Kategória: Kultúra

Beküldve:

A magyar kultúra napja – Színes programok Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Gálával és irodalmi műsorral, kiállításokkal, szavalóversennyel teszik emlékezetessé a magyar kultúra napját Jász-Nagykun-Szolnok megyében a közművelődési intézmények.

A magyar kultúra napját 1989-tól ünnepelik annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát Szatmárcsekén.

Gyuricska Éva, a szolnoki polgármesteri hivatal sajtószóvivője az MTI-nek elmondta: hagyományos gálaműsor keretében adják át Szolnok kulturális területet érintő díjait január 22-én, hétfőn az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban. Kaposvári Gyöngyi, a szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatóhelyettese elmondta: január 17-től 19-ig Szolnokon tartózkodik az Arany 200 busz, a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából. Szerdán előre bejelentkezett iskolai csoportok lesznek a látogatók, csütörtök és péntek délután várják az érdeklődőket a Kossuth térre, ahol ingyen lehet megtekinteni a vándorkiállítást.

Kaposvári Gyöngyi szólt arról is, hogy január 27-én nyílik kiállítás a Szolnoki Galériában Sebestyén Zoltán kortárs festőművész munkáiból. Hozzátette: minden évben ősszel a galéria ad otthont egy kortárs tárlatnak a magyar festészet napja alkalmából és a Damjanich János Múzeum díjként szokta felajánlani egy festőművésznek – ezúttal Sebestyén Zoltánnak- a lehetőséget egy kiállításra a Szolnoki Galériában.

Tiszaföldváron a Tiszazugi Földrajzi Múzeumban Birodalmak peremén – Szarmaták és gepidák Jász-Nagykun-Szolnok megyében címmel nyílik kiállítás csütörtökön a szolnoki Damjanich János Múzeum gyűjteményéből, valamint a tiszaföldvári téglagyári ásatás anyagának egy részét is megtekinthetik a látogatók – mondta Béres Mária igazgató. A kiállítást Kovács Péter régész rendezi és Tárnoki Judit régész nyitja meg.

Czakóné Gacov Katalin, a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési intézmény igazgatója elmondta: a magyar kultúra napja alkalmából a gyermekkönyvtár Kölcsey és kora címmel rendhagyó könyvtári órákat tart a bejelentkező osztályok részére január 22. és 26. között, célcsoport a hetedik osztály. Az interaktív, csoportmunkával és játékokkal “fűszerezett” foglalkozás alatt a reformkor irodalmába, képzőművészetébe, zenéjébe és sportjába nyerhetnek betekintést a tanulók. A szolnoki Hild Viktor Könyvtár Wass Albert szellemi hagyatéka címmel hirdet szavalóversenyt az erdélyi magyar író és költő születésének 110., halálának 20. évfordulója tiszteletére.

Szombat délután a Hild Viktor Könyvtár Széchenyi-termében az Aranysor Íróklub kultúra napi irodalmi műsora tekinthető meg. Az íróklub tagjai saját műveiket adják elő. Kapás János, a túrkevei Finta Múzeum igazgatója elmondta: péntek délután a Vadász Pál Kiállítóteremben Magyar alkotók Brazíliában címmel nyílik kiállítás. Hozzátette: a kiállítás egy utazás az épülő, városiasodó Brazíliában alkotó magyar művészek munkáin és érzésein keresztül. A kiállítást Balogh Edina művészeti menedzser nyitja meg.

Forrás: MTI

Beküldve:

Fafaragás Buzsákon

A Lajtorja Program kisrégiós kézműipari hagyományokról szóló cikksorozatában már írtunk a buzsáki népművészeti kultúráról, de a helyi fafaragást csupán megemlítettük, pedig ezt a somogyi pásztorművészeti elágazást érdemes részletekre kitérően is méltatni. Az elmaradt jellemzést most pótoljuk.

A 19. század nagyobb részében a somogyi pásztorok, köztük a buzsáki illetőségűek is, csak saját használatra faragtak meg egy-egy szarufejes botot, szarutülköt, holmitartó szelencét, fejvédő fakobakot, csobolyót-csutorát, furulyát: magukat vették körül saját kiképzésű fatárgyakkal. A századvégen-századfordulón változott meg ez a gyakorlat, amikor a népi fa- és szarutárgyak eladhatósága úgy felszökött, hogy egyes pásztorok sarjai pásztorkodás helyett elsősorban faragómesterekké váltak. Mégis, még a 20. század második felében is akadtak faragó juhászok errefelé, akik pásztorkodásuk mellett kapták meg a „népművészet mestere” címet, és még bútoralkotással is foglalkoztak.  A korai tárgytermelő nemzedék tagjai a fafaragást apjuktól-nagyapjuktól tanulták, de leleményességben túlnőttek rajtuk. Fejlesztéseik nem jelentettek egyben felejtést: az ősi eljárásokat sem hagyták kiveszni a gyakorlatból.

Kanászbotok, kürtök, fafésűk stb. továbbra is készültek gazdag karc-díszítéssel, a karc-rajzolatokba színes faggyú utólagos bedörgölésével. A „spanyolozásnak” nevezett másik módszer eredménye megjelent a karccal vegyítve is számos kobakon, kínáló fatálon, borotvakészlet-dobozon. „Spanyolozásnál” ék-véséssel alakítottak ki mintázatot, amely viaszbeöntéssel véglegesült. Hol monokróm viaszt használtak, hol pedig kék, fekete, zöld és piros viasz kombinációját.  Szintén ékszerű kivágatokkal, de „bizsók” (faragókés) használatával halad a domborműves faragás, például virágmintáknál. A relief-szerű életképek faragásának (falitányéroknál, hébéreknél –  vagyis szívóval-töltővel ellátott borközvetítő edényeknél – , aztán kürtöknél, vagy – miniatürizáltan – akár szipkáknál) akadt olyan elhíresült buzsáki mestere, aki betyáralakjai és más figurái megformálásában egyéni humorról tett tanúságot.  Az olyan tanítványt, akinek első próbálkozásra sikerült a barackmag-kifaragás, azonnal berántotta a mesterség varázsa, akinek nem sikerült, még volt kiútja, de lehet, hogy hetek múltán már nem.   A Balaton-melléki értékesítés gördülékeny volt, és idővel nem egy buzsáki dolgozott be a Budapesti Háziipari Szövetkezetbe úgy, hogy közben somogyi lányok rokkafa-díszítésével, vagy faszobrokkal is foglalkozott. A fénykor elmúlt, ez biztos, de a helyi fafaragás mai, hanyatlott helyzete kérdéses: nehéz megmondani, gyűjt-e energiákat, érlel-e lehetőségeket.

A VKB Nonprofit Kft. hiszi, hogy igen, – ezért tevékenykedik.

Buzsáki Népművészet

Faragómester

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Szechenyi2020 ESZA logo

Beküldve:

Kézművesség hagyományai Buzsákon

Folytatva a Lajtorja Program tájjellegű kézműipari kultúrákkal foglalkozó cikksorozatát, átkelünk a Dunántúlra, ahol először a Somogy megyei Buzsák hagyományait vesszük szemügyre. A déli Balaton-parttól csupán tíz kilométernyire, a Fonyódi járásban, a Nagy-Bereknél található ez a körülbelül 1300 lakost számláló, bő ötszáz éves települési múltra visszatekintő, présházakkal is ékes község, a hozzá tartozó közeli Csiszta-fürdővel. A késő-középkorban, kora-újkorban ide betelepült délszláv családok – főként dalmaták, valamint illíriai és más horvátok –  saját szokásokat hoztak, amelyek a lakosság magyarokkal keveredése, magyarosodása során módosultak, más szokáselemekkel társultak, mígnem létrejött egy egyszeri települési mikrokultúra. Egyébként a betelepülési koron alig túlról megmaradt egy reneszánsz stílű faoltár, szőlőinda-faragással.

A buzsáki pünkösdi napokon főzőverseny is zajlik, ahol a buzsáki tányéroson kívül – ez leves, egyfajta marhagulyás – más is készül. A főleg hegedű- és citerakíséretes buzsáki néptánc művelői utaznak is, de évente többször helyben is előtérbe lépnek: pünkösdkor, aztán a buzsáki búcsú alkalmával, és a szüreti nagy felvonuláskor.

Eredetien és magas színvonalon művelt nagymúltú kézműipari foglalatosságai közül Buzsák kettőt őrzött meg az utóbbi időkig: a terítőhímzést és a fafaragást. A valódi buzsáki terítő (abrosz stb.) rajzolóasszony által, ceruzával van előrajzolva; az előnyomott változatok utánzatszámba mennek. Három hímzésfajtát alkalmaznak. A „vézás” hímzés piros-fekete vagy piros-kék fonalakkal (csak olykor-olykor, esetileg tarkábban), szimmetrikus-ornamentikus motivikával készül, meghagyva világos vászonfelületeket. A „boszorkányos” hímzés nagyon idő- és fonaligényes. A zöld kacsok, kék, rózsaszín, bézs és okker virágmotívumok (rózsa, tulipán, százszorszép), fekete háttérre rajzolódnak: a vászon fekete színezése maga is hímzés.  A „rátétes”, másnéven „bécsis” buzsáki hímzés esetében kivágott motívumokat kell bonyolult rendben rávarrni a vászonra úgy, hogy az öltések alig is legyenek észrevehetők.  Motivikus buzsáki rávarrásokat tüll sálakra, ruhadarabokra is csinálnak.

A buzsáki fafaragók a somogyi pásztorművészet kiemelkedő iskoláját hozták létre. Munkásságukkal legközelebb külön cikkben foglalkozunk.

Addig is egy kis elmélyüléshez adalék…

Buzsáki Népművészet

Faragómester

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Szechenyi2020 ESZA logo

Beküldve:

Emlékülésen idézik fel a jászkunok önmegváltását Túrkevén

Emlékülést rendeznek a Nemzeti Jászkun Emléknap alkalmából május 5-én, pénteken Túrkevén a Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a vendéglátó nagykunsági város önkormányzatának szervezésében. Az esemény történelmi előzménye, hogy május 6. a jászkun redemptio, az önmegváltás kihirdetésének napja, amely 2014 óta nemzeti emléknap az Országgyűlés döntése alapján.

A szolnoki, a jászberényi és a kisújszállási helyszín után Túrkevén a Kun emlékmű megkoszorúzásával kezdődik a program, amely nem nélkülözi majd a látványos elemeket – közölte Galó Anita, a megyei önkormányzat kommunikációért felelős munkatársa. Többek között lovas huszárfelvonulás lesz a Szolnoki Légierő Zenekar közreműködésével, a hivatalban lévő és tiszteletbeli jász és nagykun kapitányok, a valamint a jászkun főkapitány részvételével. Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnökének köszöntője után Borbás Ferenc jászkun főkapitány emlékezik a történelmi időszakra a túrkevei városházán.     A jászkun önmegváltás története 1702-ben kezdődött, amikor  I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek.

Az ott élők azonban ebbe a változásba soha nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat. Hosszas diplomáciai előkészítés után Mária Terézia 1745. május 6-án Bécsben kiadott oklevele engedélyezte a jászkunok számára a megváltást. A szabadságért kifizetett összeg a kamatokkal együtt 575 900 aranyforintra rúgott, amit csak több évig tartó gyűjtéssel és kölcsönökből tudtak előteremteni. Még ezer lovas katona felszerelését és a nádor évi tiszteletdíjának megfizetését is vállalták. Mária Terézia kiváltságlevele visszaállította a jászok és kunok örökös kiváltságait, melyek közül a legfontosabb a földesúri szolgáltatásoktól való mentesség, a szabad tisztviselő- és lelkészválasztás, valamint a pallosjog volt. 2014-ben az Országgyűlés Jász-Nagykun-Szolnok megye országgyűlési képviselőinek kezdeményezésére nyilvánította május 6-át Nemzeti Jászkun Emléknappá. A 272 évvel ezelőtti önmegváltás, azaz a szabadságjogok visszavásárlása a jászkunok életében évszázadokra volt hatással, meghatározta a térség gazdasági, kulturális fejlődését, identitását.

Forrás: MTI

Beküldve:

Ma van a tánc világnapja

A táncművészet legnagyobb ünnepén a Góbi Rita Társulat délelőtt tízperces táncakcióra készül a Margit híd déli járdáján, este pedig díjátadóval egybekötött nagyszabású gálaestet rendez a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a budapesti Müpában.

A világnapot 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre (1727-1810) születésnapján, április 29-én tartják. A Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén. A gála keretében adják át a szövetség szakmai elismeréseit, valamint az Imre Zoltán-díjat, az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjait, és a Fülöp Viktor ösztöndíjakat – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A műsorban közreműködik a Bozsik Yvette Társulat, a Győri Balett, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Magyar Táncművészeti Egyetem, Maurer Milán, a Pécsi Balett, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium, valamint Pirók Zsófia. A gálát Velekei László, Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetője rendezi.

A tánc világnapja jegyében délelőtt tíz órakor tízperces táncakcióra készül a Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház a Margit híd déli járdáján. A Pas-De-Bridge -Táncolj hídon! elnevezésű látványos villámcsődületben a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola, valamint a Bailart TáncStúdió diákjai vesznek részt, akik tavalyi flashmobjukkal arra hívták fel a figyelmet, hogy a kortárs tánc nem csak egy művészi önkifejezési eszköz, hanem egy olyan testmozgásforma, amely nemtől és kortól függetlenül formában tart, és a közérzetre is jó hatást gyakorol. Az idei világnap nemzetközi üzenetét rendhagyó módon a közelmúltban elhunyt Trisha Brown közeli munkatársa, Susan Rosenberg állította össze a koreográfus írásaiból. “A tánc kiszélesíti az egyetemes kommunikáció nyelvét, életre hívva az örömöt, a szépséget és az emberi tudás fejlődését. A tánc újra és újra maga a kreativitás. a gondolkodás, a létrehozás, megvalósítás és a kivitelezés kreativitása” – olvasható a néhai művész üzenetének hivatalos magyar fordításában, amelyet az ITI Magyar Központja juttatott el az MTI-hez.

A világnap magyarországi üzenetében Szögi Csaba Harangozó Gyula- és Imre Zoltán-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója úgy fogalmazott: “a tánc energiát termel, áraszt és közvetít, önismeretre tanít, önfegyelemre nevel, egymásra figyelést és toleranciát igényel, csapatszellemet ad és közösséget teremt, megteremti a test és a lélek harmóniáját, egyszerre kapcsol össze másokkal és önmagunkkal, és mivel a szavak előtti világban született, a táncolók megértik egymást, bármilyen nyelven is beszélnek. A közös tánclépések az emberiség első kulturális lépéseinek lenyomatai”.

Forrás: MTI

Beküldve:

Virágvasárnappal kezdődik a Nagyhét

Virágvasárnappal megkezdődik ma a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. A keresztények ezen az ünnepen emlékeznek Jézus bevonulására Jeruzsálembe – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ünnep alkalmából az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét délelőtt fél 11-kor – tudatta Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense. A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, ahol a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek hódoltak Krisztus előtt.

A virágvasárnapi szertartás része a hívek által hozott barkaágak megáldása.

Ez a vasárnap “az Úr szenvedésének vasárnapja” néven ismert a liturgiában, és a szertartás során elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió. A katolikus egyház ezzel fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás Jeruzsálembe a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, “megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök életet hozta el” – olvasható az MKPK közleményében.

Forrás: MTI

Beküldve:

Bábszínházi világnap – Eredettörténettel ünnepel a kecskeméti Ciróka Bábszínház

Egy vogul népmesék felhasználásával készült eredettörténettel ünnepel a kecskeméti Ciróka a bábszínházi a keddi világnapon – tájékoztatta az intézmény igazgatója hétfőn az MTI-t.

Kiszely Ágnes elmondta: az Égigérő Mesefa első virága: Medve-ének című előadás egy színházi “sámánjáték”, amely az első pillanattól kezdve rabul ejti a nézőket. Kiemelte: a “meseszertartás” során dallal, verssel, zenével és életre kelt bábokkal lehetnek szemtanúi a világ teremtésének, a kismedve csillagkép földre szállásának, földi utazásának, majd dicsőséges visszatérésének a határtalan égboltra. A történetet egy vogul mondából G. Szász Ilona írta, míg rendezője Rumi László. A kismedve kalandjai Krucsó Júlia Rita előadásában kelnek életre, Rozs Tamás zeneszerző dallamait pedig Kormos Zsolt szólaltatja meg különféle hangszereken.

Az előadás főhőse egy kíváncsi kismedve, amely a szigorú atyjától, a Világügyelő Nagymedvétől elindul, hogy megismerje a földi világot. Az igazgató szerint a darab zenei világa mellett a látványa is figyelemreméltó, hiszen az elemek újra és újra átalakulnak, megjelenítve a mackó kalandjainak helyszíneit és szereplőit. Mint mondta: az előadás legfőbb üzenete a játék szeretete.

A bábszínházi világnap alkalmából műsorra tűzött előadás kedden 17 órától korhatár nélkül, regisztrációs jegy váltásával nézhető meg.

Forrás: MTI

Beküldve:

Több mint kétszáz éves biblia került a tiszaderzsi gyűjteménybe

Egy több mint kétszáz éves, 850 oldalas, 1805-ből származó Károli-féle kiadással gyarapodott a tiszaderzsi református templomban található Bibliamúzeum, ahol csaknem 600 kötetet őriznek.

Fodor Gusztáv református lelkész-igazgató, a gyűjtemény megálmodója és életre keltője az MTI-nek elmondta: az 1805-ös kiadás adományozója egy budapesti nyugalmazott baptista pszichológus. Hozzátette: a bőrkötéses könyvben kézzel írt, háromoldalas, 1807-től kezdődő vésztői helytörténeti anyag is található. A Biblia értékét növeli, hogy az első és hátsó oldalakon, a szépen kalligrafált betűkkel sűrűn teleírt sorokból teljes családtörténet bontakozik ki. A Fazekas-család 1779-ig visszanyúló, évszázadokon átívelő történetéből kiderül, hogy az első tulajdonos, Fazekas Sándor 1816-ban Békésen vásárolta a kötetet. Betekintést kaphat az olvasó a korszak fontosabb eseményeibe, de a gazdákat sújtó természeti csapásokat is lejegyezték – közölte az igazgató. Fodor Gusztáv szerint a korábbi tulajdonosok a Szentírást értőn olvasó emberek lehettek, hiszen a számukra fontos, “őket megszólító” bibliai idézetekről is feljegyzést készítettek. Igazi kuriózumnak számítana megtalálni a család leszármazottjait – fűzte hozzá.

A lelkész-igazgató elmondta: a gyűjtemény szempontjából nem a mennyiség a fontos, inkább kuriózumokat keresnek. Így például nagyon büszke a közelmúltben érkezett kínai nyelvű Bibliára, de az amerikai hadsereg egyik felderítő alakulatánál rendszeresített kiadványra is. A tiszaderzsi bibliagyűjteményt több mint két évvel ezelőtt alapította a helyi református gyülekezet. A legnagyobb ritkaságokat a Magyar Bibliatársulat küldte, de érkeztek különlegességek a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a Délvidékről is. A Károlyi-biblia (protestáns gyakorlatban: Károli-biblia) avagy vizsolyi biblia a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia. A fordítást Károlyi Gáspár és lelkésztársai végezték, a könyv kinyomtatásában pedig Mantskovits Bálint nyomdász segédkezett. 2015. januárjában a vizsolyi biblia bekerült a hungarikumok közé.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Oscar-díjra jelölték A vörös teknős című, Kecskeméten rajzolt animációs filmet

Vörös teknős animációs film
A vörös teknős főszereplője, “alkotás alatt”

Cseh János számítógépes munkatárs mutatja A vörös teknős című, egész estés animációs film főszereplőjét a Kecskemétfilm Kft. stúdiójában 2017. január 31-én. Az Oscar-díjra jelölt, 80 perceses film francia, japán és belga koprodukcióban készült. Nagy részét a kecskeméti rajzfilmstúdióban rajzolták, és a teljes színezése is itt készült. MTI Fotó: Ujvári Sándor