Életkorok és játékok – részképességi zavarok felismerése

Szenzomotoros fejlesztőjáték

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Cikksorozatunkban a legutóbbi két alkalommal rátértünk a gyermeki fejlődés abnormisnak tekinthető problémáinak, terápiaigényes zavarainak, illetve kezelésüknek a tematikájára, ám egyelőre csak néhány nagy, átfogó kategóriát körvonalazva, mint amilyen a koraszülöttségi következményegyüttes, vagy az autizmus. Mostani írásunkban egy sor olyan, szűkebben érvényesülő diszfunkciós jelenséget említünk meg, amelyek mindegyike jelentkezhet egészen önállóan is, amikor a zavar semmilyen egyéb biológiai vagy szellemi deficittel nem függ össze, és amelyek mindegyikéhez meghatározott terapeutikus foglalkozások és eszközök – nem utolsósorban játékszerek – rendelhetők. Az alább jelzett részképességi zavarjelenségeket cikksorozatunkban majd szemügyre vesszük még sokkal részletezőbben is.

               Napjainkban a tudatos szempontrendszerű óvodai-iskolai szűrések  eredményeként egyre nagyobb arányban sikerül idejében regisztrálni a speciálisan kezelendő részképesség-problémás gyermekeket,   azonosítani zavarukat és annak fokát. Az „idejében” nem a probléma maradéktalan elmulasztására, hanem elhatalmasodásának meggátlására vonatkozik. Egy-egy születési korosztály a tanulóévek során egyre magasabb szinten szerveződő teljesítményeket nyújt, így a magzatként vagy csecsemőként, gyerekként károsodottaknál kezelés hiányában nem csupán fennmarad némi hátralék korosztályos viszonylatban, hanem az idő múltával meghatványozódik az elmaradás. A diszfunkciós tünetek teljesebb értékű felismerése általában óvodáskor végén vagy kisiskoláskorban jelentkeznek, amikor már feladatokkal mérik a teljesítményt, a koncentrációt.

                A diszpraxia  (súlyos formájában apraxia)  direkt mozgás- és testséma-fejlesztést megkívánó mozgási zavarállapot, amely nem tévesztendő össze a mozgásszervi betegségekkel: a diszpraxiás gyerek mozgásrendszere ép, ám a mozgásos tapasztalatok felhasználása hiányos nála, a szenzomotoros integráció valamelyest bomlott folyamat-állapotú az ő esetében, ez be is szűkíti a mozgásrepertoárját. Akár a diszpraxiának, úgy a diszlexiának is (a nyelvhasználati, illetve olvasási zavar számos változatának) és a diszgráfiának (írás-zavarnak, amely lehet a diszlexia egyik vetülete, de diszlexia nélkül, önállóan is megjelenhet), továbbá az agnózia válfajainak (a felismerés-zavaroknak), valamint a hiperaktivitással társban járó figyelemzavarnak (ADHD-tünetcsoportnak) külön-külön nézve is sokféle oka, illetve ok-társulási mögöttese lehet. Nem feltétlenül csak neurobiológiai lehet az ok. Természetesen, ha épp diszgráfiáról van szó, az óvodás korú gyerekeknél legfeljebb csak gyanút, aggodalmat, veszélyeztetettséget lehet emlegetni.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)

A munkahelyi egészségvédelemre vonatkozó szabályok


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Magyarország Alaptörvénye biztosítja, hogy minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

Az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 153. cikke szerint az Unió irányelveket fogad el munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén.

Az Unió ennek alapján egy minimumkövetelményeket tartalmazó keretirányelvet fogadott el: ez a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló 89/391/EGK irányelv.

Ezen irányelv célja Európa-szerte egyenlő szintű biztonság és egészségvédelem garantálása. Szemléleteként említhető, hogy megemeli a védelmi szintet és a munkáltatókat megelőző intézkedések meghozatalára kötelezi, kockázatértékelés elvét bevezeti és annak alapelemeit is rögzíti. Tehát a megelőzés kultúráját igyekeztek elterjeszteni, melyet legfeljebb a nemzeti jogszabályok elégtelensége tudna megakadályozni. Szerencsére Magyarország ezen a téren is megfelelően hozta összhangba legfőbb, belső nemzeti jogszabályát, mely az alábbi.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvtv.) az alábbi irányelvekkel harmonizált, azaz összhangba hozott, valamint a következő rendelet az irányadó:

  1. a) az Európai Közösségek Tanácsának 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedésekről,
  2. b) az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása esetén történő kiküldetéséről,
  3. c) a Tanács 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről, továbbá a Tanács 89/654/EGK irányelve a munkahelyen betartandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről,
  4. d) az Európai Parlament és a Tanács 2007/30/EK irányelve a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó jelentések egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, annak egyedi irányelvei, valamint a 83/477/EGK, a 91/383/EGK, a 92/29/EGK és a 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról,
  5. e) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről [második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében] szóló 89/655/EGK tanácsi irányelv,
  6. f) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlament és tanács irányelv,
  7. g) az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Az Mvtv. alapelvként rögzíti a munkáltatók következő kötelezettségeit, amelyeket érdemes munkavállalóknak ismerni:

A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját — a jogszabályok és a szabványok keretein belül — a munkáltató határozza meg.

A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.

Az Mvtv.-nél alacsonyabb szintű jogszabályokra a cikksorozatunk adott témát érintő írásában külön fogunk kitérni.

Az ergonómiai kockázat lesz a következő témánk, maradjanak velünk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Az ergonómia elvei


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az ergonómia alapelvei arra szolgálnak, hogy azok érvényre juttatásával, szem előtt tartásával alakítsuk ki az ideális, de legalábbis az emberi egészségre nézve legkevesebb kockázatokat jelentő munkahelyi környezetet.

A munkafeladat és a munkahelyi környezet együttese egy rendszert alkot, mely harmonikus kialakítása kívánatos legalább annyira a munkáltató szempontjából, mint a munkavállalóéból, hiszen a munkavégzés hatékonyságára nagyon nagy hatása van.

Elég egy olyan, különösen monoton feladat egy embernek, amelyet magától végtelen távolinak érez, elég egy zsúfolt, rideg és tűréshatáron kívüli, folyamatosan testi kényelmetlenséget okozó elhelyezés, és a munkavállaló az idejéből legtöbbet azzal foglalkozik, miként enyhítsen ezen tényezőkön és nem azzal, hogy minél több és igényesebb munkát tegyen le az asztalra.

Négy pillére van a munkahely rendszerének:

  • elvégezhetőség
  • elviselhetőség
  • kívánatosság
  • elégedettség.

Az elvégezhetőség, a kívánatosság és az elégedettség inkább a munkahelyi feladatokkal, azok pszichés tényezőivel van összefüggésben, míg az elviselhetőség a fizikális körülményekhez kapcsolódik.

Már pályaválasztás során döntést kell hoznunk, milyen alaptípusú – ülő vagy álló – foglalkozást szeretnénk-e választani. Figyelembe kell vennünk már ekkor az átlagos mozgásigényünket, fizikai adottságainkat. Ha ezen alapbeállítódásainkkal nem vagyunk kellően tisztában, már hamar érezni fogjuk helytelen döntésünk frusztráló következményeit, a legkevésbé tudunk alkalmazkodni a természetünktől merőben eltérő adottságokhoz. Természetesen az egészségállapot, alkat, túlsúly is fontos tényező, mely a terhelhetőséget meghatározza.

A fizikai terhelhetőség születéstől kb. 30 éves korig fokozódik, illetve fokozható. Ezt az időszakot követi egy stagnálási szakasz kb. 45 éves korig, majd elkezdődik a lassú, fokozatos fizikai leépülés. Az izomtömeget kamaszkorban kezdjük növelni, az állóképesség és koordinációképesség növelése, szinten tartása folyamatos feladat.

A terhelhetőséget sportolással, túlsúlytól való megszabadulással növelhetjük, ehhez a változáshoz folyamatosan hozzá kell igazítani a munkakörnyezetet, akár székcsere is szóba jöhet.

Az ülőfoglalkozásúaknak a gerinctorna elengedhetetlen mindennapos tevékenység, a cardio-feladatok pedig az ér- és nyirokrendszer, valamint az izületek átmozgatására szolgálnak.

A gerincterhelés csökkentése a legfontosabb feladat egy munkahelyi szék tervezése során, melyre különösen nagy hangsúlyt fektetünk, hogy az ülőmunkavégzés elviselhetőségét maximalizálni tudjuk.

A munkahelyi ergonómiával kapcsolatos szabályozási környezetről fogunk legközelebb szót ejteni.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Életkorok és játékok – autizmus-felismerés

Szenzomotoros fejlesztőjáték gyermekeknek

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Cikksorozatunkban legutóbb a gyógypedagógiai teendők felől érintettük a játékok szerepét a gyerekkori fejlődésben. Ezen a nyomvonalon folytatva külön ki kell térnünk még az autizmus terápiáira, amelyek nem eleve egybefüggőek a gyógypedagógiai gondozás egyébként legbegyakoroltabb módszereivel. Az autista gyermek esetileg lehet egyben értelmi fogyatékos is, de maga az autizmus nem értelmi hátránnyal élést jelent. Olyan fejlődési zavarról van szó, amely fennállhat az intellektuális készségek és a beszédkészség épsége mellett is, sőt nem zárja ki egyes értelmi rész-képességek korosztályosan kimagasló fokát sem.

                  Az autizmust később bővebben tárgyaljuk; ezúttal csak ennek a sokféle változatot mutató – sok okból, sok kombinációban, sok fokozatban jelentkezhető rendellenességnek a gyerekkori felismeréséről írunk.

                 Néhány hónapos, féléves korban az autizmus (nem biztos, hogy igen súlyos autizmus) előjelének számít az úgynevezett „szociális mosoly” elmaradása, hogy tehát nem észlelhető a törődés igénye, illetve az azzal való olykori elégedettség. Később a beszédfejlődés megrekedése az a feltűnő, szülőket nyugtalanító jel, amely az autizmus még jó időben történő orvosi megállapításához vezet. Érdemes az iskola előtt szakorvoshoz fordulni, mert a nem súlyos esetű autista gyerekeknél is kialakulhat idővel olyan komoly fogyatékosság, amely épp azáltal kerülhető el, hogy a szülőnél nagyobb késedelem nélkül kondicionálódik a spektrumzavaros gyerek iránti speciális türelem és a megfelelő kezelési gyakorlat. De ma már az óvónők is hamar felismerik az autisztikus spektrumzavart, és ha a szülők még nem konzultáltak szakemberrel, odairányítják őket. Amikor valamit mond, kérdez az iskoláskorhoz közelítő gyerek, de a válasz iránt közömbös, oda-sem-figyelő, és kerüli a szemkontaktust, amikor soha nem játszik csoportosan, de párban sem, csak maga pörget tárgyakat monotonan, beszéde is monotematikus, non-variatív, olykor papagájszerűen ismétli ami a fülébe jutott, váratlanul felnevet vagy felsír, kézmozgása repdeső, valamilyen feszültséget testmozdulat-ismételgetéssel igyekszik kordába szorítani, őt érintő külső kezdeményezésű változásoknál mindig élesen tiltakozik – mert pánik kísérti –, akkor bizonyosan az autizmusra valló szellemi magányt szenvedi.

                Akár más rendellenességek dolgában, úgy az autizmuséban sem elég alapjában megállapítani a zavartípust, a kezeléshez vizsgálni kell az adott gyereknél mutatkozó, illetve kitapintható, feltárható altípust, az eseti jellegzetességeket, amelyeket az alkalmazandó játékterápiánál is figyelembe kell venni.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)

Az ergonómia fajtái


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Az ergonómia fajtái az emberre ható legtipikusabb tényezők alapcsoportjaira vezethetőek vissza.

Ezért az ergonómia szerte ágazó területeket ölel fel, ezek közül csak a legfontosabbakat vesszük most sorra:

  • termékergonómia
  • munkafolyamat ergonómiája
  • szoftverergonómia.

A termékergonómia magának a terméknek a jellemzőire vonatkozik, mennyire használható, kezelhető optimálisan emberi szempontból, egyszerű a működése, optimálisak a karbantartási tulajdonságai. A termék jellemzőit kísérik emberi használat szempontjából fokozottabb figyelemmel: súly, mérete, alakja, anyaga, kijelzők vizuális adottságai, térbeli elhelyezése. Fontos szempont, hogy a termék működtetése könnyű legyen és a lehető legtöbb időt fordíthassa az ember általa termelőtevékenységére.

Legtipikusabbak a különböző kisipari szerszámgépek ebből a szempontból, vagy a háztartási kisgépek. Könnyű belátni, hogy a praktikus használat hozzájárul ahhoz, hogy az ember arra fordíthassa figyelmét, amit létre szeretne hozni.

A munkafolyamat-ergonómia területe az, amely a munkahelyi környezet emberhez való alakításával foglalkozik, a terheléscsökkentés, balesetmegelőzési, munkahatékonysági módozatait helyezi a középpontba.

Az ülőfoglalkozások területén a szék ergonómiája ebbe a körbe tartozik. Felmérik az átlagos emberi testi jellemzőket és a szék, illetve konkrét alkalmazási körülmények jellemzőit és közelítik azokat a legnagyobb mértékben egymáshoz. Legfőképp az egészségre legkedvezőbb, minél többmozgást biztosító fizikai elhelyezkedés és a látás romlást előidéző testtartás kiküszöbölésére törekszenek a fejlesztők. De ide tartoznak a különböző munkagépek üléseinek kialakításai is, pl. mennyire kell csillapítani a gerincre ható rázkódási hatást egy traktor vagy busz esetében.

A szoftverergonómia lényege, hogy a számítástechnikai alkalmazásokat igyekszik az emberi felhasználás céljából optimalizálni. Így csökkenthetőek a pszichés megterhelési faktorok, kevesebb oktatási vagy karbantartási igény merül fel az üzemeltetés során. Ez az ág viszonylag fiatalnak tekinthető, de jelentősége megkérdőjelezhetetlen az internet kesze-kusza világában való könnyed eligazodás érdekében.

Következő cikkünkben az ergonómia elveivel jelentkezünk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

A munkatudományi rendszerszemlélet III.


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Előző két cikkünkben az ergonómiai rendszerszemlélet konstruktivitását az ember–gép-viszony ergonómiai olvasatának, másnéven az ember–gép-rendszernek (EGR) a bemutatásával igyekeztünk láttatni. Az EGR a teljes ergonómiai komplexitásnak csupán kis részét alkotja. De a centrális részt akotja, amelynek modellje meghatározó a teljes ergonómiai tematika tudományos felépítésére nézvést. Ennek megfelelően az EGR önmagában véve is sokrétűen összetett. Olyannyira, hogy az eddigi két cikkben felvázoltak még hiányos képet adnak róla. A legelőször pótlandó hiányosság, hogy nem taglaltuk még az EGR-alapverziók mindegyikét, így nem tértünk ki a járművet használó ember és a jármű kölcsönhatási rendszerének specialitásaira.

Ez az a valóságos viszony, amelynek az alakulását a legkorábban hatották át öntudatos ergonómiai törekvések (a járműgyártásra már a hatvanas években is nagybani befolyása volt az ilyen természetű vizsgálati anyagoknak). Ezért a továbbiakban nem is kellett ezt a valóságos viszonyt rendszerolvasattá formázni és ennek alapján radikálisan megkritizálni – nagyszabású változtatási terv kidolgozása mellett –, hiszen maga a valóságos viszony már rendszerszemléletileg formázódó és eképpen továbbalakuló viszonnyá lett. A járműgyártásban ugyanis egészen közvetlen, követelő erejű piaci érdek volt és maradt a biztonsági szempontcsoport kitüntetése. E területen már a hatvanas években sem az ergonómusok gyakoroltak érvelő nyomást a gazdasági üzemre, hanem az üzem kapkodott utánuk. A Boeing repülőgépek pilótafülkéinek optimalizációs igényű tervezési feladatai már akkoriban fizikai embermodellezéshez, emberszimulációs járműkísérletekhez, járműtesztekhez vezettek. Évtizedekkel később már olyan sok embertani adat és olyan sokféle emberi alkat összegzését nyújtották a járműipari embermodellek, hogy a szimulatív testek legyártása sokszoros költséggel járt volna, ám a műszaki fejlődés ekkorra szükségtelenné tette az elsőrendűen valóságos térben folytatott kísérleteket is. A komputeres szimuláció, a modellező szoftverek valósághűségi hitele antropometriai és biomechanikai szempontból, illetve a jármű-alakzatok és anyaguk dolgában igen nagy. Ebben az ügyben a fő határátlépést az jelentette, hogy a ’80-as években az USA űrkutatási hivatala, a NASA is befektetett közhasznúan a számítógépes szimuláció fejlesztésébe. Miközben a digitális térben lefolytatott kísérletek a járműtervezés alapmódszerének számítanak, az ergonómia kutatómódszereként is felfutottak, mégpedig egyre több szaktudomány képviselőinek csatlakozása mellett. Így ma már akadnak szoftverek, amelyek pszichikai állapotok, sőt akár egyedi személyiségek járművezetési illetve munkafolyamati különbségeit is modellezik.

                                          ________________________________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb vizsgálati módszerek eredményét is figyelembe vevő, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

A munkatudományi rendszerszemlélet II.


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

Előző cikkünkben úgy mutattuk be az ember–gép-viszonyt, mint ergonómiai értelmezésű kölcsönhatások olyan rendszerét (EGR), amelynek egykori kutatási/fejlesztési célú feltérképezése, fogalmi vetületének megalkotása minden mai ergonómiai vizsgálati építkezés, nagymodell mélyén jelen van alapminta-szerűen, magrendszerként, a növekvő számú héj-rendszereket is kódolva. Jeleztük, hogy az EGR egyik alrendszere az ember–gép-felület. Ez tulajdonképpen a munkavégző ember és gépe  közti  interaktív kommunikációs zóna, amelynek immár elterjedtek a digitális formái, de régebbi technikai megfelelőjét a gőzmozdony és a masiniszta viszonylatában is megtaláljuk, sőt, az ősi, egyszerű gépeknél is felismerhetjük kezdeményeit, egészen a külön eszköz nélküli zsákmozgatásig (zsákcipelésig) ahol  a teher megfogásának, vállra-lendítésének, hordásának lehetséges módjai közt állapíthatók meg ergonómiailag jelentős különbségek.

A nehéz fizikai munka esetében az ergonómia elsősorban a balesetmegelőző szabályozás, valamint a balesetmentes munkánál is fellépő járulékos fiziológiai és pszichikai károsodások időről időre nagyobb mérvű preventív enyhítése, a kockázatcsökkentés dolgában fejti ki funkcióját. Ily módon az ergonómiai kompetenciához hozzá kell tartozzék az emberi test statikájának és dinamikájának, csont- ín- és érrendszerének ismerete, fizikai mozgásaink elemzésének képessége.

A  közvetlenül tapasztalható, direkt és nyilvánvaló munkahatásokon   kívül a munkavégzői testre gyakorolt fedettebb, közvetettebb, indirekt munkahatásokat is ismerni kell. A testi kockázatok ugyanis jól felmérhetők és taglalhatók, ha a munkahatásokhoz testtájakat,  azokhoz betegségcsoportokat rendelünk (természetesen az orvostani szakszerűségnek megfelelően).

Tudható, hogy a felső végtagi rendszeres hideghatás   érszűkületet okoz olyan személyeknél is, akiknél ez az ártalom különben még igen sokáig nem jelentkezne. A vázizomrendszer veszélyeztetettsége elsődlegesen a kéz, a csukló, a nyak, a váll, a könyök és a hát károsodásán át szokott megvalósulni. A rendszeresen sűrű erőkifejtő hajolgatás és csavargatás, kézi anyagmozgatásnál a kisebb-nagyobb terhelési mértéktévesztések, a test ártalmas rezgéseivel, sokféle testválaszt válthatnak ki – a személyi tényezőktől is függően – , ám ergonomikus munkafejlesztések során a hosszútávú kedvezőtlen testválaszok esélye csökkenthető, egyes esettípusai ki is iktathatók.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Életkorok és játékok – gyermek- és kiskorúak játékterápiái

Szenzomotoros fejlesztőjáték

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Cikksorozatunkban az életkori szakaszok játékszempontú áttekintése során eddig még kevés figyelmet fordítottunk a normalitástól így vagy úgy határozottan eltérő fejlődési esetekre, az olyan problémákra, amelyek fokozottan rendellenesnek számítanak. Most a teljesség igénye nélkül, de kitérünk ezekre.

             Ami a koraszülötteket illeti, az ő terapeutikus kezelésük tulajdonképpen azonnal, már az újszülötti szakaszban megkezdődik, majd a későbbi gyermeki életszakaszokban is újra meg újra fel kell mérni, milyen egyéni változatban jelentkeznek a koraszülöttség általános hátrányai. Hamar fel kell figyelni például a bolygó tekintetre, amikor a rezgő szem-teke nem tud visszafordulni. Az ilyen gondok figyelmes kezeléssel idővel feloldhatók. A koraszülöttek képességi fejlesztése évről évre átszámítást kívánó eljárásokból áll: egy-egy életkor normális antropometriai adatait alapul véve születési okú késedelmeket állapítanak meg, és eszerint korrigálva tűzik ki a célokat. Jó esetben a koraszülöttségi hátrányok nagysokára szinte eltüntethetők.

              Már a veleszületett vagy szerzett – az esetek zömében nem örökletes, hanem magzatkori vagy későbbi eredetű – kromoszóma-rendellenességek, mint a Dawn-kór is, meg nem szüntethető értelmi és fiziológiai fogyatékossággal járnak; az ilyen esetekben a speciális gondozásmód, illetve a terápiák csupán a problémaenyhítést, az életkor haladásával változó tartalmú életminőség-optimalizálást célozzák, hiszen nem jelentéktelen fejlődésre az ilyen fogyatékosok esetében is mód van.

              A gyógypedagógiában megkülönböztetik az értelmileg akadályozottak és a tanulásban akadályozottak pedagógiáját, úgy, hogy közben külön szakágat képez a szurdo- és a tiflopedagógia (hallássérültek, látássérültek kezelése), a logopédia (beszédhibások kezelése), valamint a mozgáskorlátozottak pedagógiája, érintkezve egyes szűkebb értelemben vett orvosi, gyógyászati szakágakkal (a gyógypedagógia nem számít az orvostudomány részének).

              A pszichopedagógiának nevezett szakág is gyógypedagógiai természetű. Minthogy a pedagógia egyáltalában véve is   pszichologikus szakma, a „pszicho”-előtag szinte szükségtelen volna,  ha nem éppen a szerzett lelki sérülésekkel élő gyerekek gondozására vonatkoznék.

              A gyógypedagógia differenciált ismereteket halmozott fel annak megállapítása dolgában, hogy a hátrányos állapotú gyerekeknél egyenként mely képességek fejlesztendők elsősorban, mely képességek javításával összekötve és milyen módszerek, eszközök állnak rendelkezésre mindehhez. Ami éppen a direkt terápiákat illeti, a hidroterápiás, zeneterápiás, úszás- és lovasterápiás stb. kezelések mellett nagy szerep jut a játékterápiának is; nevezetes játékformák és játékszerek egész arzenáljának rugalmas alkalmazása jellemzi a gyógypedagógiát.

               A gyógypedagógusok egy része az autizmusra specializálódott, amely nem tartozik a szellemi fogyatékosságok körébe, noha együttjárhat szellemi fogyatékossággal is. Az autizmus jegyeiről, játékos enyhítésükről és az autista gyermek fejlődéséről legközelebb írunk.

 A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)

Életkorok és játékok – a 13-14 évesek játszási szokásai

Gravitab szenzomotoros fejlesztőjáték

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Cikksorozatunkban az előző alkalommal már körvonalaztuk a prepubertás és a pubertás fogalmát. Eddig főként a 11-12 éves kori sajátságokkal foglalkoztunk, kiskamaszkornak azonban biztosan és egyértelműen csak a 13-14 éves kort nevezhetjük. A serdülési életidőnek az a szakasza ez, amikor a gyerekkori komfort elvesztésének érzete már nem annyira félelmes és bántó, mint a prepubertás éveiben vagy évében, mert a neurotikus zaklatottság már bőven új tartalmakat vesz fel, átképleteződik, de még mindig marad valamennyi a prepubertás-kori tartalmú fájdalomból is. Egyébként az sem jelent eleve hátramaradottságot, ha egy tizenötéves veszi elő egyszer-egyszer a régi építőkocka-készletet, régi apró játékfigurákat. Az arányokon múlik.  Ha a régi játékkal havi áttekintésben kevés időt tölt, akkor nem az adott holmi iránti aggasztó nosztalgia a lényeg, nem ezt kell elsődlegesnek látni a jelenségben, hanem egyáltalán a gyerekkori tétlen-„bambuló” önfeledtség, felhőtlen állapot felidézését, amely bizonyos fajta megnyugvási pillanatokkal szolgál, és – mértékkel, olykor – a normális felnőttnek is jóleshet. Más az a tipikusabban kiskamaszkori elmerülés, amit a kézben tartható logikai/ügyességi játékokkal való megismerkedésen túl a flipperek és más kattogó-csöngető játékgépek termeiben történik, ez ugyanis általában a kommunikatív társasélet részeként realizálódik, míg a magányos szabadidős foglalatosságok helyét túlnyomórészt –a képernyős szórakozásokon kívül – a „feltalálói” bíbelődések (a korábbi műszaki tervezgetés után már szerelgetés), illetve versszerzői, zenélési, komponálási, festménycsinálási kísérletezés foglalja el,   lányoknál nem ritka még a lakás- és kertformákról, berendezési módokról, regényes utazási útvonalakról való ábrándozás.  Felerősödik az auto-biográfiai érdeklődés (a

saját családfa, származás valós vagy képzelt büszkeségi faktorai iránti figyelem). A saját kedvből történő olvasásnál jellemző az egzotikus kalandok keresése, a távoli kultúrák iránti vonzódás; így a korosztályos videójátékok gyártói sem mulasztják el kínálatukat például kalóz- vagy konkvisztádor-tematikájú programokkal ékesíteni. Ekkor már nem a mese, hanem az igaz vagy igaznak vélhető, bárha színes történetek kötik le a kiskorút.  A kamaszkornak ebben a szakaszában az ideálok, példaképek keresése is feltűnővé válik. A videójátékok ebben éppen nem segítenek, de az adott kamaszkori szakasz amúgy sem kedvez annak, hogy a serdülő az ideálokat, az általa megjelölt nagyszerű tulajdonságokat szoros vonatkozásba tudja hozni a mindennapi élet konfliktusaival: etikai igénye megnő, de még elvontan gondolkodik az etikumról, ezért a prepubertás felől áthozott észrevétel-deficites hiperkritikus hajlama is prolongálódik egyelőre. Alapvetően nem destruktív a tagadása, konstruktív lázadói habitus az övé, de az értékek működéséről még kevéssé tájékozott.

            A sportmozgások tanulásának, az ilyen fogékonyságnak a 11-14 éves kor nagyon kedvez, egyebek mellett az érzékszervek működésének életkori feljavulása és szintetizálódása miatt. Ugyanakkor vigyázatra is fokozottan szükség van, hisz bekövetkezik a test második elasztizálódása, megnyúlási hulláma: nehogy test-aránytalanságok rögzüljenek a terhelési fokozatosság és diverzifikáció hiánya miatt, netán betegségek alapozódjanak meg az optimális életkori mértékű és összetételű folyadék- és szénhidrátfelvétel elmaradása miatt.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)

Életkorok és játékok – a prepubertás

Gravitab készségfejlesztő játék

A GraviTab fejlesztőjátékhoz kapcsolódó cikksorozatunkban a játék és a legkomplexebb értelemben vett emberi egészség viszonyát kívánjuk megvilágítani, külön hangsúlyozva a játék és a mentális állapotfelmérés lehetséges összefüggéseit. A játszás folyamata, mint spontán, örömteli, nem rutinszerű tevékenység, kiváló lehetőséget teremt a koncentráció, a szenzomotoros képességek, és egyéb nehezen mérhető területek vizsgálatára. A játék és a játszás képessége ideális esetben egész életében elkíséri az embert. Gyermekek esetében a szellemi és fizikai fejlődés fontos komponense. Felnőttkorban az aktív kikapcsolódás, a regeneráció lehetőségét nyújtja. Idős korban a mentális állapot megóvását segíti elő.

Cikksorozatunkban a gyerekkor késői szakaszának témájához érkeztünk: a 11-12 évesek életkori sajátságairól lesz szó, amelyek természetesen a játékokhoz fűződő viszony tekintetében is változásokat hoznak.

            Mivel a késői gyerekkor egybeesik, azonos a kamaszkor előjeleit sűrűn felmutató életszakasszal, a prepubertással, érthető, hogy sokan kiskamasznak nevezték már a múlt század közepén is a tizenkettedik éves gyerekeket, vagyis nem csupán a tizenharmadikat betöltött fiúkat-lányokat. A kiskamaszkor elérése azonban mégiscsak az ivarérési fordulattal válik egyértelművé. A múlt század java részében a fiúknál átlagosan a tizenharmadik betöltése táján következett ez be, a lányoknál egy évvel korábban. Azóta nem csak az eseti szórás bővült, nagy átlagban is eltolódás kezdődött a nemi beérés dolgában. Valamelyest előbbre jött a fordulat, úgyhogy a „kiskamasz” elnevezés, amely nem oly régen még kissé túlzó volt a tizenegy évesekre, egyre találóbbá kezd válni.  De miért kiskamaszok még a 13 évesek is, miért nem egyszerűen kamaszok? Egyrészt azért, mert az ivarérési fordulat megelőzi a nemi érés kiteljesülését, amely a fiúk kétharmadánál még 15 éves korban sem megy még végbe, sőt az sem kirívó ritkaság, hogy a pubertás túllépése csak a tizenhetediket betöltve következzék be.  Másrészt pedig azért, mert az egész biológiai beérés előtte jár a személyiségi érésnek. Ahogyan a 15-16 évesekre még nem jellemzők a fiatal felnőttek mentális egyensúlyi vonásai, úgy a tizenharmadik évesek személyisége is még gyerek-jellegű a nagykamaszokhoz viszonyítva.  A prepubertás – az ivarérési fordulatot megelőző „zűrösödés” szakasza esetileg a tizedik életévben is elkezdődhet és igen rövid szakasz is lehet, másoknál a tizenegyedik év folyamán kezdődve eltarthat akár két éven át, vagyis míg az egyik tizenkétéves még      prepubertásos gyerek, osztálytársa már igazi kiskamasz. Ettől az egyenetlenségtől  függetlenül az iskolai óraszünetekben és a napköziben már a tizenkettedik évtől fogva tekintélyes helyet foglalnak olyan erotikus színezetű csoportjátékok, mint a „sóderozás” (amelyet a nagykamaszok többnyire már nem művelnek).

            A prepubertás általános jellegzetessége a nyolcéves kortól beálló gyerekkori világkép megbillenése, kuszálódása, megbomlása (amely aztán a pubertáshoz, mint elmélyülő válsághoz, a megbillent világkép kamaszkori széthullásához vezet). Ugyanakkor megfigyelhetők egy új képesség –  a fogalmi gondolkodás –  kialakulásának küszködő fázisai.   Ez az az időszak – átaljában a tizedik éven túl – , amikor a lányok testi fejlődés dolgában utolérik, majd meg is előzik a fiúkat, a testméret egészét nézve is; a visszaelőzés a középiskolás kor során következik csak be.  A nyolc-tízéveseknél a tanulás, a különórák, a versenyzés, a játszótéri stb. időtöltés dolgában beállt szabálykövetési beállítódásokat 11-12 éves korban erózió sújtja, de a tanulmányi és sportbéli eredmények nemcsak a rendetlenségi hajlam növekménye miatt romlanak, hanem az alakuló új képességek még zavaros korai állapota miatt is: a prepubertásban a tananyag-megértés épp azzal összefüggésben nehezül meg, hogy kiforrásba lép a későbbi, új szintű megértés.  A szülői figyelmeztetések könnyen személyes sértésnek minősülnek, ugyanakkor az hiperkritikus hajlam életkori dagálya miatt („a felnőttek rettentő hülyék”) a kortársi barátságok felértékelődnek, féltékenyebbé is válnak, az érdekvezéreltség csökken vagy összetettebbé válik.  Kortársilag ekkor már a saját megszokottól eltérő ízlések, értékrendek is izgatóaknak, vonzóaknak tűnhetnek – az első (még egyoldalú) szerelmi érzület is ilyenkor jelentkezik a legtöbbeknél –, de közben a játékok, szórakozások szempontjából elsődlegesen annak nő meg a gyakorlati jelentősége, hogy a kortársi körben éppen mire vetül rá a divat fénye. Ez nem veszélytelen új szabálykövetési-orientációt is jelent.

A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék az elmélyült koncentrációt igénylő manuális tevékenység és a több felhasználót összekapcsoló digitális világ előnyeit ötvözi. A GraviTab játék hardver része egy valós, kézzel fogható ügyességi játék, amiben a felhasználó a tábla megdöntésével – a kiválasztott feladattípusnak megfelelően – egy pályarendszerben közlekedtet egy fémgolyót. A feladatok kiadását és a játék végeztével az értékelést már egy okostelefonos alkalmazás végzi. Ez teszi lehetővé a készségfejlesztő játékban a mérhetőséget, a felhasználó azonos feladattípusban elért eredményének összehasonlítását a korábbi teljesítményével, illetve a GraviTab-bel játszó kortársaival. A GraviTab szenzomotoros fejlesztő játék a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00162 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

A projektről bővebb információ a Gravitab oldalon érhető el.

Gravitab sensorimotor coordination
Gravitab Sensomotorische Koordination

(X)