Ezer új odú várja az Afrikából hazatérő szalakótákat

Korszerű, új odúkra cserélték az elöregedetteket, és számos új helyre is kihelyeztek odúkat az Afrikából hazatérő szalakótáknak, amelyeket így mintegy ezer új költőhely vár a Kiskunsági Nemzeti Park területén – tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-t. Tokody Béla projektvezetője elmondta, hogy a szalakóta másodlagos odúlakó fajként a Kárpát-medencében nem épít fészket, hanem nagytestű harkályfajokét foglalja el. Az elmúlt évtizedekben megváltozott erdőgazdálkodás eredményeként azonban jelentősen lecsökkent a költőhelyek száma, így egyebek mellett ez is közrejátszott abban, hogy a nyolcvanas években a szalakótaállomány jelentősen megfogyatkozott.

Az MME Csongrád megyei csoportja akkor döntött úgy – Európában elsőként -, hogy odúk kihelyezésével biztosít költőhelyet a nagytestű madaraknak. A fából készült odúk azonban 6-8 évnél többet nem bírnak ki. Tetejük vagy aljuk leszakadásával használhatatlanná, megrepedve pedig balesetveszélyessé válnak, hiszen beleakadhat a madarak szárnya – tette hozzá. Az MME vezetésével és többek között a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának közreműködésével megvalósított, A szalakóta védelme a Kárpát-medencében című európai uniós projektnek köszönhetően azonban az elmúlt három hónapban mintegy ezer, úgynevezett Schwegler-odút helyeztek ki a szakemberek a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Tokody Béla kiemelte, hogy a német gyártmányú, fabeton odúk sokkal hosszabb élettartamúak, mint a fából készültek, továbbá nagyon jó hőszigetelő képességgel bírnak, aminek a forró nyári hónapokban nagy jelentősége van.

A februárban megkezdett munkák során az odúk nagyjából felét a területen található idősebb fákra szerelték fel, de raktak szigetelt villanyoszlopokra is, amelyeket a tapasztalatok szerint szívesen elfoglalnak a madarak – tette hozzá a projektvezető. A hagyományos odúk mellett – Magyarországon először – úgynevezett hodályodúkat is kihelyeztek több, a Szalakótás Gazda Programba bevont gazdálkodónál. A legelő állatok közelében megszaporodó rovarok ugyanis biztos táplálékforrást jelentenek a madaraknak. A harminc odút minden esetben valamilyen nyílt rész, elsősorban gyep felé néző épületrészre szerelték.  Tokody Béla azt is elmondta: a jeladókkal ellátott szalakóták mozgását figyelve megállapítható, hogy a madarak megkezdték hazaútjukat Afrikából. A Namíbiában és Angolában telelő madarak egy hónappal ezelőtt indultak vissza, és jelenleg Kenyában időznek. Az első, népies nevükön kékcsókák érkezése nagyjából két hét múlva várható.

Forrás: MTI

 

Téli szállásukra hajtották a bivalyokat

Zab-szék bivalycsordák Szabadszállás
Bivalycsordák Zab-szék

Bivalycsordát hajtanak át a szabadszállási Zab-székről a fülöpszállási Kígyós-háti állattartó telepre a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Fülöpszállás közelében 2017. január 25-én. A 120 állatot a nyári legelőterületről hajtották be a téli szállásukra. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Madárparadicsommá válhat a tiszaalpári Nagy-tó

Idén befejeződik a tiszaalpári Nagy-tó helyreállítása, így madárparadicsommá alakulhat az évente több száz madárnak otthont adó tó, amely ráadásul fontos pihenő- és táplálkozóhely vonulási időszakban is – tájékoztatta az MTI-t Ugró Sándor.

A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója elmondta: ősz óta zajlik a madarak százainak otthont adó vizes élőhely helyreállítása. Elkészült a vízrendszer működésének kulcsát jelentő zsilip, valamint a holtág és a Nagy-tó közötti közvetlen kapcsolatot biztosító csatorna felújítása. Folyamatban van a tó kotrása, a kotróanyagból pedig költősziget épül a madaraknak. Kiemelte, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös projektjük keretében februárban és márciusban mintegy ezer szalakótaodút helyeznek ki a park területén. Ehhez kapcsolódóan még idén elkészül az élőhely-rekonstrukció a Fehér-tó mellett, és a tervek szerint megépül a bemutató célokat szolgáló Szalakóta Ház is.

Kibővítik a Fülöpháza melletti Naprózsa Erdei Iskolát és megkezdődik Bugacon a térség Natura 2000 területeit, élőhelyeit, védett és fokozottan védett növény- és állatfajait, kultúrtörténeti, valamint néprajzi értékeit bemutató, a Puszta kapuja elnevezésű fogadóépület építése is.     Ugró Sándor hangsúlyozta: a Kiskunsági Nemzeti Park több mint 10 ezer hektárnyi erdővel rendelkezik. Kora tavaszig befejeződik a 350 ezer facsemete, köztük hazai nyárfajok, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, vadkörte, valamint mezei- és tatárjuhar ültetése mintegy 60 hektáron. Az erdősítés célja az őshonos fafajokból álló erdőszerkezet kialakítása, ugyanis jelenleg a nemzeti park területén a faállomány 40 százaléka idegenhonos fajhoz tartozik. Az erdőfelújítás költsége hektáronként csaknem egymillió forint, amit részben az idegenhonos fák kitermeléséből származó bevétel, részben pedig állami támogatás fedez.     A Böddi-széken az elmúlt év koratavaszán rekordszámban jelentek meg bütykös ásóludak, 80 példányt számoltak meg a nemzeti park szakemberei. A területről készült virtuális térkép segítségével pedig már számítógépről vagy okostelefonról is körbenézhetünk a területen. A Böddi-széken idén – a természetvédelmi célú legeltetés érdekében – megkezdődik a több száz magyartarka szarvasmarha és juh, valamint szamarak megvásárlása – fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy folytatódik az idegenhonos, invazív növények, úgy mint az ezüstfa vagy a selyemkóró visszaszorítása is, amellyel a vízgyűjtő terület élőhelyeinek természetességét javítják.

A 2013-as év egyik legjelentősebb felfedezése volt, hogy egy addig lezárt katonai területen Baja mellett a szakemberek egy nagyszámú délvidéki földikutya-állományt fedeztek fel. Egészen addig azt hitték, hogy ennek a rágcsálófajnak mindössze 300 példánya maradt a déli határvidéken és Szerbiában. Az elmúlt évben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság elindította a bajai földikutya-élőhely védetté nyilvánításának folyamatát. Lakossági egyeztetés után a védetté nyilvánító javaslatot felterjesztették a Földművelésügyi Minisztériumnak elbírálásra.  Ugró Sándor igazgató elmondta: az idei terveik között szerepel még, hogy – a meglévő állományok genetikai frissítése és erősítése miatt – ürgecsaládokat telepítenek át a Felső-Hanság Nemzeti Park területéről, a ragadozók ellen illegálisan kihelyezett mérgek felkutatására pedig egy külön erre a célra kiképzett felderítő kutya segítségét is “bevetik”.

Forrás: MTI