…egy újabb InfoCsoport honlap…
Cseh János számítógépes munkatárs mutatja A vörös teknős című, egész estés animációs film főszereplőjét a Kecskemétfilm Kft. stúdiójában 2017. január 31-én. Az Oscar-díjra jelölt, 80 perceses film francia, japán és belga koprodukcióban készült. Nagy részét a kecskeméti rajzfilmstúdióban rajzolták, és a teljes színezése is itt készült. MTI Fotó: Ujvári Sándor
Négyszázmillió forintból korszerűsítik a szolnoki Szegő Gábor Általános Iskolát, a kivitelezés február 15-én kezdődik és várhatóan szeptember 13-ára ér véget – közölte a szolnoki polgármesteri hivatal sajtószóvivője az MTI-vel. Pókász Endre tájékoztatása szerint a beruházás összköltségéből 340 millió forintot a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati forrásából biztosítanak, csaknem 60 millió forintot pedig saját forrásból biztosít a szolnoki önkormányzat.
Az intézmény 440 diákja közül az első három évfolyamba járó gyerekek az egykori Abonyi úti iskolában tanulnak majd a beruházás ideje alatt, míg a többieket a Konstantin úti iskolában helyezik el – számolt be. A szóvivő tájékoztatása szerint a beruházás során korszerűsítik a fűtést, kicserélik a nyílászárókat, napelemek kerülnek az intézményre, sor kerül a külső szigetelésre és a mosdók felújítására. Hozzátette: a felújítás során követelmény a műemléki értékek megőrzése. Kérdésre elmondta: korábban csak kisebb, épületet érintő felújítások történtek, teljes körű korszerűsítésre eddig nem került sor.
Forrás: MTI
Bivalycsordát hajtanak át a szabadszállási Zab-székről a fülöpszállási Kígyós-háti állattartó telepre a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Fülöpszállás közelében 2017. január 25-én. A 120 állatot a nyári legelőterületről hajtották be a téli szállásukra. MTI Fotó: Ujvári Sándor
A jászberényi székhelyű Jász-Plasztik Kft. 2 milliárd 850 millió összértékű kapacitásbővítő fejlesztését segíti 1 milliárd 420 millió forint vissza nem térítendő állami támogatással a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a nagyvállalati beruházási támogatási program keretében – közölte a nemzetgazdasági miniszter a támogatásról szóló okirat ünnepélyes átadásán kedden Jászberényben.
Varga Mihály reményét fejezte ki, hogy a beruházás a Jászságnak, a megyének és a térségnek további gazdasági lendületet fog adni. A miniszter felidézte, hogy az NGM kezdeményezésére 2015-ben döntött úgy a kormány, hogy támogatja azokat az ipari nagyvállalatokat is, amelyek fejlesztik technológiájukat, bővítik kapcitásaikat, új munkahelyeket teremtenek, ugyanakkor az uniós forrásokból nem részesülnek. Hozzátette: a megnövekedett beruházási hajlandóságból fakadó vállalati igények miatt a kormány a 2016-os program keretösszegét megemelte. Tavaly összesen 35 hazai nagyvállalat több mint 24 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült ebből a forrásból – mondta. A támogatás révén a vállalatok összesen több mint 60 milliárd forint értékű fejlesztést valósítanak meg és 1147 új munkahelyet hoznak létre Magyarországon – jegyezte meg. A miniszter elmondta: a magyar gazdaság jó teljesítményének köszönhetően a következő években egyszerre lehet jelentős bérintézkedéseket és érezhető adócsökkentéseket elindítani. A tavaly novemberben aláírt, hat évre szóló béremelési és adócsökkentési programhoz az első hónap eddigi adatai szerint alkalmazkodni tudtak a gazdaság szereplői – mondta. Megjegyezte: a jelentős adó- és járulékcsökkentés költségvetési hatását ellensúlyozni fogja az idei évre várt magasabb gazdasági növekedés. Varga Mihály szólt arról, hogy a 2013-as növekedési fordulat óta az Európában dinamikusnak számító 3 százalék körüli mértékben erősödik a magyar GDP. Emellett kiegyensúlyozott, fenntartható és gyorsuló ütemű növekedést várnak a következő évekre is: a bővülés üteme 2017-ben és 2018-ban is meghaladja majd a 4 százalékot – tette hozzá.
Kiemelte: a munkahelyek száma is folyamatosan emelkedik, ma már 705 ezerrel dolgoznak többen, mint 2010-ben, döntően a versenyszférában bővült a foglalkoztatás. Elmondta: a kormány – többek között – vállalta, hogy a társasági adó mértékét 2017-től egységesen 9 százalékra csökkenti 19, illetve 10 százalékról, a munkáltatói járulék mértékét pedig 27-ről 22 százalékra. A számítások szerint ez a vállalkozások számára összesen mintegy 145 milliárd forint tehercsökkenést jelent – számolt be. Tóth Zoltán, a Jász-Plasztik Kft. gyárigazgatója elmondta: a 27 éve alakult Jász-Plasztik Kft. évente több ezer tonna műanyag és akkumulátor-hulladékot gyűjt újrahasznosítási céllal, a tervek szerint ez a mennyiség a fejlesztéseknek köszönhetően növekedni fog. A nyilvános cégadatok szerint a Jász-Plasztik Kft. éves nettó árbevétele 2015-ben meghaladta a 107,7 milliárd forintot, 2014-ben 108,2 milliárd forint volt. A társaság adózott eredménye a 2014. évi 7,2 milliárdról 5,1 milliárd forintra csökkent 2015-ben.
Forrás: MTI
Összesen 366 millió forintot nyert el a Bács-Kiskun Megyei Kórház az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatán, amelyet az intézmények betegbiztonságának és -ellátásának javítására, valamint gazdaságosságuk növelésére írtak ki – közölte a kórház főigazgatója az MTI-vel.
Svébis Mihály kiemelte: a pályázatnak köszönhetően több mint 122 millió forint ráfordítással alakíthatnak ki egy új, 7 ágyas egységet az intenzív osztályon, ahol a tartós lélegeztetést igénylő betegeket látják majd el. Az elnyert támogatás lehetővé teszi, hogy fejlesszék a központi sterilizálót is, mintegy 144 millió forintból. A műszerpark korszerűsítése során új mosogató és sterilizáló berendezéseket, valamint műtéti tálcákat is vásárolnak. Erre azért van szükség, mert a kiskunfélegyházi telephelyen megszüntetett sterilizálás miatt a kecskeméti központnak megnövekedett feladatokat kell ellátnia – mondta a főigazgató. Az onkoradiológiai központ részére páciensrögzítő, terápiás asztalok beszerzése válik lehetővé több mint 28 millió forint értékben. Ezek használatával bármely testrészen levő daganat sugárkezelése pontosabbá válik, minimalizálható a páciens és a beteg testrész elmozdulása a kezelés alatt, javítva a daganatkontrollt és csökkentve a mellékhatások esélyét, súlyosságát.
A kórház mintegy 72 millió forintot nyert el az intézményi parkolóhelyek bővítésére is, új fizetős parkolók kialakítására. A következő hónapokban 70-80 új helyet biztosítanak az autósoknak.
Forrás: MTI
A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.
A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.
A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.
Forrás: MTI
Idén befejeződik a tiszaalpári Nagy-tó helyreállítása, így madárparadicsommá alakulhat az évente több száz madárnak otthont adó tó, amely ráadásul fontos pihenő- és táplálkozóhely vonulási időszakban is – tájékoztatta az MTI-t Ugró Sándor.
A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója elmondta: ősz óta zajlik a madarak százainak otthont adó vizes élőhely helyreállítása. Elkészült a vízrendszer működésének kulcsát jelentő zsilip, valamint a holtág és a Nagy-tó közötti közvetlen kapcsolatot biztosító csatorna felújítása. Folyamatban van a tó kotrása, a kotróanyagból pedig költősziget épül a madaraknak. Kiemelte, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös projektjük keretében februárban és márciusban mintegy ezer szalakótaodút helyeznek ki a park területén. Ehhez kapcsolódóan még idén elkészül az élőhely-rekonstrukció a Fehér-tó mellett, és a tervek szerint megépül a bemutató célokat szolgáló Szalakóta Ház is.
Kibővítik a Fülöpháza melletti Naprózsa Erdei Iskolát és megkezdődik Bugacon a térség Natura 2000 területeit, élőhelyeit, védett és fokozottan védett növény- és állatfajait, kultúrtörténeti, valamint néprajzi értékeit bemutató, a Puszta kapuja elnevezésű fogadóépület építése is. Ugró Sándor hangsúlyozta: a Kiskunsági Nemzeti Park több mint 10 ezer hektárnyi erdővel rendelkezik. Kora tavaszig befejeződik a 350 ezer facsemete, köztük hazai nyárfajok, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, vadkörte, valamint mezei- és tatárjuhar ültetése mintegy 60 hektáron. Az erdősítés célja az őshonos fafajokból álló erdőszerkezet kialakítása, ugyanis jelenleg a nemzeti park területén a faállomány 40 százaléka idegenhonos fajhoz tartozik. Az erdőfelújítás költsége hektáronként csaknem egymillió forint, amit részben az idegenhonos fák kitermeléséből származó bevétel, részben pedig állami támogatás fedez. A Böddi-széken az elmúlt év koratavaszán rekordszámban jelentek meg bütykös ásóludak, 80 példányt számoltak meg a nemzeti park szakemberei. A területről készült virtuális térkép segítségével pedig már számítógépről vagy okostelefonról is körbenézhetünk a területen. A Böddi-széken idén – a természetvédelmi célú legeltetés érdekében – megkezdődik a több száz magyartarka szarvasmarha és juh, valamint szamarak megvásárlása – fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy folytatódik az idegenhonos, invazív növények, úgy mint az ezüstfa vagy a selyemkóró visszaszorítása is, amellyel a vízgyűjtő terület élőhelyeinek természetességét javítják.
A 2013-as év egyik legjelentősebb felfedezése volt, hogy egy addig lezárt katonai területen Baja mellett a szakemberek egy nagyszámú délvidéki földikutya-állományt fedeztek fel. Egészen addig azt hitték, hogy ennek a rágcsálófajnak mindössze 300 példánya maradt a déli határvidéken és Szerbiában. Az elmúlt évben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság elindította a bajai földikutya-élőhely védetté nyilvánításának folyamatát. Lakossági egyeztetés után a védetté nyilvánító javaslatot felterjesztették a Földművelésügyi Minisztériumnak elbírálásra. Ugró Sándor igazgató elmondta: az idei terveik között szerepel még, hogy – a meglévő állományok genetikai frissítése és erősítése miatt – ürgecsaládokat telepítenek át a Felső-Hanság Nemzeti Park területéről, a ragadozók ellen illegálisan kihelyezett mérgek felkutatására pedig egy külön erre a célra kiképzett felderítő kutya segítségét is “bevetik”.
Forrás: MTI
Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.
A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.
A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.
Forrás: MTI
Több fejlesztés is lesz idén a jászfényszarui ipari parkban. Folytatódik egyebek mellett a fémmegmunkálással foglalkozó koreai Sangjin Micron Hungary Kft. üzemének bővítése és megkezdődött a német Thyssenkrupp zöldmezős beruházásában az első ütemben felépült gyárcsarnok használatbavételi eljárása – közölte az ipari parkot működtető önkormányzati cég, a Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. (JIC) ügyvezetője szerdán az MTI-vel.
Versegi László elmondta: a koreai tulajdonú Sangjin Micron Hungary Kft., amely Magyarországon a Samsung Electronics Magyar Zrt. beszállítójaként telepedett meg, fémmegmunkálással foglalkozik. A cég már másodjára bővíti gyártósornak, irodáknak és raktárhelyiségeknek is helyet adó üzemcsarnokát. Korábban egy mintegy 1000 négyzetméteres raktárt alakított ki, ezúttal pedig egy mintegy 2500-3000 négyzetméter területű fejlesztés van folyamatban présüzem és raktár céljára – közölte. Versegi László kiemelte a német Thyssenkrupp zöldmezős beruházását is, amelynek részeként az első ütemben már felépült a gyárcsarnok. Az MTI korábbi híre szerint a több mint 30 milliárd forintos autóipari beruházással a német konszern 2018-tól kormányrendszereket és hengerfejbe integrált vezérműtengelyeket gyárt majd Jászfényszarun, csaknem 500 új munkahelyet teremtve 2019-ig. Mivel magas hozzáadott értékű beruházásról van szó, a magyar kormány 10,6 milliárd forinttal támogatja a Thyssenkruppot. Versegi László kiemelte, hogy a nagy cégek mellett a magyar tulajdonban levő kisvállalkozások is fantáziát látnak az ipari parkban, folyamatosan érkeznek és fejlesztenek a kisebb cégek is a területen. A JIC a múlt év végén vásárolt egy kétezer négyzetméteres csarnokot, amelyet azóta már sikerült is bérbe adnia. Az ipari park területéből további kettő, egyenként háromezer-ötszáz négyzetméteres ingatlan eladásáról már megegyeztek két magyar kisvállalkozással – részletezte az ügyvezető. Az egyik cég a szállítmányozással foglalkozó Kotrocz Trans Kft., amely a megvásárolt területen egy telephelyet kíván létesíteni kamionjai számára, és egy kamionmosó létrehozását is tervezi. A másik magyar cég adatai egyelőre nem nyilvánosak – jelezte.
Az ügyvezető szólt arról, hogy egy harmadik, hasonló nagyságú telek értékesítéséről is folyamatban vannak tárgyalások. Az érdeklődő egy jászfényszarui vállalkozó, aki bővíteni szeretné tevékenységét – jegyezte meg. Beszámolt arról is, hogy az idén tavasszal új bérlő érkezik az ipari centrum üzemcsarnokába: az orvosi eszközöket gyártó és javító Tech-Medical Kft. hozza létre gyártóbázisát a település határában. Ezen kívül egy szélgenerátor- és napelemfejlesztéssel, illetve -gyártással foglalkozó innovatív kezdő vállalkozással is folynak tárgyalások üzemcsarnok egy részének bérléséről. A vállalkozás jelenleg irodát és műhelyt bérel az ipari parkban – tette hozzá. Az ügyvezető szólt arról, hogy a JIC készül a megjelenő fejlesztési pályázatokra is. Egyrészt az ipari park infrastruktúráját szeretnék fejleszteni mintegy 100-150 millió forintos beruházással. Másrészt lehetőséget keresnek a vállalkozói ház funkcióinak bővítésére, mintegy 200 millió forintos fejlesztés keretében. Szeretnének inkubátorház funkció kialakítására pályázni, amelynek alapja a meglévő vállalkozói ház – fűzte hozzá. Versegi László jelezte, hogy a jászfényszarui önkormányzat közlekedésfejlesztési beruházást is előkészít, amelyet pályázati forrásból kívánnak megvalósítani. A beruházásnak – amelynek pontos összege egyelőre nem ismert – része lehet a kerékpárút meghosszabbítása is. Az ügyvezető emlékeztetett arra, hogy megindították az ipari park cím módosításának eljárását a területi terjeszkedés miatt. A címet ugyanis 1998-ban egy ötvenhektáros ipari területre kapta meg a Jászfényszaru Ipari Centrum Kft., az elmúlt mintegy húsz évben azonban a park mérete száz hektár fölé nőtt. A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. honlapján szereplő információk szerint a Jászfényszaru város tulajdonában lévő kft.-t azzal a céllal hozták létre, hogy egy jól működő ipari park biztosítsa a település gazdasága kiegyensúlyozott fejlődését, és kielégítse a piaci igényeket. A jászfényszarui ipari park Budapesttől 60 kilométerre, az M3-as autópályától 12 kilométerre található, a Budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől 52 kilométerre helyezkedik el.
Forrás: MTI
Jégbe fagyott hattyút ment Szűcs Edit, a Hortobágyi Madárkórház önkéntes segítője a Tisza-tavon Tiszafüred és Poroszló között 2017. január 8-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt