Az erdei fülesbaglyok telelőhelyeit mérik fel a hétvégén

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára, akik péntektől hétfőig küldhetik el megfigyeléseiket az egyesületnek.

Erdei fülesbagoly
Erdei fülesbagoly postabélyegen

Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország “bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos – mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője. “Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra” – emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt – emelte ki. Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani – mutatott rá a szóvivő. Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.

Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett. A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni. A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet. Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében. “Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve” – mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.

Forrás: MTI

Ezer új odú várja az Afrikából hazatérő szalakótákat

Korszerű, új odúkra cserélték az elöregedetteket, és számos új helyre is kihelyeztek odúkat az Afrikából hazatérő szalakótáknak, amelyeket így mintegy ezer új költőhely vár a Kiskunsági Nemzeti Park területén – tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-t. Tokody Béla projektvezetője elmondta, hogy a szalakóta másodlagos odúlakó fajként a Kárpát-medencében nem épít fészket, hanem nagytestű harkályfajokét foglalja el. Az elmúlt évtizedekben megváltozott erdőgazdálkodás eredményeként azonban jelentősen lecsökkent a költőhelyek száma, így egyebek mellett ez is közrejátszott abban, hogy a nyolcvanas években a szalakótaállomány jelentősen megfogyatkozott.

Az MME Csongrád megyei csoportja akkor döntött úgy – Európában elsőként -, hogy odúk kihelyezésével biztosít költőhelyet a nagytestű madaraknak. A fából készült odúk azonban 6-8 évnél többet nem bírnak ki. Tetejük vagy aljuk leszakadásával használhatatlanná, megrepedve pedig balesetveszélyessé válnak, hiszen beleakadhat a madarak szárnya – tette hozzá. Az MME vezetésével és többek között a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának közreműködésével megvalósított, A szalakóta védelme a Kárpát-medencében című európai uniós projektnek köszönhetően azonban az elmúlt három hónapban mintegy ezer, úgynevezett Schwegler-odút helyeztek ki a szakemberek a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Tokody Béla kiemelte, hogy a német gyártmányú, fabeton odúk sokkal hosszabb élettartamúak, mint a fából készültek, továbbá nagyon jó hőszigetelő képességgel bírnak, aminek a forró nyári hónapokban nagy jelentősége van.

A februárban megkezdett munkák során az odúk nagyjából felét a területen található idősebb fákra szerelték fel, de raktak szigetelt villanyoszlopokra is, amelyeket a tapasztalatok szerint szívesen elfoglalnak a madarak – tette hozzá a projektvezető. A hagyományos odúk mellett – Magyarországon először – úgynevezett hodályodúkat is kihelyeztek több, a Szalakótás Gazda Programba bevont gazdálkodónál. A legelő állatok közelében megszaporodó rovarok ugyanis biztos táplálékforrást jelentenek a madaraknak. A harminc odút minden esetben valamilyen nyílt rész, elsősorban gyep felé néző épületrészre szerelték.  Tokody Béla azt is elmondta: a jeladókkal ellátott szalakóták mozgását figyelve megállapítható, hogy a madarak megkezdték hazaútjukat Afrikából. A Namíbiában és Angolában telelő madarak egy hónappal ezelőtt indultak vissza, és jelenleg Kenyában időznek. Az első, népies nevükön kékcsókák érkezése nagyjából két hét múlva várható.

Forrás: MTI