Négyszázmillió forintból korszerűsítik a szolnoki Szegő Gábor Általános Iskolát

Négyszázmillió forintból korszerűsítik a szolnoki Szegő Gábor Általános Iskolát, a kivitelezés február 15-én kezdődik és várhatóan szeptember 13-ára ér véget – közölte a szolnoki polgármesteri hivatal sajtószóvivője az MTI-vel. Pókász Endre tájékoztatása szerint a beruházás  összköltségéből 340 millió forintot a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati forrásából biztosítanak, csaknem 60 millió forintot pedig saját forrásból biztosít a szolnoki önkormányzat.

Az intézmény 440 diákja közül az első három évfolyamba járó gyerekek az egykori Abonyi úti iskolában tanulnak majd a beruházás ideje alatt, míg a többieket a Konstantin úti iskolában helyezik el – számolt be. A szóvivő tájékoztatása szerint a beruházás során korszerűsítik a fűtést, kicserélik a nyílászárókat, napelemek kerülnek az intézményre, sor kerül a külső szigetelésre és a mosdók felújítására. Hozzátette: a felújítás során követelmény a műemléki értékek megőrzése. Kérdésre elmondta: korábban csak kisebb, épületet érintő felújítások történtek, teljes körű korszerűsítésre eddig nem került sor.

Forrás: MTI

Véradásra hív a Vöröskereszt

Adj vért és ments meg három életet
Adj vért! – Minden csepp számít!

A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.

A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.

A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.

Forrás: MTI

Madárparadicsommá válhat a tiszaalpári Nagy-tó

Idén befejeződik a tiszaalpári Nagy-tó helyreállítása, így madárparadicsommá alakulhat az évente több száz madárnak otthont adó tó, amely ráadásul fontos pihenő- és táplálkozóhely vonulási időszakban is – tájékoztatta az MTI-t Ugró Sándor.

A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója elmondta: ősz óta zajlik a madarak százainak otthont adó vizes élőhely helyreállítása. Elkészült a vízrendszer működésének kulcsát jelentő zsilip, valamint a holtág és a Nagy-tó közötti közvetlen kapcsolatot biztosító csatorna felújítása. Folyamatban van a tó kotrása, a kotróanyagból pedig költősziget épül a madaraknak. Kiemelte, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös projektjük keretében februárban és márciusban mintegy ezer szalakótaodút helyeznek ki a park területén. Ehhez kapcsolódóan még idén elkészül az élőhely-rekonstrukció a Fehér-tó mellett, és a tervek szerint megépül a bemutató célokat szolgáló Szalakóta Ház is.

Kibővítik a Fülöpháza melletti Naprózsa Erdei Iskolát és megkezdődik Bugacon a térség Natura 2000 területeit, élőhelyeit, védett és fokozottan védett növény- és állatfajait, kultúrtörténeti, valamint néprajzi értékeit bemutató, a Puszta kapuja elnevezésű fogadóépület építése is.     Ugró Sándor hangsúlyozta: a Kiskunsági Nemzeti Park több mint 10 ezer hektárnyi erdővel rendelkezik. Kora tavaszig befejeződik a 350 ezer facsemete, köztük hazai nyárfajok, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, vadkörte, valamint mezei- és tatárjuhar ültetése mintegy 60 hektáron. Az erdősítés célja az őshonos fafajokból álló erdőszerkezet kialakítása, ugyanis jelenleg a nemzeti park területén a faállomány 40 százaléka idegenhonos fajhoz tartozik. Az erdőfelújítás költsége hektáronként csaknem egymillió forint, amit részben az idegenhonos fák kitermeléséből származó bevétel, részben pedig állami támogatás fedez.     A Böddi-széken az elmúlt év koratavaszán rekordszámban jelentek meg bütykös ásóludak, 80 példányt számoltak meg a nemzeti park szakemberei. A területről készült virtuális térkép segítségével pedig már számítógépről vagy okostelefonról is körbenézhetünk a területen. A Böddi-széken idén – a természetvédelmi célú legeltetés érdekében – megkezdődik a több száz magyartarka szarvasmarha és juh, valamint szamarak megvásárlása – fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy folytatódik az idegenhonos, invazív növények, úgy mint az ezüstfa vagy a selyemkóró visszaszorítása is, amellyel a vízgyűjtő terület élőhelyeinek természetességét javítják.

A 2013-as év egyik legjelentősebb felfedezése volt, hogy egy addig lezárt katonai területen Baja mellett a szakemberek egy nagyszámú délvidéki földikutya-állományt fedeztek fel. Egészen addig azt hitték, hogy ennek a rágcsálófajnak mindössze 300 példánya maradt a déli határvidéken és Szerbiában. Az elmúlt évben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság elindította a bajai földikutya-élőhely védetté nyilvánításának folyamatát. Lakossági egyeztetés után a védetté nyilvánító javaslatot felterjesztették a Földművelésügyi Minisztériumnak elbírálásra.  Ugró Sándor igazgató elmondta: az idei terveik között szerepel még, hogy – a meglévő állományok genetikai frissítése és erősítése miatt – ürgecsaládokat telepítenek át a Felső-Hanság Nemzeti Park területéről, a ragadozók ellen illegálisan kihelyezett mérgek felkutatására pedig egy külön erre a célra kiképzett felderítő kutya segítségét is “bevetik”.

Forrás: MTI

Csehov bemutató Kecskeméten

Csehov bemutató Kecskeméten
Csehov: Apátlanul

Kocsis Pál (elöl) Mihail Vasziljevics Platonov és Nagy ViIktor Nyikoláj Ivanovics Trileckij szerepében Csehov Apátlanul című színművének próbáján a kecskeméti Katona József Színház Ruszt József Stúdiószínházában 2017. január 4-én. A darabot Szász János rendezésében január 7-én mutatják be. MTI Fotó: Ujvári Sándor

A Ray Cooney Család ellen nincs orvosság című komédia a kecskeméti színházban

A Ray Cooney Család ellen nincs orvosság
A Ray Cooney Család ellen nincs orvosság

Sírkó László (b) Sir Willoughby Drake, Cseke Péter (b2) Dr. David Mortimore, Danyi Judit (b3) Rosemary Mortimore és Magyar Éva (b) Jane Tate szerepében Ray Cooney Család ellen nincs orvosság című komédiájának próbáján a kecskeméti Katona József Színházban 2016. december 27-én. A darabot Szerednyey Béla rendezésében december 31-én mutatják be. MTI Fotó: Ujvári Sándor

i > Ray Conney: Család ellen nincs orvosság, Katona József Színház

Mozart előtt tiszteleg ünnepi hangversenysorozatával Rákász Gergely

A 260 éve született Mozart előtt tiszteleg országos ünnepi hangversenysorozatával Rákász Gergely koncertorgonista.

Rákász Gergely az MTI-nek elmondta: az ünnep közeledtével a lelki felkészülést, a ráhangolódást segítő, bensőséges hangulatú koncertsorozattal idézi meg az éjféli misék, a nagyszülőkkel, rokonokkal közösen megünnepelt karácsonyok meghitt hangulatát.  A Mozart-év kapcsán a többségében templomokban felcsendülő orgonajátéka során megelevenedik az osztrák zeneszerző vidám, szertelen, ugyanakkor zseniális világa. Mint elmondta, Mozart erősen hitt abban, hogy szépséggel, erővel és bölcsességgel élve az emberi lélek nemesedhet. A koncert műsora így ezt a gondolatmenetet követi.

Rákász Gergely úgy fogalmazott: előadóművészként az a feladata, hogy utat találva alkotó és hallgató között, tolmácsként teremtsen kapcsolatot a régi és mai kor embere között. A darabok előtt elhangzó zenetörténeti kommentárok, a történelmi háttér és korrajz a művek keletkezésének körülményeit festik le, megidézve atmoszférájukat, és magát a zeneszerzőt, hogy a hallgatók a zene élvezete mellett az adott korszakból is pillanatképet kaphassanak. Kiemelte: ünnepi műsorába Mozart művei mellett a nagy előd Bach és a kortárs Beethoven darabjaiból is válogatott.

Hangversenysorozata Orosháza, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szolnok, Zalaegerszeg és Budapest után Székesfehérváron, Komáromban, Tatán, Kaposváron, Dunaújvárosban, Sopronban, Mosonmagyaróváron, Szombathelyen, Győrött, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason folytatódik és január 14-én Dombóváron zárul.  Rákász Gergely 2005-ig az Egyesült Államokban tanult és koncertezett, 2016-ig több mint ezer fellépése volt Európa és Amerika nagyvárosaiban. Látványkoncertjeivel új műfajt teremtett, melyben képzőművészet, tánc és színészi játék segítségével tízezrekhez vitte közelebb a műfajt és a hangszert. Iskolai programja keretében a fiatalabb korosztály körében is népszerűsíti a komolyzenét. Eddigi hét szólóalbuma után 2017-ben új, karácsonyi lemezzel jelentkezik.

Forrás: MTI

 

Karácsonyi bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta

Karácsonyi BélyegA Magyar Posta hagyományai szerint karácsonyi bélyeget bocsátott ki, emellett advent idején lehetőséget ad ügyfeleinek, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet küldjenek. A vállalat pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: idén az ünnepi jókívánságok postára adásához egy belföldi, 115 forint névértékű bélyeget bocsátott forgalomba.

A bélyegképen téli hangulatot idéző grafikai kompozíció látható, szív alakú vonalban korcsolyázó párral. Érdekessége a biztonsági elemként szolgáló mikroírás: a korcsolya nyomvonalába rejtve ugyanis karácsonyi üdvözlet olvasható négy nyelven, magyarul, angolul, németül és franciául. Közölték: a bélyegek ötven bélyegképet tartalmazó ívben és aranyszínű festékkel nyomtatott, öt bélyegképes speciális kisívben készültek. Az újdonságot Nádi Boglárka grafikusművész tervezte és a Pátria Nyomda Zrt. gyártotta. Hozzátették, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet bármelyik postán feladhatnak az érdeklődők december 26-ig.

Forrás: MTI

Kelta korból származó ezüst pénzérme került elő Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Rendkívül ritka, a kelta korból származó ezüst pénzérme került elő Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szolnoki Damjanich János Múzeum lelőhely-felderítési programja keretében – közölte a múzeum régésze csütörtökön az MTI-vel.

Kovács Péter tájékoztatása szerint a Kr. e. 4. század vége és a Kr. e. 3. század közepe közötti időszakból származó pénzérméhez hasonló leletet legutóbb 116 évvel ezelőtt talált Jász-Nagykun-Szolnok megyében Hild Viktor. Hozzátette: a neves régiséggyűjtő által fellelt két pénzérmét azonban a második világháború során a szovjetek elvitték. A régész szerint az Al-Duna vidékén és a Balkánon kerülhet elő leginkább ilyen lelet, a Kárpát-medencében ritkaságnak számít.

Tájékoztatása szerint a napokban előkerült ezüstérme II. Philipposz makedón király tetradrachmájának (ókori pénzérméjének) utánzata. A 14 gramm súlyú, 24-szer 23 milliméter átmérőjű, 5 milliméter vastag érme jó minőségű veret. A hátlapján egy lovas látható kezében pálmaággal, az előlapon pedig egy babérkoszorús Zeusz-fej – közölte. Kovács Péter arról is beszámolt, hogy a pénzérmét még az idén egy numizmatikai kiadványban publikálják. Megtekinteni a 2017 őszén megrendezendő, Jász-Nagykun-Szolnok megye vaskorát feldolgozó tematikus régészeti kiállításon lehet majd – fűzte hozzá.     Kérdésre elmondta: az ezüst pénzérme pontos előkerülési helye nem nyilvános.

Forrás: MTI