Használt gumiabroncsokat hasznosító üzem épült Szolnokon

Mintegy 620 millió forintos fejlesztési költséggel használt gumiabroncsokat hasznosító üzem épült Szolnokon. A tényleges termelés az engedélyek beszerzését követően a tervek szerint idén júliusban-augusztusban indul.

Nagy Zoltán, az egyik konzorciumi tag, a debreceni székhelyű Oláh Gumiszerviz Kft. gazdasági vezetőhelyettese az MTI-t csütörtökön arról tájékoztatta, hogy az üzem elsősorban a kft. telephelyein leadott, valamint a kiemelt partnerektől begyűjtött gumiabroncsokat dolgozza fel. A tervek szerint az évi minimum 3000 tonna hulladékot felaprító szolnoki üzemben elsőként darálékot állítanak majd elő. Az üzem kapacitása ennél nagyobb lesz. Magyarországon évente 65-70 ezer tonna használt gumiabroncs keletkezik. A darálékból piacképes végterméket állítanak elő. A konzorcium rendelkezésére áll a technológia, amellyel a műanyag és gumi keverékéből fröccsöntéssel különféle termékek készíthetők. Nagy Zoltán kitért arra, hogy a kft.-nél 82 embert foglalkoztattak 2016 végén, a szolnoki üzem beindításával az alkalmazottak száma az átszervezések miatt idén nem fog nőni.

Elmondta, hogy tavaly bezárták egy-egy telephelyüket Kaposvárott és Pécsett. Utóbbi településen idén is terveznek egy telephely-bezárást, amely során kilenc embertől kénytelenek megválni – közölte. Emellett egy negyedik – budapesti – telephelyen jelentős átalakításokat hajtanak végre a hatékonyabb erőforrás-gazdálkodás érdekében – számolt be, hozzátéve: még nem tudják, hogy hány dolgozót érint a változás.  A szolnoki üzemben viszont a további fejlesztéseket követően, hosszú távon jelentős létszámigény jelentkezhet – jegyezte meg a gazdasági vezetőhelyettes. Nagy Zoltán tájékoztatása szerint az Oláh Gumiszerviz Kft. értékesítésének nettó árbevétele 2016-ban 4,5 milliárd, 2015-ben 4,1 milliárd forint volt. Mint elmondta: a 2016. évi üzemi eredmény számítása még folyamatban van, de várhatóan nem változik nagyságrendileg a 2015-ös csaknem 138 millió forinthoz képest. Idén elsősorban az üzemi eredmény növelésére koncentrálnak.

A másik konzorciumi tag, a logisztikai lánc összeállításában részt vevő Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. készítette a hulladékabroncs szállítását és tárolását regisztráló és nyomon követő szoftverrendszert, amely hatékonyan támogatja a hatósági jelentések elkészítését is. Ez a kft. a felelős az új termék technológiájáért is, feladata a végtermék kikísérletezése és az új felhasználási lehetőségek felkutatása. A harmadik, neve elhallgatását kérő konzorciumi partner feladata a logisztikai lánc támogatása, a mérés és az adatgyűjtés.

Forrás: MTI

Emlékülésen idézik fel a jászkunok önmegváltását Túrkevén

Emlékülést rendeznek a Nemzeti Jászkun Emléknap alkalmából május 5-én, pénteken Túrkevén a Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a vendéglátó nagykunsági város önkormányzatának szervezésében. Az esemény történelmi előzménye, hogy május 6. a jászkun redemptio, az önmegváltás kihirdetésének napja, amely 2014 óta nemzeti emléknap az Országgyűlés döntése alapján.

A szolnoki, a jászberényi és a kisújszállási helyszín után Túrkevén a Kun emlékmű megkoszorúzásával kezdődik a program, amely nem nélkülözi majd a látványos elemeket – közölte Galó Anita, a megyei önkormányzat kommunikációért felelős munkatársa. Többek között lovas huszárfelvonulás lesz a Szolnoki Légierő Zenekar közreműködésével, a hivatalban lévő és tiszteletbeli jász és nagykun kapitányok, a valamint a jászkun főkapitány részvételével. Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnökének köszöntője után Borbás Ferenc jászkun főkapitány emlékezik a történelmi időszakra a túrkevei városházán.     A jászkun önmegváltás története 1702-ben kezdődött, amikor  I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek.

Az ott élők azonban ebbe a változásba soha nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat. Hosszas diplomáciai előkészítés után Mária Terézia 1745. május 6-án Bécsben kiadott oklevele engedélyezte a jászkunok számára a megváltást. A szabadságért kifizetett összeg a kamatokkal együtt 575 900 aranyforintra rúgott, amit csak több évig tartó gyűjtéssel és kölcsönökből tudtak előteremteni. Még ezer lovas katona felszerelését és a nádor évi tiszteletdíjának megfizetését is vállalták. Mária Terézia kiváltságlevele visszaállította a jászok és kunok örökös kiváltságait, melyek közül a legfontosabb a földesúri szolgáltatásoktól való mentesség, a szabad tisztviselő- és lelkészválasztás, valamint a pallosjog volt. 2014-ben az Országgyűlés Jász-Nagykun-Szolnok megye országgyűlési képviselőinek kezdeményezésére nyilvánította május 6-át Nemzeti Jászkun Emléknappá. A 272 évvel ezelőtti önmegváltás, azaz a szabadságjogok visszavásárlása a jászkunok életében évszázadokra volt hatással, meghatározta a térség gazdasági, kulturális fejlődését, identitását.

Forrás: MTI