Lányos szakmák / fiús szakmák?

Lányok Napja főcím

Lányok Napja 2021

„A Lányok Napja nem nyitott ajtókat zár be a fiúk előtt, hanem a lányok előtt csukott ajtókat nyitja ki”, vallja a műszaki-technológiai szakmákat népszerűsítő pályaorientációs napról Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, a program fővédnöke.

Lányok Napja

Szerte a világban jellemző, de hazánkban különösen alacsony a nők aránya a műszaki, természettudományos és informatikai területeken: az itt dolgozóknak legfeljebb 18-24%-a nő, vezető pozícióban pedig szinte egyáltalán nem találunk nőt. Számos tanulmány egybehangzó eredménye erősíti meg, hogy a tudományos kutatási területeken – beleértve a humán tudományokat is – komoly hátrányokkal és nehézségekkel kell megküzdeniük a nőknek a szakmai előrejutás és érvényesülés tekintetében férfi kollégáikhoz képest, és minél magasabb tudományos szintet vizsgálunk, ez annál inkább igaz. Ezzel is összefügg az a jelentős bérszakadék, ami a férfiak és a nők keresete között van, a KSH adatai szerint a férfiak bruttó jövedelme 2019-ben 20%-kal magasabb volt a nőkénél (ennek mérséklésére indította el az Amnesty Magyarország idén márciusban az Egy Lépéssel Közelebb c. kampányát). Mindezen jelenségek oka sok összetevős, különböző társadalmi, szociálpszichológiai és gazdasági-törvényi összefüggésekben kereshető. Ezek hátterében erőteljesen hatnak a nemi sztereotípiák, melyek másfajta elvárásokat támasztanak a lányokkal szemben mind a személyiségjegyeket és készségeket, mind a szerepmegfeleléseket illetően, mint amilyeneket hagyományosan a műszaki-tudományos pályákhoz társítunk. A fiatal lányok már az iskolában is kevésbé merik próbára tenni magukat a „fiús” tárgyakban, még ha meg is van bennük az érdeklődés és az adottság, kevesebb bátorítást kapnak környezetüktől ezen a területen, és nehezebb érvényesülniük ezeken az órákon. Pedig a lányoknak is van helye a műszaki-informatikai és természettudományokban, és szükség is van rájuk. Mi sem jobb példa erre, mint dr. Karikó Katalin életútja, aki a Pfizer koronavírus-vakcina egyik vezető fejlesztője: életútja nemcsak arra példa, hogy de bizony mennyire hogy van helyük a nőknek a természettudományos pályákon, de sajnos azt is jól példázza, hogy milyen rögös út vezet ma számukra a sikerekhez.

A Nők a Tudományban Egyesület célja, hogy változtasson ezeken a tendenciákon, és megmutassa a szakmának: érdemes a nők oktatását és karrierjét is támogatni a kutatásfejlesztés és innováció területén. A női kutatók láthatóságát és szakmai elismerését szolgálja az általuk alapított Nők a Tudományban Kiválósági Díj, amit évről évre olyan fiatal kutatónőknek ítélnek oda, akik aktív részesei a tudományos életnek, és kiemelkedő eredményeket érnek el a szakterületükön. Fontos feltétel az is, hogy a díjazottak magukénak érezzék a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítését a fiatal lányok körében, példaképként segítsék az utánuk következő generációt.

Lányok Napja a Coca-Colánál
Lányok Napja a Coca-Colánál

Ezen missziójuknak fontos eszköze a Lányok Napja rendezvény, melyet idén április 22-én 10. alkalommal szerveznek meg. Hagyományosan ezen a pályaorientációs napon általános- és középiskolás lányok testközelből nyerhetnek bepillantást a “fiúsnak” gondolt és ezért a lányok elől sokszor elzárt, úgynevezett STEM területekhez kapcsolódó szakmák mindennapjaiba. Ez az angol mozaikszó a science (természettudományok), a technology (technológia), az engineering (műszaki-mérnöki tudományok) és a mathematics (matematika) tudományterületeit foglalja magába, beleértve az informatikát is. A program célja, hogy az addig átláthatatlan labirintusok átjárhatóvá váljanak: a résztvevők interaktív programokon gyakorló mérnököktől, kutatóktól első kézből kapnak információkat a szakmák valódi kihívásairól és a lányok elhelyezkedési lehetőségeiről. A pandémia miatt ezen a napon most egy izgalmas digitális eseményre kerül sor kerekasztalbeszélgetések formájában inspiráló előadókkal, véleményvezérekkel, lebilincselő előadásokkal. A személyes látogatásokat egy őszi időpontban fogják megrendezni, melyek során menő irodákat, gyárakat, kutatólaborokat, egyetemeket látogathatnak meg az előzetesen regisztráló fiatalok, és izgalmas eszközöket, applikációkat próbálhatnak ki többek közt a robotika, a mobil applikációk, a környezetbarát energiaforrások és még számtalan egyéb területen. Beleshetnek a trendi irodák kulisszatitkaiba, és testközelből tapasztalhatják meg, mennyi lehetőséget nyithat meg előttük a természettudományos tárgyak. Női kutatók, mérnökök és informatikusok mesélnek a munkájukról és saját szakmai életútjukról, a nők lehetőségeiről a szakmájukban.

Lányok Napja Accenture Magyarország
Lányok Napja az Accenture Magyarországnál

A Lányok Napja az ország legnagyobb lányoknak szóló pályaorientációs napja. Az elmúlt években 250 iskolából több mint 12 500 fiatal lány szerzett inspirációt jövőbeli elhelyezkedéséhez a legjobb technológiai vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek programjain. Eddig több mint 100 tudományos, technológiai és műszaki vállalat, egyetem és kutatóintézet mutatkozott be programjaikon. Az ajtó természetesen a fiúk és a tanárok, szülők előtt is nyitva áll.

A programokra előzetesen regisztrálni itt lehet:
Lányok Napja – programlista

Kapcsolódó oldal:
Nők a Tudományban Egyesület
Lányok Napja
Lányok Napja, FB oldal

 

Stabil az ürgeállomány a bugaci pusztán

Stabil az ürgepopuláció a bugaci pusztán a számlálás előzetes adatai szerint – közölte a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága az MTI-vel. Tájlkoztatásuk szerint a park munkatársai és a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskola 88 tanulója három nap alatt fésülték át a bugaci pusztát, hogy számba vegyék az összes ürgelyukat. Eddig ilyen alaposan még nem térképezték fel az ürgekolóniák térbeli elrendeződését, így ez lehet a viszonyítási alapja a jövőbeli felméréseknek is.

Az ürge (Spermophilus citellus) korábban olyan nagy számban élt az országban, hogy mezőgazdasági kártevőnek számított. Élőhelyük drasztikus csökkenése miatt azonban már fokozottan védett fajjá lett az egykori kártevő – áll a közleményben. Emlékeztetnek arra is, hogy a kis rágcsáló több ritka ragadozómadár, mint például a kerecsensólyom és a parlagi sas egyik fő tápláléka. Az ürgelyukak menedéket jelentenek a nappali hőség elől a puszta hüllőinek és kétéltűinek, ami valószínűleg kulcsfontosságú fennmaradásuk szempontjából. Az ürgék földalatti járatai a talaj vízháztartását is kedvezően befolyásolják, és eltűnésükkel a pusztai gyepek fajösszetétele is átalakulhat.

Az ürge a rövidfüvű puszták állata, ahol rendszeres a legeltetés vagy a kaszálás. A legeltetéses állattartás visszaszorulásával élőhelyeinek nagy része eltűnt. Magyarországtól nyugatra és északra már csak töredékállományai találhatók – hívják fel a figyelmet.

Forrás: MTI

 

Ezer új odú várja az Afrikából hazatérő szalakótákat

Korszerű, új odúkra cserélték az elöregedetteket, és számos új helyre is kihelyeztek odúkat az Afrikából hazatérő szalakótáknak, amelyeket így mintegy ezer új költőhely vár a Kiskunsági Nemzeti Park területén – tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-t. Tokody Béla projektvezetője elmondta, hogy a szalakóta másodlagos odúlakó fajként a Kárpát-medencében nem épít fészket, hanem nagytestű harkályfajokét foglalja el. Az elmúlt évtizedekben megváltozott erdőgazdálkodás eredményeként azonban jelentősen lecsökkent a költőhelyek száma, így egyebek mellett ez is közrejátszott abban, hogy a nyolcvanas években a szalakótaállomány jelentősen megfogyatkozott.

Az MME Csongrád megyei csoportja akkor döntött úgy – Európában elsőként -, hogy odúk kihelyezésével biztosít költőhelyet a nagytestű madaraknak. A fából készült odúk azonban 6-8 évnél többet nem bírnak ki. Tetejük vagy aljuk leszakadásával használhatatlanná, megrepedve pedig balesetveszélyessé válnak, hiszen beleakadhat a madarak szárnya – tette hozzá. Az MME vezetésével és többek között a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának közreműködésével megvalósított, A szalakóta védelme a Kárpát-medencében című európai uniós projektnek köszönhetően azonban az elmúlt három hónapban mintegy ezer, úgynevezett Schwegler-odút helyeztek ki a szakemberek a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Tokody Béla kiemelte, hogy a német gyártmányú, fabeton odúk sokkal hosszabb élettartamúak, mint a fából készültek, továbbá nagyon jó hőszigetelő képességgel bírnak, aminek a forró nyári hónapokban nagy jelentősége van.

A februárban megkezdett munkák során az odúk nagyjából felét a területen található idősebb fákra szerelték fel, de raktak szigetelt villanyoszlopokra is, amelyeket a tapasztalatok szerint szívesen elfoglalnak a madarak – tette hozzá a projektvezető. A hagyományos odúk mellett – Magyarországon először – úgynevezett hodályodúkat is kihelyeztek több, a Szalakótás Gazda Programba bevont gazdálkodónál. A legelő állatok közelében megszaporodó rovarok ugyanis biztos táplálékforrást jelentenek a madaraknak. A harminc odút minden esetben valamilyen nyílt rész, elsősorban gyep felé néző épületrészre szerelték.  Tokody Béla azt is elmondta: a jeladókkal ellátott szalakóták mozgását figyelve megállapítható, hogy a madarak megkezdték hazaútjukat Afrikából. A Namíbiában és Angolában telelő madarak egy hónappal ezelőtt indultak vissza, és jelenleg Kenyában időznek. Az első, népies nevükön kékcsókák érkezése nagyjából két hét múlva várható.

Forrás: MTI

 

Természetvédelmi terület lett a bajai földikutya-rezervátum

Természetvédelmi terület lett a bajai földikutya-rezervátum, amely kulcsfontosságú lépés a faj megóvása terén – hangzott el a terület határát jelző tájékoztató-tábla kihelyezését követő sajtótájékoztatón.  Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója elmondta: a délvidéki földikutya bajai élőhelyét a földművelésügyi miniszter február 28-ai rendeletével nyilvánította védetté, amely március 8-án lépett hatályba. Mint mondta: a délvidéki földikutya fokozottan védett, és ilyen formán védelmet élvez a közvetlen élőhelye és a körülötte lévő természeti terület is.

Délvidéki földikutya
Délvidéki földikutya, MTI Fotó: Ujvári Sándor

A 114 hektár kiterjedésű területen a jelen állapot megőrzése a cél, az értékes gyep és a különböző állományalkotó fajok megőrzése. Beszélt arról is, hogy a legritkább emlősfajok közé tartozó délvidéki földikutya (Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis) a világon összesen három helyszínen fordul elő mintegy 6-700 egyedszámban. Ebből kettő a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén fordul elő, Baján és részben Kelebia-Ásotthalom térségében, a harmadik pedig a szerbiai Vajdaságon.     Hangsúlyozta, hogy a bajai helyszín jelentőségét az adja, hogy jelen pillanatban ez a világ egyetlen olyan védett területe, amit kifejezetten a délvidékiföldikutya-faj megmentésére és védelmére hoztak létre. A jelenlegi ismeretek szerint a legnépesebb egybefüggő délvidékiföldikutya-populáció él itt, a kelebiai állomány ugyanis több kisebb részre tagolódik. A bajai állomány életképességét bizonyítja, hogy egyedszáma már felfedezése óta is jelentősen gyarapodott – tette hozzá az igazgató.

Csorba Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója elmondta: a kijelölt terület döntőrészt természetvédelmi célokat szolgál, de napelemparkként is funkcionál majd. A délvidéki földikutyáról elmondta: a föld alatti járatokban közlekedő, teljes sötétségben és vakon élő emlős állat tájékozódását és kommunikációját a talaj rezgése segíti. A sajtótájékoztatón is bemutatott egyedet a bejárt terület szélén ma délelőtt találták, és a fennmaradása érdekében áttelepítik majd. Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a bajaiak olyan páratlan természeti értékek között tölthetik a mindennapjaikat, mint a Duna mellékágai vagy a gemenci erdő, ezért az elmúlt évszázadokban megtanulták ezt a csodálatos természeti környezetet védeni. A földikutyák ilyen szempontból „nagyon jó helyen vannak” – fogalmazott.  V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyért felelős államtitkára szerint nem a természetvédelmet, hanem a természet védelmét kell szolgálni. Mint mondta: az állami természetvédelem önmagában sokat tehet, de nem eleget, a legeredményesebb a munka az illetékes intézmények és szervezetek közötti együttműködéssel valósulhat meg, mint a földikutya esetében is.     Az államtitkár emlékeztetett, hogy 2013 tavaszán egy nem túl jó minőségű fotó alapján merült fel annak a lehetősége, hogy talán délvidéki földikutyára leltek az egykor katonai lőtér területén.

Az elmúlt négy évben pedig már tudományos kutatások is igazolták, hogy a földikutya három ismert populációja közül a legnagyobb Baján található, a területen 321 példány él. Fercsák Róbert, Baja polgármestere kiemelte: egy város életében a természeti örökség, a környezet értékeinek megőrzése prioritást kell élvezzen. Mint mondta, a bajai földikutya-rezervátum természetvédelmi terület eredetileg ipari fejlesztési célokat szolgált volna, de sikerült egy olyan kompromisszumos megoldást találni, amelyet minden érdekelt fél elfogadhatónak tartott.

 Forrás: MTI

Egy szarmata és egy avar kori települést tárnak fel a régészek Kecskemét határában

Az M5-ös autópálya nyugati oldalán egy szarmata, a keleti oldalán pedig egy avar kori település maradványait találták meg a régészek Kecskemét határában. A feltárások azt mutatják, hogy jóval jelentősebb élet volt a szűkebb térségben az avar korban, mint azt a szakemberek korábban feltételezték – tájékoztatta Wilhelm Gábor ásatásvezető régész az MTI-t.

A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: az M5-ös autópálya két oldalán összesen harmincezer négyzetméternyi területet tárnak fel. A munkálatokra azért van szükség, mert a folytatódó kecskeméti északi elkerülő út és az autópálya csomópontjánál új pihenőhelyeket alakítanak ki. Az elkerülő nyomvonalán novemberben megkezdődött ásatás során két lelőhely feltárását már befejezték. A jelenlegi területről pedig már most, a munka elején megállapítható, hogy szintén gazdag leletanyagot ígér.     Az M5-ös autópálya nyugati részén egy szarmata település két, a 2. század végére, valamint a 3. és 4. század fordulójára tehető periódusát tudták megfigyelni. A szakember elmondta: sikerült rekonstruálni egy füstölőműhelyt, ami alapján megállapítható, hogy a tűzteret és a füstölőteret összekötő, tölcsér alakú kürtő az élelmek hidegen füstölését, tartósítását biztosította. Találtak egy félkész kemencét is, ami ugyan összeomlott első használatát megelőzően, de mivel még nem volt kiégetve, építési folyamata tökéletesen rekonstruálhatóvá vált, ahogyan az is, hogy a sütőfelület és a boltozat kialakításához két különböző minőségű, speciális agyagot is használtak.     Feltártak továbbá jó néhány jellegzetes méhkas alakú élelemtároló vermet is, és viszonylag sok kutat. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy az itt letelepedők nem a környéken talált természetes, felszíni vizet itták, hanem kutakat építettek, és azok tiszta vizét fogyasztották. Az egyik kút alja egy szép, gömbös testű edénykét is rejtett, aminek érdekessége, hogy teljes épségében vészelte át az elmúlt, nagyjából 1700 évet – mondta Wilhelm Gábor.

Az elkerülő nyomvonala mentén előkerültek még római kori pénzek és színes, zománcberakásos ruhakapcsoló tűk úgynevezett fibulák.       Az autópálya keleti oldalán a szakemberek meglepetésére a harcos, belső ázsiai avar nép egy 7-8. századi településének nyomaira bukkantak. Korábban néhány jelentős temetőt leszámítva, hasonló falvak csak elvétve kerültek elő Kecskemét környékén. A jelenlegi feltárások azt mutatják, hogy még az eddig feltételezettnél is jóval jelentősebb élet volt a térségben az avar korban.     A „vas népének” is tartott avarokról eddig is tudni lehetett, hogy nagyon magas szinten művelték a kovácsmesterséget, és a bronzművességük is világszínvonalú volt, de ennek ritkán fedezik fel közvetlen jeleit a feltárások során. Kovácsműhely ezúttal sem került elő, de a tetemes mennyiségű kovácssalak, selejt vas és olvadék egyértelműen a mesterség űzésére utal.     A szakemberek a területtől nem messze egy egyedi avar kori, aprólékosan megmunkált, bronzból öntött kisszíjvéget is találtak. A keleti típusú, nomád veretes öv díszeinek száma egyfajta rangjelzésre is szolgálhatott a maga korában, emellett jelentős értékkel is bírhatott, hiszen a különféle veretek, a nagy- és kisszíjvégek öntőformáját főként agyagból készítették. A forró bronz kiöntését és megszilárdulását követően azonban az agyagformát leverték az elkészült díszről, minek következtében az meg is semmisült. Ezáltal két egyformát szinte képtelenség volt készíteni – magyarázta Wilhelm Gábor.     Az ásatásvezető régész szerint a munkák várhatóan február végén fejeződnek be.

Forrás: MTI