Kategória: Gazdaság

Beküldve:

Milliárdos fejlesztésbe kezd a Kunplast-Karsai Zrt.

Kiskunfélegyháza Kunplast-KarsaiZrt.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára (k), Karsai Béla, a Karsai Holding elnök-vezérigazgatója (b) és Alter Róbertné vezérigazgató a Kunplast-Karsai Zrt. épülő üzemcsarnoka előtt Kiskunfélegyházán 2017. március 9-én. A műanyag-feldolgozással, fémmegmunkálással és szerszámgyártással foglalkozó cég kiskunfélegyházi üzemében 1,39 milliárd forint értékű kapacitásbővítő beruházást hajt végre, amelyet az NGM 692 millió forint vissza nem térítendő állami támogatással segít. MTI Fotó: Ujvári Sándor

A  Kunplast-Karsai Zrt. 1,39 milliárd forint értékű kapacitásbővítő beruházást hajt végre kiskunfélegyházi üzemében, melyet a Nemzetgazdasági Minisztérium 692 millió forint vissza nem térítendő állami támogatással segít. A műanyag-feldolgozással, fémmegmunkálással és szerszámgyártással foglalkozó cég támogatásáról szóló okiratot csütörtökön délelőtt adta át Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára, aki hangsúlyozta: a magyar gazdaság előrejutásában a legfontosabb szerepet azok a vállalkozások töltik be, amelyek megfelelő szakmai háttérrel és folyamatos innovációval, termékfejlesztéssel képesek alkalmazkodni a piaci igényekhez.

A kiskunfélegyházi Kunplast-Karsai Zrt. ezek közé sorolható, hiszen nagyban hozzájárult a magyar gazdaság töretlen fejlődéséhez – tette hozzá.     Mint mondta, a versenyképesség erősítése és a növekedés ütemének gyorsítása szempontjából Magyarország kedvező helyzetben van, mivel a gazdaságpolitika évek óta ezekre fókuszál.     Beszélt arról is, hogy a kormány a gazdaságfejlesztés területén arra helyezi a hangsúlyt, hogy a gazdaság szereplőinek fejlődését, versenyképességük megtartását a szabályozás eszközeivel, a forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítésével és a növekedést támogató programok megvalósításával segítse.     Az államtitkár kiemelte: Magyarország egyik legjelentősebb műanyag-feldolgozó vállalata hosszú évek óta stabilan működik. A gyár 220 főt foglalkoztatva Kiskunfélegyháza legnagyobb munkáltatójának számít.

Karsai Béla, a Karsai Holding elnök-vezérigazgatója szerint a  beruházás, a gyár jól képzett munkatársai, valamint a cég partnereinek bizalma együttesen teszi lehetővé a magyar tulajdonban lévő Kunplast-Karsai Zrt. további fejlődését.  Alter Róbertné, a kiskunfélegyházi Kunplast-Karsai Zrt. vezérigazgatója elmondta: a beruházás eredményeként egy új, a kor követelményeinek megfelelő üzemcsarnokot építenek, melyben új, robotizált fröccsöntőgépeket helyeznek üzembe, és korszerűsíthetik szerszámüzemüket is. A fejlesztés révén további 20 fővel bővül a vállalat dolgozóinak száma.  A kiskunfélegyházi Kunplast-Karsai Zrt. nettó árbevétele 2016-ban 2,829 milliárd forint, míg az előző üzleti évben 2,594 milliárd forint volt. Az árbevétel nagyobb része belföldi értékesítésből származik. A vállalat adózott eredménye 2015-ben 210 millió forint volt, míg 2016-ban az adózás előtti eredménye 347 millió forint.

Forrás: MTI

Beküldve:

Tejhasznú bivalyok tartására toboroz gazdákat az Italiagro Kft.

A mezőtúri Italiagro Kft. tejhasznú bivalyok tartására toboroz gazdákat, akikkel hosszú távú partneri viszonyt alakítana ki.

Takács Zoltán, cég tanácsadója az MTI-nek elmondta: a hamarosan induló Fiatal Gazda Pályázat (VP2-6.1.1-16) forrásainak igénybevételére ösztönzik a fiatal mezőgazdasági termelőket. Ehhez szakmai támogatást nyújtanának, segítenének a leendő bivalytartóknak a pályázat elkészítésében, és a tartáshoz is szakmai tanácsadást adnának. A mintegy 12 millió forint vissza nem térítendő támogatást elnyerő pályázók számára a tejtermelő bivalyokat a cég szerezné be. Az általuk támogatott állattartásra Mezőtúr 50 kilométeres körzetében látnak egyelőre lehetőséget. Az Italiagro Kft. azt ígéri emellett, hogy a gazdáktól a megtermelt bivalytejet öt éven keresztül garantált, szerződéses áron felvásárolja, és saját gépjárművel naponta elszállítja.

A kezdeményezéssel az Italiagro Kft. egy új, hazai állattenyésztési ágazat meghonosítását és elterjesztését kívánja előmozdítani – hangsúlyozta Takács Zoltán. Az olasz-magyar tulajdonú Italiagro Kft. jelenleg egyedüliként foglalkozik tejhasznú bivalyok tenyésztésével Magyarországon. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúron lévő tejtermelő bivalytelepet a cég a helyi önkormányzattal közösen működteti.  A mintegy 330 millió forintos beruházással kialakított telepet tavaly májusban adták át. Jelenleg a növendékekkel együtt 74 bivalyt gondoznak a telepen, később 250-300-ra akarják növelni az állatok számát. A vállalkozás a nagy tejhozamra szelektált mediterrán olasz bivalyfajta behozatalával a bivalytej magyarországi termelését, feldolgozását, illetve magas hozzáadott értékű tejtermékek, sajtok előállítását tűzte ki célul. A tejből készülő sajt gyártása hamarosan indul a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium tangazdaságában.

Forrás: MTI

Beküldve:

Csaknem 280 millió forintból ösztönzik a foglalkoztatást Jászapáti járásban

A foglalkoztatás ösztönzésére Jászapáti járásban csaknem 280 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) a Jászapáti városi önkormányzat, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal és a Jászapáti a mi városunk alapítvány alkotta konzorcium – közölte a  projekt kommunikációját végző Jászapáti Gazdaságfejlesztő Kft. ügyvezetője hétfőn az MTI-vel.

Móczó Zsófia tájékoztatása szerint a projekt a meglévő munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrehozását támogatja, a térségi gazdasági adottságokra és speciális igényekre alapozva.     Hozzátette: a járási foglalkoztatási paktum keretében kitűzött cél 179 hátrányos helyzetű álláskereső bevonása a programba. A projekt 2017. január és 2020. január között valósul majd meg Jászapáti Városi Önkormányzat vezetésével.

Forrás: MTI

Beküldve:

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Beküldve:

A korábbinál kétszer több használt gumiabroncsot dolgoz fel az AquaJet

Mintegy 750 millió forintos fejlesztéssel megduplázta kapacitását az elhasznált gumiabroncsokat környezetbarát technológiával újrahasznosító AquaJet – tájékoztatta a cég kedden az MTI-t.

A Bács-Kiskun megyei mintaüzem évi 380 tonnáról a duplájára, közel 770 tonnára növelte gumiabroncs-feldolgozó gyártókapacitását, emellett a hartai telephelyen, 25 százalékkal alacsonyabb fajlagos energiaráfordítással, a korábbihoz képest többféle méretű gumiabroncsot is képesek már feldolgozni. A fejlesztés a Norvég Alap 412 millió forint támogatásával valósult meg. Az AquaJet által használt technológia egyedülálló magyar zöldipari szabadalom, amellyel a hulladékgumi újra alapanyaggá alakítható. A közlemény szerint az eljárás alapja a speciális ultra-nagynyomású vízsugaras őrlési módszer, amellyel a járműabroncsot alkotó különféle típusú gumik külön-külön kinyerhetők. A végtermék nagy tisztaságú, fémmentes, 400 mikron alatti átmérőjű részecskékből álló gumipor, ami a gumi-, gumiabroncs-, építő- és műanyagipar területén alapanyagként, valamint alapanyag-helyettesítőként hasznosítható.

Kostyál Gábor, az AquaJet Zrt. alapító elnöke szerint fejlesztésük megújítja az abroncsfeldolgozást. A magyar tulajdonú cég külföldön szeretne terjeszkedni, az újrahasznosított gumipor mellett a technológiát is értékesítik majd a világpiacon – ismertették a közleményben.

Forrás: MTI

Beküldve:

Téli szállásukra hajtották a bivalyokat

Zab-szék bivalycsordák Szabadszállás
Bivalycsordák Zab-szék

Bivalycsordát hajtanak át a szabadszállási Zab-székről a fülöpszállási Kígyós-háti állattartó telepre a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Fülöpszállás közelében 2017. január 25-én. A 120 állatot a nyári legelőterületről hajtották be a téli szállásukra. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Beküldve:

Mintegy 2,8 milliárd forintos beruházást valósít meg kormánytámogatással a Jász-Plasztik Kft.

A jászberényi székhelyű Jász-Plasztik Kft. 2 milliárd 850 millió összértékű kapacitásbővítő fejlesztését segíti 1 milliárd 420 millió forint vissza nem térítendő állami támogatással a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a nagyvállalati beruházási támogatási program keretében – közölte a nemzetgazdasági miniszter a támogatásról szóló okirat ünnepélyes átadásán kedden Jászberényben.

Varga Mihály reményét fejezte ki, hogy a beruházás a Jászságnak, a megyének és a térségnek további gazdasági lendületet fog adni.  A miniszter felidézte, hogy az NGM kezdeményezésére 2015-ben döntött úgy a kormány, hogy támogatja azokat az ipari nagyvállalatokat is, amelyek fejlesztik technológiájukat, bővítik kapcitásaikat, új munkahelyeket teremtenek, ugyanakkor az uniós forrásokból nem részesülnek.  Hozzátette: a megnövekedett beruházási hajlandóságból fakadó vállalati igények miatt a kormány a 2016-os program keretösszegét megemelte. Tavaly összesen 35 hazai nagyvállalat több mint 24 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült ebből a forrásból – mondta.     A támogatás révén a vállalatok összesen több mint 60 milliárd forint értékű fejlesztést valósítanak meg és 1147 új munkahelyet hoznak létre Magyarországon – jegyezte meg.     A miniszter elmondta: a magyar gazdaság jó teljesítményének köszönhetően a következő években egyszerre lehet jelentős bérintézkedéseket és érezhető adócsökkentéseket elindítani.     A tavaly novemberben aláírt, hat évre szóló béremelési és adócsökkentési programhoz az első hónap eddigi adatai szerint alkalmazkodni tudtak a gazdaság szereplői – mondta. Megjegyezte: a jelentős adó- és járulékcsökkentés költségvetési hatását ellensúlyozni fogja az idei évre várt magasabb gazdasági növekedés.     Varga Mihály szólt arról, hogy a 2013-as növekedési fordulat óta az Európában dinamikusnak számító 3 százalék körüli mértékben erősödik a magyar GDP. Emellett kiegyensúlyozott, fenntartható és gyorsuló ütemű növekedést várnak a következő évekre is: a bővülés üteme 2017-ben és 2018-ban is meghaladja majd a 4 százalékot – tette hozzá.

Kiemelte: a munkahelyek száma is folyamatosan emelkedik, ma már 705 ezerrel dolgoznak többen, mint 2010-ben, döntően a versenyszférában bővült a foglalkoztatás.     Elmondta: a kormány – többek között – vállalta, hogy a társasági adó mértékét 2017-től egységesen 9 százalékra csökkenti 19, illetve 10 százalékról, a munkáltatói járulék mértékét pedig 27-ről 22 százalékra. A számítások szerint ez a vállalkozások számára összesen mintegy 145 milliárd forint tehercsökkenést jelent – számolt be.     Tóth Zoltán, a Jász-Plasztik Kft. gyárigazgatója elmondta: a 27 éve alakult Jász-Plasztik Kft. évente több ezer tonna műanyag és akkumulátor-hulladékot gyűjt újrahasznosítási céllal, a tervek szerint ez a mennyiség a fejlesztéseknek köszönhetően növekedni fog.     A nyilvános cégadatok szerint a Jász-Plasztik Kft. éves nettó árbevétele 2015-ben meghaladta a 107,7  milliárd forintot, 2014-ben 108,2 milliárd forint volt. A társaság adózott eredménye a 2014. évi 7,2 milliárdról 5,1 milliárd forintra csökkent 2015-ben.

Forrás: MTI

Beküldve:

Feltöltős SIM-kártyák adategyeztetése

Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Forrás: MTI

Beküldve:

Fejlesztések a jászfényszarui ipari parkban

Több fejlesztés is lesz idén a jászfényszarui ipari parkban. Folytatódik egyebek mellett a fémmegmunkálással foglalkozó koreai Sangjin Micron Hungary Kft. üzemének bővítése és megkezdődött a német Thyssenkrupp zöldmezős beruházásában az első ütemben felépült gyárcsarnok használatbavételi eljárása – közölte az ipari parkot működtető önkormányzati cég, a Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. (JIC) ügyvezetője szerdán az MTI-vel.

Versegi László elmondta: a koreai tulajdonú Sangjin Micron Hungary Kft., amely Magyarországon a Samsung Electronics Magyar Zrt. beszállítójaként telepedett meg, fémmegmunkálással foglalkozik. A cég már másodjára bővíti gyártósornak, irodáknak és raktárhelyiségeknek is helyet adó üzemcsarnokát. Korábban egy mintegy 1000 négyzetméteres raktárt alakított ki, ezúttal pedig egy mintegy 2500-3000 négyzetméter területű fejlesztés van folyamatban présüzem és raktár céljára – közölte.     Versegi László kiemelte a német Thyssenkrupp zöldmezős beruházását is, amelynek részeként az első ütemben már felépült a gyárcsarnok. Az MTI korábbi híre szerint a több mint 30 milliárd forintos autóipari beruházással a német konszern 2018-tól kormányrendszereket és hengerfejbe integrált vezérműtengelyeket gyárt majd Jászfényszarun, csaknem 500 új munkahelyet teremtve 2019-ig. Mivel magas hozzáadott értékű beruházásról van szó, a magyar kormány 10,6 milliárd forinttal támogatja a Thyssenkruppot. Versegi László kiemelte, hogy a nagy cégek mellett a magyar tulajdonban levő kisvállalkozások is fantáziát látnak az ipari parkban, folyamatosan érkeznek és fejlesztenek a kisebb cégek is a területen.     A JIC a múlt év végén vásárolt egy kétezer négyzetméteres csarnokot, amelyet azóta már sikerült is bérbe adnia. Az ipari park területéből további kettő, egyenként háromezer-ötszáz négyzetméteres ingatlan eladásáról már megegyeztek két magyar kisvállalkozással – részletezte az ügyvezető. Az egyik cég a szállítmányozással foglalkozó Kotrocz Trans Kft., amely a megvásárolt területen egy telephelyet kíván létesíteni kamionjai számára, és egy kamionmosó létrehozását is tervezi. A másik magyar cég adatai egyelőre nem nyilvánosak – jelezte.

Az ügyvezető szólt arról, hogy egy harmadik, hasonló nagyságú telek értékesítéséről is folyamatban vannak tárgyalások. Az érdeklődő egy jászfényszarui vállalkozó, aki bővíteni szeretné tevékenységét – jegyezte meg. Beszámolt arról is, hogy az idén tavasszal új bérlő érkezik az ipari centrum üzemcsarnokába: az orvosi eszközöket gyártó és javító Tech-Medical Kft. hozza létre gyártóbázisát a település határában. Ezen kívül egy szélgenerátor- és napelemfejlesztéssel, illetve -gyártással foglalkozó innovatív kezdő vállalkozással is folynak tárgyalások üzemcsarnok egy részének bérléséről. A vállalkozás jelenleg irodát és műhelyt bérel az ipari parkban – tette hozzá.     Az ügyvezető szólt arról, hogy a JIC készül a megjelenő fejlesztési pályázatokra is. Egyrészt az ipari park infrastruktúráját szeretnék fejleszteni mintegy 100-150 millió forintos beruházással. Másrészt lehetőséget keresnek a vállalkozói ház funkcióinak bővítésére, mintegy 200 millió forintos fejlesztés keretében. Szeretnének inkubátorház funkció kialakítására pályázni, amelynek alapja a meglévő vállalkozói ház – fűzte hozzá.     Versegi László jelezte, hogy a jászfényszarui önkormányzat közlekedésfejlesztési beruházást is előkészít, amelyet pályázati forrásból kívánnak megvalósítani. A beruházásnak – amelynek pontos összege egyelőre nem ismert – része lehet a kerékpárút meghosszabbítása is.     Az ügyvezető emlékeztetett arra, hogy megindították az ipari park cím módosításának eljárását a területi terjeszkedés miatt. A címet ugyanis 1998-ban egy ötvenhektáros ipari területre kapta meg a Jászfényszaru Ipari Centrum Kft., az elmúlt mintegy húsz évben azonban a park mérete száz hektár fölé nőtt.     A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. honlapján szereplő információk szerint a Jászfényszaru város tulajdonában lévő kft.-t  azzal a céllal hozták létre, hogy egy jól működő ipari park biztosítsa a település gazdasága kiegyensúlyozott fejlődését, és kielégítse a piaci igényeket.     A jászfényszarui ipari park Budapesttől 60 kilométerre, az M3-as autópályától 12 kilométerre található, a Budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől 52 kilométerre helyezkedik el.

Forrás: MTI