Csaknem 280 millió forintból ösztönzik a foglalkoztatást Jászapáti járásban

A foglalkoztatás ösztönzésére Jászapáti járásban csaknem 280 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) a Jászapáti városi önkormányzat, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal és a Jászapáti a mi városunk alapítvány alkotta konzorcium – közölte a  projekt kommunikációját végző Jászapáti Gazdaságfejlesztő Kft. ügyvezetője hétfőn az MTI-vel.

Móczó Zsófia tájékoztatása szerint a projekt a meglévő munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrehozását támogatja, a térségi gazdasági adottságokra és speciális igényekre alapozva.     Hozzátette: a járási foglalkoztatási paktum keretében kitűzött cél 179 hátrányos helyzetű álláskereső bevonása a programba. A projekt 2017. január és 2020. január között valósul majd meg Jászapáti Városi Önkormányzat vezetésével.

Forrás: MTI

Jeges Tisza Tiszafürednél

Jégzajlás a Tiszán
Jeges Tisza, jégzajlás

Érdeklődők nézik a tiszai jégzajlást, a tolódó jégtáblákat Tiszafüred és Poroszló között 2017. február 14-én. Továbbra is harmadfokú árvízvédelmi készültséget tart fenn a Tisza bal partján Tiszafüred és Tiszakeszi között a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) a folyón érkező zajló jég levonulásának biztosítása érdekében. A jégtorlasz lassan halad lefelé a folyón. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Jeges Tisza Tiszafürednél részletei…

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

A korábbinál kétszer több használt gumiabroncsot dolgoz fel az AquaJet

Mintegy 750 millió forintos fejlesztéssel megduplázta kapacitását az elhasznált gumiabroncsokat környezetbarát technológiával újrahasznosító AquaJet – tájékoztatta a cég kedden az MTI-t.

A Bács-Kiskun megyei mintaüzem évi 380 tonnáról a duplájára, közel 770 tonnára növelte gumiabroncs-feldolgozó gyártókapacitását, emellett a hartai telephelyen, 25 százalékkal alacsonyabb fajlagos energiaráfordítással, a korábbihoz képest többféle méretű gumiabroncsot is képesek már feldolgozni. A fejlesztés a Norvég Alap 412 millió forint támogatásával valósult meg. Az AquaJet által használt technológia egyedülálló magyar zöldipari szabadalom, amellyel a hulladékgumi újra alapanyaggá alakítható. A közlemény szerint az eljárás alapja a speciális ultra-nagynyomású vízsugaras őrlési módszer, amellyel a járműabroncsot alkotó különféle típusú gumik külön-külön kinyerhetők. A végtermék nagy tisztaságú, fémmentes, 400 mikron alatti átmérőjű részecskékből álló gumipor, ami a gumi-, gumiabroncs-, építő- és műanyagipar területén alapanyagként, valamint alapanyag-helyettesítőként hasznosítható.

Kostyál Gábor, az AquaJet Zrt. alapító elnöke szerint fejlesztésük megújítja az abroncsfeldolgozást. A magyar tulajdonú cég külföldön szeretne terjeszkedni, az újrahasznosított gumipor mellett a technológiát is értékesítik majd a világpiacon – ismertették a közleményben.

Forrás: MTI