a porc végérvényesen leépül, elpusztul. Az elpusztult porc visszaépítése lehetetlen.

Csupán megelőzhetjük és gyógyszeres kezeléssel karban tarthatjuk a pusztulásnak indult porcot, de ehhez is nélkülözhetetlen a mozgás. A szervezetbe juttatott glükozamin-szulfát beépülése sem történik meg a diffúziót elősegítő mozgás és nyomás nélkül.  Az állapotfenntartás egy elterjedt, modern eszköze a kineziológiai szalag, melynek felhelyezése szakértelmet igényel.  Használatának hatékonysága – amely a szervezetünk öngyógyító mechanizmusára épít – szintén a mozgástól függ. Mindenesetre ülés közben is érdemes rövid, átmozgató mozdulatokat végezni a túlzott elgémberedés elkerülése érdekében.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Beküldve:

Életkorok és játékok – a kisiskolás korba érés

Szenzomotoros fejlesztőjáték gyermekeknek

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Legutóbbi cikkünkben az óvodáskor jellegzetességeiről írtunk, elsősorban a játékok szempontját tekintve. Azt azonban még nem hangsúlyoztuk, hogy az óvodáskor kései szakasza éppen annak a nagy váltásnak az előszobáját jelenti, amely határon túl a játéktevékenység úgy marad fontos része a kisgyerek életének, hogy már másodlagos pozícióba szorul. Ugyanakkor a pedagógusoknak tudniuk kell, amint tudják is, hogy csakúgy, mint az óvodások, a kisiskolások sem alkalmasak egyórás vagy akár csak félórás figyelésre, ha ez előírt, feladatszerű. Nem várható, hogy az írás- illetve a számolni-tanítás, vagy bármilyen magyarázás egyes huzamai alkalmával a kicsik 20-25 percnél tovább tudjanak összpontosítani. A szünetekkel elválasztott tanórák tagolása, tervezett menete, illetve a napközis foglalkozásoké ennek megfelelően kell formálódjék.

          A váltószakaszban annál is figyelmesebben, szisztematikusabban, több részletre kiterjedően vizsgálandó az egyes gyerekek érettségi állapota, szokásvilága, mint addig. Minthogy a kiskori szorongások a hatodik-hetedik életévben korosztály-specifikusan tovább tartanak, így az agresszivitás negatív megítélésével még csínján kell bánni, ha csillapítani, oldogatni kell is az agresszív magatartást. Az indulat-rohamok egyébként a hatéveseknél rendre gyors lefolyásúak. Viszont a kínzós játékok visszatérő gyakorlata már egyéni vonás, arra utal, hogy valamiért a korosztályos átlagnál sokkalta nagyobb feszültség van a gyerekben, jó lenne mielőbb kitudni, tisztázni, vajon miért. A korábbi életszakaszukban biztonságérzet nélkül játszó – éhes és abuzált – gyerekek eleve hajlamosabbak erre. Az ujjszopás és az önizgatás jelensége úgy egyáltalában még természetesnek tekinthető, de ha igen sűrűn, rendszer-jellegűen történik, az ebben a korban már egész határozottan szeretethiányra utal. A többezer szó ismerete, az ötszavas mondatoknál is hosszabb mondatok nem ritka használata a hatodik évben éppúgy normának mondható, mint a mozgáskoordinációnak a ceruza-rajzra képesítő finommechanikus szintje. Az egyidős gyerekek rajzkészségének rajztehetségének eltérései azonban ekkor még nem állapíthatók meg jól: csak iskolás korban fognak kiütközni. Logopédusi ellenőrzésre a hatodik évben mindenképp szükség van  – akár először, akár       x-edszer –, mert az iskolával hamarosan megnő a módszeres javításnak úgy a lehetősége, mint adott esetben szüksége. A rossz otthoni körülmények –  a veszélyeztetettségi helyzet –  következései természetesen nem azonosak  a koraszülöttségi problémáknak az iskolás korra történő kivetülésével, és megint más a Down-szindrómának, illetve az autizmusnak a gondja; mindezeknek a rendellenességeknek a játék-centrikus terápiáiról a következőkben lesz szó.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)  Frissítve: 2019.05.03.

Beküldve:

Az ergonómia fogalma


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Elterjedt idegen szóként rengetegszer találkozunk az ergonómia kifejezéssel, nézzük kicsit meg közelebbről a pontos tartalmát és a mögötte meghúzódó megközelítést a munkakörnyezet és az ember kapcsolatát illetően.

A szó két görög eredetű: ergon = munka, nomos = tan, törvény (esetünkben a munkakörülményeket övező természeti törvény) szavakból összeillesztett kifejezésről beszélünk.

Az ergonómia tehát az a tudomány, amely kutatja az ember – gép – munkakörnyezet kapcsolatát az emberi tulajdonságoknak legmegfelelőbb munkahelyi környezet és eszközök kialakítása érdekében.

Az ergonómia egyben komplex tudomány is: felhasználja a pszichológia, pedagógia, orvostudomány, műszaki tudományok, sőt, az antropológia eredményeit is. Az antropológia egyik segédtudománya, az antropometria, az emberi test méreteinek, mozgástartományainak megállapításaival foglalkozik.

Eredményei nélkülözhetetlenek a jó munkakörülmények kialakításához, mely ma már a foglalkoztatók alapszempontjai közé tartoznak. A jó munkahelyi közérzet, egészségmegőrzés és biztonság szempontjából érdemes figyelembe venni azt az EU 90/270/EGK irányelvet, amely kimondja, hogy rendszeres munkahelyi kockázatfelméréseket kell végezni annak érdekében, hogy a munkavállalók kényelmesen és biztonságosan dolgozzanak testi-lelki-pszichés egészségük megőrzése érdekében.

Az ergonómiával foglalkozó szakemberek kidolgoztak egy négy pilléren nyugvó felmérési rendszert, amely vizsgálja a szék, a kezek, a szemek és végül a környezet alkalmasságát az optimális munkavégzéshez. Négy veszélyességi szempont ez, amely kiemelt figyelmet érdemel. Sorrendje a veszélyességi fokozatot is kifejezi, ennek függvényében kell tehát a munkahelyi körülményeket kialakítani.

Nagyon fontos hangsúlyozni, az ergonómia vezérgondolata tehát az, hogy a munkakörnyezetet kell az ember igényeihez igazítani és nem az ember a környezetéhez! Ezzel elérhető a munka hatékonyságának növelése, a munkavállalók biztonságának növelése, munkavégzési készségének javítása. Az egészséges, szép, tiszta környezetben kialakított munkahely vonzó a munkavállaló számára: kevesebb hiányzással, jobb munkamorállal, hatékonyabb munkavégzéssel, jobb teljesítménnyel jár. A kellemetlen – avagy veszélyes – munkahelyi környezet rontja a hatékonyságot, frusztráltsággal, pszichés ártalmakkal, hiányzással, rosszabb munkamorállal jár együtt, adott esetben a munkáltató kártérítési felelőssége is felvetődhet. A munkaadónak tehát érdeke is és felelőssége is az ergonómiai feltételek biztosítása.

Következő cikkünkben az ergonómia rövid történetét kezdjük felvázolni.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Beküldve:

Az ülőmunka egészségügyi vonatkozásai VIII. – A kézre ható ártalmai


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az irodai munka egyik legalapvetőbb összetevője a billentyűzet és az egér használata, ezért a karunkat és kézfejünket tartós használatbavételi igény terheli.

Nagyon fontos az alkar és a kéz megfelelő alátámasztása az asztalon, ami azt jelenti, hogy a felkar és az asztallap 90 fokos szöget zárjon be (könyökből ne lógjon a kar, de ne is támasztódjék meg az alkar alatti részen az asztallap szélén). Helytelen beállítással történő tartós munkavégzés gyakori pihentetés nélkül észrevétlenül, alattomosan megerőlteti a kézben, karban haladó idegeket, inakat, ínhüvelyeket.

Két, ilyen erőltetésből származó betegség az ínhüvelygyulladás és az kéztőalagút-/kéztőcsatorna-szindróma. Mindkét betegség főleg nőket érinti a gyengébb testfelépítésből adódóan, leginkább a kézháton jelentkezik a fájdalom.

Az ínhüvely egy kettős falú tok, amelyben folyadék van, ebben húzódik az ín. Ha kezünket monoton mozgásra használjuk, még ha nem is nagy erőt kifejtő mozgásról van szó, de az ínhüvelyt megerőltetheti, kialakulhat az ínhüvelygyulladás. A csukló és a hüvelykujj közötti ínhüvelyszakaszban alakul ki a gyulladás. De mi is történik pontosan?  A végbemenő monoton mozgás hatására az ínhüvely belhártyáján és az ín felszínén nagyon apró sérülések keletkeznek a súrlódástól, ettől az ínhüvely begyullad, megvastagszik és akadályozza az ín mozgását, a zselés anyag összetétele is megváltozik.

Más-más kezelést igényel a két probléma, de mindkettő erős fájdalommal jár a kézfejben, és minél jobban késleltetjük a kezelést, annál nehezebb a gyógyulás. Az első és legfontosabb a kéz pihentetése, hideg borogatása. Enyhébb esetben magától meggyógyul, súlyosabb esetben orvosi segítség szükséges: sínbe helyezéssel rögzítik, gyógyszerrel, kenőccsel kezelik, súlyos vagy elhanyagolt esetben műtétre kerülhet sor. Fontos, hogy a fájdalom enyhülésével sem szabad terhelni, mert a gyulladás kiújulhat.

A másik tipikus irodai kórkép a kéztőalagút-szindróma, másnéven kéztőcsatorna-szindróma. A kéz és a kar enyhébb fájdalmát, inkább zsibbadását okozó, erőltetésből származó betegség. Első leírása a XIX. század végéről származik, de jobbára korunk betegségének tekinthető gyakorisága és a kiváltó okok miatt. A szóban forgó szindróma az a kóros állapot, amelyet a csukló tenyér felőli oldalán, a csontok közötti szűk mélyedésben – alagútban – futó inak nyomása gyakorol az alatta lévő idegekre. Az általuk beidegzett ujjak – hüvelykujj, mutatóujj, középső ujj – megduzzadnak, fájdalmasak, érzéketlenné is válhatnak. Kevésbé súlyos esetben pihentetéssel és gyógytornával lehet gyógyítani, de ha ezek a kezelések nem hoznak eredményt, műtétre van szükség. Kezelése nagyon fontos, mert elhanyagolt állapotban a kéz izmai elsorvadhatnak.

A gyógyulás közben és utána is a legfontosabb teendőnk, hogy a kialakulás körülményeit alapjaiban küszöböljük ki.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a kéztartás szempontjából is személyes adottságokhoz igazítható, ideálisan beállítható, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X) Frissítve: 2019.04.12.

Beküldve:

Életkorok és játékok – az óvodás kor

Szenzomotoros fejlesztőjáték

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Cikksorozatunk keretében ezúttal azt vesszük szemügyre, milyen tényezők módosítják a kisdedkoron túl a még nem iskoláskorú kisgyerekek viszonyát a játékhoz.

            A negyedik életév pszichológiai ellentmondása, hogy az akaratosság, dacosság („én nem!”, „én amarra megyek!”) életkori hulláma egyideig együtt halad a normamegértés, rendszabály-felismerés erősödésével  és a világ iránti érdeklődés felfokozott, a felnőttől folyton felvilágosításokat követelő módjával. Akár a „mi ez?”, „és ez mi?”-periódus, akár a követőleges „miért?”-periódus  már valamivel a harmadik év betöltése előtt kezdetét veheti, de utóbbi a negyedik évben – esetileg az ötödikben – tetőzik, amikor a kicsi már el tudja mondani önnön testrészei sorát. A „miért?”-ezés funkciója nem csupán a tudásszomj enyhítése. Szociális tartalom is bujkál (rosszabb esetben feszülhet is) benne: sírás helyett eképp próbálja elérni a kisgyerek, hogy folytonosabb felnőtt-figyelemben legyen része. A testvéri féltékenység hajlama egyszerre nő meg a szégyenérzet, felelősségérzet, kudarctűrés képesség-kezdeményeivel.

              A negyedik év egyben az első test-megnyúlás időszaka is. Megítélhetővé válik a gerincgörbület; a legtöbb négy és féléves kislánynál enyhén már látszik a csípő feminin jellege. A négyévesek váltott lábbal mennek a lépcsőn, kezdenek rákapni a féllábon ugrálásra. Ekkortájt derül ki, kinek van lúdtalpa; a talpizmok erősítésénél a spontaneitás kívánatos (szemben az életkor-összefüggéseket figyelmen kívül ható „sportoltatással”): jó, ha a gyerekek nyáron sokat játszanak mezítláb füvön, kavicson. Az állóképességet ennél valamivel direktebben is jó lehet növelni: egyre hosszabb sétálásokra vinni a gyereket, valami enyhe teherrel (például nagyobb labda van nála). Amikor aztán megjelenik már a markolás helyén a finommotorikus kanál- és villafogás képessége, a ceruzafogó, krétafogó kéz-képesség is közel van. Még az ötödik év betöltése előtt általában megszűnik az etetés szükségén túl a kézzel evés feltétlen kísérésének szüksége is, és a kisgyerek ki tud színezni egy ábrát nagyjából a vonalakon belül. Örülni tud egy játéknyomda- vagy játék-imitációs „orvosi táska”-készletnek, a mimetikus szerepjátékok tárgyi driver-jeinek. Az ős-babázás (legkedveltebb plüssmaci, rongykutyus stb.) nem feltétlen jut leáldozóba az anális időszakkal együtt: de a nemi identitás ötévesség-körüli kialakulása szerint a fiúk zöme nem veszi fel a sorbarakott öltöztetős babákkal foglalatoskodás gyakorlatát. Az építgető-rendezgető-alakítgató játékok (lego, kirakósok, homokozás) izgalma fokozódik, tartama önkéntelen kiterjed. A versikék, mondókák, énekek, minimál-mesék szívesen fogadása jóval előbb kezdődik az óvodáskornál, de évről évre extenzívebb fantáziamozgatás, összetettebb szövegek vezetnek az iskolaérettséghez.

 

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)  Frissítve: 2019.05.03.

Beküldve:

Az ülőmunka egészségügyi vonatkozásai VII. – Passzív ülés ártalmai

Okos irodai szék
Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Jelen cikkünkben a passzív ülés és a mozgás összehasonlítására helyezzük a fókuszt.

Ki gondolná, hogy az egyoldalú ülés jobban megterheli a gerincet, mint a huzamosabb állás? A hosszadalmas ülés ugyanis tartós és egyoldalú nyomást gyakorol a porckorongokra, amelyből könnyedén kialakulhat a porckorongsérv. A gerincoszlop csigolyákból és rugalmas porckorongokból épül fel. Ez utóbbi összetevő arra szolgál, hogy biztosítsa a gerincoszlop mozgását, hajlékonyságát és felfogja az agy felé irányuló rezgéseket, elosztja a csigolyatestekre ható nyomást. A porckorong nagy víztartalmú, de szilárd anyag, mely körkörös gyűrűkből épül fel és a közepén lágy anyagot tartalmaz.  Tudósok szerint kb. 20 éves kortól csökken a víztartalom és megkezdődik a porckorongok öregedése, veszít rugalmasságából. Ha hirtelen nagy nyomás vagy tartós egyoldalú nyomás éri a gyűrűt, az deformálódik (túlzottan összenyomódik) és a lágy rész kitüremkedhet a gerinccsatorna irányába, mely ily módon nyomást gyakorolhat a gerincvelőből kilépő ideggyökökre.

Igen erős fájdalommal jár, ha már kialakult, hosszadalmas kezelésekkel lehet csak visszanyerni az eredeti állapotot. Komolyabb esetekben műtéti beavatkozás sem kerülhető el, sőt jelentős munkaképeségromlással is jár, hovatovább leszázalékolással.

A huzamosabb ülés az izmokra és szalagokra is előnytelen hatással van.  Az egyoldalú terhelés következtében az izmok, szövetek vérellátása csökken, anyagcseréje lassul, ezért felhalmozódnak toxikus anyagok, amelyek az állagrenyhülésen túl számos egyéb elváltozásokhoz vezetnek, pl. a porckopás, meszesedés, ízületi szalagok feszességének gyengülése, izületi gyulladás, izületi folyadék termelődésének csökkenése, izomsorvadás. Ha berozsdásodottsági érzéssel jár a székről való felállás, az figyelmeztetés arra, hogy túl sok időt töltöttünk mozdulatlanul, sürgősen át kell mozgatni tagjainkat. A mozgás sarkallja pl. az izületi folyadékot állandó termelődésre, „kenésre”, passzív helyzetben automatikusan csökken a termelődése, idővel nyikorogni fog az izület.

Előző cikkeinkben is folyamatosan hangsúlyoztuk, a napi rendszeres és módszeres mozgás a legjobb mindezek megelőzésére, elkerülésére.

Életvitelünket, szokásainkat lassanként alakítsuk át, válasszuk a mozgást igénylőbb lehetőségeket: mozgólépcső helyett hagyományos lépcső, esős napokat kivéve autózás helyett kerékpározás.

A séta, gyors gyaloglás, kerékpár, kocogás, lépcsőzés felgyorsítja a keringést, az anyagcserét, zsírégető és még az állóképességet, egyensúlytartást is erősíti. A testi állóképesség a szellemi állóképességet is jelentősen támogatja, sokkal kevésbé fárasztó idegileg és szellemileg is egy nap, ha testi edzettségünk is van. A nap végén inkább frissítő, mint fárasztó egy átmozgató tornázás.

A munkahelyen és otthon is fontos igénybe vehető eszköz: az ergonomikus szék, amely állandó mikromozgásra és kényelmes-kellemes testtartásra segíti a benne ülőt. De még innen is erősen javallott felállni óránként 10 percre, hogy átmozgassuk izmainkat jól megválasztott tornagyakorlatokkal vagy egyéb mozgással, amely kilazítja az elgémberedett testrészeket.

Alternatív, munkáltatók által is támogatott megoldás még a fittball (L-méretű normál asztal magasság esetén), amely szintén folyamatos egyensúlyozó gerincmozgásra készteti a rajta ülőt. Használhatunk térdeplőszéket is, amely tehermentesíti a gerincet. De bármin ülünk is, időről-időre fel kell állni, hogy jól megmozgassuk tagjainkat.

Használhatunk még a székre helyezhető, gumiból készült, levegőt tartalmazó ülőpárnát, mely a gerinc statikus tehermentesítését oldja meg. Ez biztosítja az állandó egyensúlyozást, a gerinc finom kimozgatását.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X) Frissítve: 2019.04.12.

Beküldve:

Életkorok és játékok – a bölcsődés kor végéig

Gravitab szenzomotoros fejlesztőjáték gyermekeknek

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Az előző alkalommal a bölcsődés kornak arról a szakaszáról írtunk, amelyre a későbbi életszakaszokban nem emlékszik az ember (akár ténylegesen járatták bölcsődébe kétévesen, akár nem). Ez nem jelenti azt, hogy a második születésnap körül ne mutatkoznának olyan emlékezés-jelenségek, amelyek elvileg tartós emlékkép-tároláshoz kéne vezessenek, ám a következő pár év fejlődésfolyamatai keresztezik, lappangásba szorítják ezeket („infantilis amnézia”). Viszont a harmadik életév betöltése körüli emlékfoltjai már sokaknak vannak –   például torony-építésekről, kockákról.

             Emellett a futkosások, szobában-udvaron körberohangálások, kis járgányokon száguldozások ideje jön el. A felszólítások többlépéses változatait is megérti és teljesíti a kicsi, miközben a nemcsak hallással, hanem szájról olvasással is tanult szavak száma eléri nála az ezret. A képeskönyvek, az utánzó játékok és a társas fantázia- egyben szerepjátékok is helyet kapnak már világában. A mutogatás, a tudatos jeladások, valamint a szándékos késleltetés képessége és kitartás jelensége is kiütközik már valamivel az óvodás-kor előtt. Az én-tudatában megerősödő kisgyermek már tudatosan működteti a végbélzáró izmot; nem kell pelenkázni. A hároméveseknél már beszélhetünk kezdeti norma-megértésről; felfogják, hogy ami nem jó, az esetleg javítható, gyógyítható. Mindezekért „cserébe” a harmadik életévben a testi érés lelassul.

             A bölcsőde és az óvoda intézménye amolyan szükséges rossz – avagy pótlólagos fajtájú, kénytelenséget optimalizáló jó. Nem mintha a három-négyéves gyerekekben ne volna közösségi igény, nagyonis létezik ez bennük, csakhogy – nem olyan bonyolult dolog – sokkalta kisebb napi tartamra érvényes ez az igényük, mint amekkora a bölcsődében, óvodában töltött tényleges napi idő. A bölcsőde, óvoda tehát (jórészt) megőrzési funkciós, felnőtt-érdekű intézmény. Az ideális az lenne, ha ötéves korig fordított arányban töltene időt a gyermek: az anyától-nagyanyától távol töltött idő kevesebb órát tenne ki, mint az anya mellett töltött idő, ahogyan a régi, nem-nukleáris családok jelentős részénél történt (nukleáris családnak a magszerűvé egyszerűsödött, kétgenerációs családot nevezik: egy gyerek, két szülő). A közösségben tartózkodás értékei is nehezen pótolhatók – például nem kis jelentősége van annak, ahogy a gyerekközösség reflektálja-adjusztálja azt, ahogyan tagjai  egyenként beszélnek: mindegyikük tapasztalatokat szerez az  általuk kiváltott számosféle reagálás által. Ugyanakkor nem vitás, hogy játékhuzamok közt otthon nézni a szülői tevékenységet és picikét is résztvenni mondjuk a húspanírozásban vagy a szék-összecsavarozásban (erőltetetlenül, játék-hangulatban maradva, de mégsem épp játszani): elsőrendű minőségi idő.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)  Frissítve: 2019.05.03.

Beküldve:

Az ülőmunka egészségügyi vonatkozásai VI. – Metabolikus szindróma


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Amikor hosszan tartó ülő testtartásról beszélünk, egyszersmind civilizációs ártalomról is beszélünk, mivel az ülés, mint passzív testtartás teljesen ellentétes az ember mozgásra teremtett testalkatával. Emiatt a leghangsúlyosabb követelmény az elegendő és egészséges mozgás, amit biztosítanunk kell számára, akár ülés közben is. Ennek biztosítéka a pozícionálható ergonomikus irodai szék, és az alternatív ülőalkalmatosságok, mint pl. a fittball vagy a térdeplőszék.

Munkahelyen kívül viszont magunknak kell gondoskodnunk a kellő mozgásról, amely „karban tartja” egészségünket. Ez annál is inkább fontos, mert a passzív életmód nem kedvez az egészséges, jó emésztésnek, enni viszont kell.

Arról már szóltunk, hogy a rendszeres, könnyű táplálkozást célszerű az irodai életmódhoz, amely nem jár azzal a veszéllyel, hogy betegségeket okoz. A rendszertelen életmód, a stressz, a túlevés, a nassolás azonban szinte biztosítéka annak a civilizációs betegségtünetnek, amit metabolikus szindrómának nevez az orvostudomány.

Mi is a metabolikus szindróma?

Négy tünet együttes jelenlétét nevezzük így:

  1. az elhízás,
  2. a cukorbetegség,
  3. a magas vérnyomás,
  4. a magas vérzsírszint

tehát összetett anyagcsere-zavarról van szó.

Férfiak esetében az alma formájú elhízás elősegíti a magas vérnyomás, szív-és érrendszeri betegségek, infarktus és stroke, valamint a cukorbetegség kialakulását. Nők esetében a körte formájú elhízás mozgásszervi betegségekhez, visszérbántalmakhoz vezet, amelyből vérrög kialakulása, majd trombózis, embólia következhet és ugyanúgy a cukorbetegség is.

A metabolikus szindróma kialakulásának genetikai háttere is lehet, de az esetek többségében a civilizációs étrend a fő ok: túl sok fehérjét, sok fehér cukrot, finomított lisztből készült élelmiszert és telített zsírsavakban dús ételeket fogyasztunk. Emellett a bevitt élelmiszer mennyisége – vagyis a felesleg is – felelős a betegségek kialakulásáért.

Hogyan megy végbe ez a folyamat? A cukor fogyasztása gyors vércukorszint emelkedést eredményez, amire a megemelkedett inzulin-termelődés a válasz. A folyamat gyakori megismétlődése – nassolás következményeként is – a vércukorszint tartós megemelkedését eredményezi, ez pedig az inzulinrezisztencia nevű tünet. Ez már a cukorbetegség előszobája. A szénhidrát-felesleg zsír formájában elraktározódik, megkezdődik az elhízás és vele együtt a vérzsírszint emelkedése is. Mindezek együttes következménye az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az infarktus, a stroke és a tüdőembólia veszélye.

Hogyan kezelhetjük a metabolikus szindróma tüneteit? Legjobb, ha elkerüljük, nem engedjük kibontakozni a tüneteket. De ha már bekövetkezett a baj, forduljunk orvoshoz és tartsuk be az előírásokat, amelyek életmód változtatást is javasolnak. Kerüljük a már említett káros élelmiszereket; együnk kevesebbet, hiszen az irodai munka lényegesen kevesebb kalóriát igényel, mint amennyit ésszerűtlen táplálkozással beviszünk. Táplálkozási szakemberek tanácsa az, hogy méregtelenítsük szervezetünket, hogy meg tudjon szabadulni a felesleges anyagoktól. Ülő munkához ajánlott kalória-és tápanyag táblázatokból személyre szabott étrendet állíthatunk össze, ami pénztárcánkat sem terheli meg, annál is inkább, mert az egészség helyreállítása mindig drágább, mint a megőrzése.

Vezessük be életünkbe – és különösképpen táplálkozásunkba – az ésszerűséget, a mértéktartást, az önfegyelmet és ne feledkezzünk meg az elegendő, egészséges mozgásról sem!

Ha pedig irodai ülőalkalmatosságot választ, olyan szék mellett döntsön, amely az általunk gyártott irodai székhez hasonlóan metabolikus szindróma megelőzésére is alkalmas, maximális mozgási lehetőséget biztosít ülés közben is.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X) Frissítve: 2019.04.12.